Hirdetés
Fórum
Vegyszermentes, öko kert, háztáji..
Létrehozta: audista80 , 2014-10-04 15:47:49
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Támogatott tartalom
110 hozzászólás
Öko ültetvény támogatás ponthatára: 4 pont
Rózsa Péter BIO gazda
https://www.youtube.com/watch?v=JYkyPQ8vkD8
https://www.youtube.com/watch?v=JYkyPQ8vkD8
Válasz audista80 #104. hozzászólásáraTakarónövényekről magyarul.
http://www.takaronovenyek.hu/tudasbazis/
http://www.takaronovenyek.hu/tudasbazis/
Válasz Mf-es? #106. hozzászólásáraIgen.
Válasz audista80 #104. hozzászólásáraTe fordítod?
Válasz Netparaszt #22. hozzászólására"Válasz #12. hozzászólásra Jófajta kecske valóban életképtelenre régja a cserjéket, amik egyébként évekig visszajönnének gyökérről. A maradék ágakat pedig vagy lemulcsozni vagy dombágyásba temetni érdemes."
Akkor a kecske is életképtelenné teszi.
Egyesek azt mondják, hogy a kökényt nem fogja elpusztítani.
Van 3 ha terület, ami tele van kökény hajtással és kevés csipkebogyóval.
Erre van-e tapasztalat, hogy a legeltetés kaszálás elpusztítja a bokrokat?
Válasz Mf-es? #101. hozzászólásáraSzerintem betiltani nem fogják, kivetnek rá valami adót, pörgetni kell a gazdaságot.
De ha meg mégis, marad több 100 ipari melléktermék, amit valaki hasznosítani akar és belekevernek mindenbe. Pl azbesztnek is csak 50 év kellett,hogy betiltsák.
Válasz Mf-es? #101. hozzászólására eljön még a gázperzselők ideje ha így haladnak a dolgok a Németek kimutatták a sörökben de az anyatejben is s valószínű hogy az ivó vízben is kimutatható mert nem hiszem hogy csak a gabonából kerül az emberi szervezetbe
Amerikába is betiltják??Ez nagy húzás,lesz,ha meglépik.Talán,egyre többen alkalmaznák,no-till-be?Féltik a versenyelőnyüket?Vélemény?
Takarónövények szerepe és hozama táblázat, köszönet a fordítónak. Letölthető PDF:
http://www.talajvizsgalat.hu/content/uploads/2015/07/Takaronovenyek-hozamai-es-szerepei-HUN.pdf
A másik ÖKO-s topikot nem találtam meg.
Feladom.
Most szerdán (febr 10-én) Kishantoson lesz egy egész napos oktatás ÖKO-s kezdőknek.
Jön valaki a innen keletről?
Ma délig kell jelentkezni.
Én jelentkeztem.
Talajélet javítása:
http://ostermelo.com/rovatok/n%C3%B6v%C3%A9nytermeszt%C3%A9s/199-az-%C3%B6kol%C3%B3giai-gazd%C3%A1lkod%C3%A1sban-talajkezel%C3%A9sre-enged%C3%A9lyezett-mikroorganizmus-kult%C3%BAr%C3%A1k
http://ostermelo.com/rovatok/n%C3%B6v%C3%A9nytermeszt%C3%A9s/199-az-%C3%B6kol%C3%B3giai-gazd%C3%A1lkod%C3%A1sban-talajkezel%C3%A9sre-enged%C3%A9lyezett-mikroorganizmus-kult%C3%BAr%C3%A1k
A cikkben felsorolt anyagok valamelyikével van-e tapasztalat?
Van némi hasonlat a traki vásárlásommal:
https://www.youtube.com/watch?v=33roteGGPzs
Kellemes hétvégét.
Válasz czrobi007 #90. hozzászólásáraTermesztőberendezéshez, intenziv zöldség-gyümölcs terén is kaszálhatna szerintem. Felnő lassan az erre fogékony generáció.
Válasz audista80 #93. hozzászólásáraNagyon szépen köszönöm!
Kellemes hétvégét!
Válasz gabibicske #92. hozzászólásáraSzia, ezt találtam Hosta-árnyékliliom témában:
http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=411835
Sziasztok! Szeretném megkérdezni, hogy tudna-e valaki tanácsot adni arra vonatkozólag, hogy az árnyékliliomon keletkező lyukak ellen milyen vegyszermentes szerrel próbálkozhatnék. Szerintem még 2 hét és csak a levél csonkjai lesznek. Vmi kirágja. Még nem találtam meg a kártevőt, de majd még egyszer megnézem. Előre is köszönöm.
2 gyári és egy készített lehúzóval végre lejött a gyújtás oldali lendkerék.
...
Motor szét, hajtókar alsó és felső csapágy tropa, főtengely csapágyak lógnak, dugattyó lefúj. Az alu hengerfej felrohadt a vas hengerre,sok kalapálással lejött,a dekompresszor is ereszt. A reményhalat kifogták
Egy forradalmian új terméket hoztunk létre, amely nemsokára világszinten debütál. Az alábbi linken egy cikk olvasható rólunk: http://www.digitalhungary.hu/start-up/Kickstarter-projektet-indit-a-magyar-fuszertamagochi/1983
Nem szeretnék szántani, de vonóerő bemutatónak talán jó, kiskertekbe:
https://www.youtube.com/watch?v=ex509Kr7Uhc
Terra, Robi ilyet nem tud, 21/25-ős ekével, 1957-es évjárat.
Üdv.
Nekem eddig csak a fák és szőlő ültetésekor kellett locsolnom, kannával. Annyit elég is volt felcipelni a hegyre.
Itt még elég nedves a talaj, ma is ragadt az ásóra, kapára.
Kb. 100 tő napraforgót ültettem el és közben kiszedtem egy halom indás isten csapását.
A fő töve némelyiknek karvastagságú volt 2-3indával. Ezek méterenként újra gyökeret vertek és szétágaztak.
Sziasztok! Ti mivel öntöztök? Én super mikroszóróval sárga színűvel...elég jó...
nálatok volt vihar? Jég?
Mi most megúsztuk...
Kapálnom kellene ma délután,ha nem fog esni ma délelőtt...krumplit meg a vörös és kék csemegekukoricát...borsót megkapáltam ...debreceni korai velő és debreceni világos...
Válasz #85. hozzászólásra
Helyesen:
Csak sarló volt a kocsiban, avval csapkodtam 1 órát a házkörül, aztán irány haza.
Válasz #84. hozzászólásra
Ja, igen a kép alatt, én az ásó élét nem tudtam összhangba hozni a fűkaszával.
Csak sarló volt a kocsiban, 1 órát a házkörül, aztán irány haza.
Válasz #82. hozzászólásra
Írtad " A fűkasza gyertyája slusszos lett, felveri a gaz a kertet... " -erre írtam, hogy lehet azt kézzel is kaszálni.
Válasz #81. hozzászólásra
Sajnos én mindennel késésben vagyok, legalább 10 éve nem művelt dzsungelt irtottunk le tavaly ősszel, ebbe kell vetni.
Az ásózás és vetés is kényszermegoldás ebben a formában,de valahogy magágyat kell készíteni.
Sok a gyökér,tönk és puha mészkő a talajban a kavicstól az öklömnyi méretig, ezekkel elbírok ásóval és irtókapával.
Fellazítok egy sort ásóval,beirdalom és a tetejét megkapálom.Ebbe ment krumpli,hagymák,zöldségek,borsó,bokorbab.
A kukoricát futóbabbal meg: 30cm átmérőjű földlabdát körbeások, átfordítom,meglazítom.
Takarásnak megmarad a tavalyi kaszálék, ami meg átnő rajta zöldtrágya lesz, kaszálás után.
Itt is sok állat van békék,gyíkok,siklóval találkoztam eddig, meg egy fecske akart beköltözni tegnap a házba, amit nyitva hagytam szellőzni.
Hogy mindegyik féle bab megköt-e nitrogént, Netparaszt blogját és topikját érdemes olvasgatni.
Válasz #80. hozzászólásra
Nem értem a kérdést. Mire lenne megoldás a kézi kasza, kérlek fejts ki bővebben.
Sziasztok!
Én a napokban vetettem el a zömét...burgonyát,borsót,zöldbabot,kukoricát,sütőtököt,meg pár ilyesmit...a juliskababot,takarmánykukoricát,sütőtököt egy sorba vetettem...a babot és a kukoricát egy fészekbe...úgy,hogy 2 szem kukorica,meg 4-5 szem bab.
Szerintetek lesz ebből valami?
A babfélék,mindegyik termel nitrogént?
Én az önellátáson felül kis piacra is akarok majd vinni a termésből...
Nagy részben elit minőségű,piacos fajtákat vetettem....mikroszóróval öntözöm...semmilyen vegyszert nem akarok használni...majd kapálunk a gyomok ellen,meg szalmával talajtakarás...a rovarölés...mivel nagy a kert 6000 m2...nagyobb 4000m2 cukkini lesz...a kapálás sem lesz egyszerű...a kártevők ellen a madarakat,békát,siklót,sünöket,stb... hívjuk segítségül. Ezt azzal alapoztuk meg,hogy a föld körül fasorok vannak(bodza,olajfa,akác,ostorfa,stb). Ezeket direkt úgy ritkítottuk,hogy a kismadaraknak egybefüggő,maximum néhány 10 méteres kihagyásokkal,tudjanak a föld körül közlekedni...direkt ültetek hosszába,illetve vetek 3 sor magas napraforgót,hogy a föld közepén is tudjanak vadászni a madarak...a madarakat 2 éve etetjük telente...rengeteg van...kékcinege,széncinege,őszapó,vörösbegy,rozsdafarkúak,billegetők,tengelice,sárgarigó,búbosbanka,szalakóta,mezeiveréb,erdeipinty,stb...mindenféle :) Vannak kis mocsaras részek...ezek vonzzák a békákat,egyéb hüllőket,kétéltűeket...a süniknak ,gyíkoknak például direkt hagyunk kint a fasorokban gallyrakásokat...hirtelen ennyi...tápanyag utánpotlást kettő nagy trágyszóró vegyes trágya jelentette...a talajunk sajnos mélyrétegű homok és szürke vályog egy kisebb része...körülbelül 1500m2 viszont kevert...ezt nagyon szeretik a zöldségfélék...biofluid tápoldattal akarok majd szükség szerint ,ha valami igényli...
Válasz #77. hozzászólásra
És a kézi kasza nem megoldás?
Válasz #78. hozzászólásra
Számomra az a meglepő, hogy azt a gépet, ami 4-5 ember munkáját váltja ki, 10-15 ember élelmét termeli meg, ennyire sz*rba vegyék.
Pár nap talajfeltörés,ásás,magágykészítés előtt is láttam, hogy egy ilyen 350kg-os, 2ütemű benzines gép is mekkora segítség lehet fél Ha-on, óránként 2-3L-es fogyasztással. Persze ez nem vetekedhet a mai gépekkel,de nem is kerül annyiba egy adagoló,porlasztó stb. felújítás.
Egy váltóolajcsere nem fér bele pár évente,kuplung holtjáték állítás,hogy vegye a sebességeket?
A zsír és az olaj a legolcsóbb szerelő, mondták a szakik 50 éve..
Válasz #75. hozzászólásra
tudom sajnálni azokat a nemzeteket akiknek kevés a szókincsük egy rendes káromkodáshoz..
ilyenkor azért egy kicsit könnyít az emberen :(
A mai nap sem egy sikersztori, csak 5 sor zöldséget és 50 tő kukoricát vetettünk, futóbabbal.
Megint kiment az ásó éle, ikrek...
A fűkasza gyertyája slusszos lett, felveri a gaz a kertet...
Sikerült pár sort elvetni minimál művelésben, meg pár tő kukoricát is, futóbabbal. Némi szőlőt és gyümölcsfákat is pár hete, utóbbiak némelyike virágzik is.
A szomszéd szól, hogy óvatosan, de csak kiment az ásóm éle...
Sajnos a váltó kenyere javát már megette, fogaskerekek lenyalva, csapágyak is lógnak, olaj helyett vörös iszap.
Ráadásul valami balf*sz az öntvény házat is szét b*szta, több helyen.
Ma végre megérkezett a PF-61, beindult, de kell vele foglalkozni
Zoli 63, köszi az infót, Netparaszt ott a pont.
Videó a rozsályi polgármesterrel:
https://www.youtube.com/watch?v=WtM4kDr7yYU
Sztolyka Zoltán for President.
Válasz #70. hozzászólásra A recept lényege, kell egy értelmes és jóindulatú polgármester, aki segíteni szeretné a falut a tőlük kapott hatalmával. Nem sok ilyet látni.
Válasz #63. hozzászólásra A rönkfától az egyre vékonyabb szárú anyagok felé tartó a leghatékonyabb. Diverzitás és eltérő tápanyagfelszabadulási ciklusok.
---Aki tud jobb helyet neki, rakja át !---
Példaértékű a magyar önfenntartó falu..már a BBC érdeklődését is felkeltette!
A Start munkaprogram elsőként a fehérgyarmati kistérségben indult el. Az ország 525 települését érintő projekt előkészületei elsőként a fehérgyarmati térség negyvenhat településén kezdődtek el. A román és az ukrán határ közelében lévő Rozsály a program éllovasa.
A föld alap
A rozsályi modell már a BBC érdeklődését is felkeltette, akik nemrég forgattak a településen. A rozsályi minta lényege, hogy egy település az alapvető élelmiszerigényét maga termeli, a fűtéshez szükséges hőt is maga állítja elő úgy, hogy közben a külvilágot kizárja és csak helyi vállalkozókat foglalkoztat.Kenyérsütés Rozsályon
Amikor Rozsályon 1992-ben felbomlott a Rákóczi Mgtsz, a képviselő-testület úgy döntött, nem minden földet ad magánkézbe. Nyolcvanöt hektár föld önkormányzati tulajdonban maradt. Egy évvel később az önkormányzat létrehozta a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítványt, amely az önkormányzati föld egy részének bérlője.
Szakály Zoltán, polgármester– Az önellátás Rozsályon úgy indult, hogy először felmértük a szükségletet, mennyit kell termelnünk az önkormányzati földeken, mennyi zöldségre, húsra van szüksége a konyhánknak – mondja Sztolyka Zoltán, aki 2006 őszétől polgármester Rozsályon.
– Mindent, ami kell, megtermeljük magunknak. A földműveléshez szükséges eszközpark megvan: van öt darab MTZ típusú traktorunk, egy kombájnunk, egy teherautónk. Az MTZ-hez azért ragaszkodunk, mert azokat meg tudjuk szerelni a műhelyben, nem kell fizetni az alkatrészekért – mutat körbe a műhelyben, ahol az esztergapadon két munkás dolgozik. Baltákat készítenek favágáshoz. Az önkormányzati földeken főleg takarmányt termesztenek. Kukoricát, napraforgót, zabot és árpát. Van még két hektár gyümölcsös, főleg alma- és meggyfákkal, amelyek termését a közétkeztetés hasznosítja.
Nem kérnek a külsősökből!
A fő elv: ha csak lehet, külsős vállalkozó ne jöjjön Rozsályra, mindent önerőből akarnak megoldani. Ahhoz, hogy a gyümölcsöst be tudják keríteni, betonoszlopot vásároltak. Ez adta az ötletet, hogy létesítsenek betonüzemet is. Betonoszlopot már eladásra is gyártanak, emellett térkövet is öntenek.
A polgármester elmesélte, hogy meghívták egyszer egy konferenciára, ahol a japán fűzről volt szó. Ő felállt, és elmagyarázta, hogy van annál egy sokkal jobb megoldás: az almafa, a meggyfa és a körtefa. Azt is minden évben lemetszik, de még gyümölcsöt is terem, amiből lekvárt, vagy pálinkát is lehet készíteni.
Az önkormányzatnak van hetven darab sertése, amiket a saját tulajdonú vágóhídon dolgoznak fel. A környező települések közül csak Rozsályon van vágóhíd. A legközelebbi huszonhat kilométerre, Fehérgyarmaton található.
– Van saját földünk, traktorunk, traktorosunk, sertésünk. A sertés trágyát ad, ami a földbe kerülve visszaadja a talaj erejét. A sertésből ebéd készül, amit a gyerekeink esznek meg. A felesleget megeszik a sertések, amiket a saját vágóhidunkon vágunk le. Minden mindennel összefügg, és az egésznek az alapja a saját föld. Ha valami hiányzik a láncból, akkor külsőst kell igénybe venni. Minél több külsőst veszünk igénybe, annál kiszolgáltatottabbak leszünk – foglalja össze a rozsályi önfenntartás lényegét a polgármester.
Az önkormányzati konyhán naponta négyszáz adagot főznek, amit főleg az iskolások fogyasztanak el. Az iskolába 243 gyermek jár, közülük 85 rozsályi, a többiek a környező településekről járnak be. Ők naponta háromszor ingyen étkeznek. A sertéseket nem csak a közétkeztetésben hasznosítják. A rozsályiaknak lehetőségük van kedvezményes áron sertést vásárolni. A vételár felét kell előre befizetni, a többit ráér később. Viszont amíg valaki nem fizette ki a tartozását, az önkormányzat által nyújtott egyéb lehetőségeket nem veheti igénybe. Ilyen például téli időszakban a kedvezményes tűzifa is. Volt olyan év, hogy az önkormányzat 3500 mázsa tűzifát adott kedvezményes áron a rozsályiaknak. Mivel a jogszabály megengedi az önkormányzatoknak, hogy a lakásfenntartási támogatást természetben adják, így Rozsályon sok család ezt ebben a formában kapja meg. Ennek köszönhetően a településen szinte megszűntek az illegális fakivágások.
Szabadulni a gáz fogságából
A nyolcszáz lelkes Rozsályon a közművesítés minden portán megoldott. Víz, gáz, telefon, szennyvízhálózat, internet, kábeltévé, kinek mit enged a pénztárcája. Még helyi tévé is működik, amit a környező tizenkét településen lehet fogni. A képújságon főleg közérdekű információk, üzleti hirdetések láthatóak. Ha Mariska néni kifizet havonta háromezer forintot, képújságon hirdetheti a terményét.
– A gázt a kilencvenes évek végén mindenhová bekötötték, de a lelkesedés gyorsan alábbhagyott, mert rájöttünk, hogy a gáz jóval drágább, mint a tűzifával való fűtés. A ....soron nincs is olyan, aki gázzal fűtene – mondja a polgármester.
Az önkormányzat intézményeiben is hamarosan áttérnek a helyi tüzelésre. Elsőként az általános iskolában, ahová már be is szerelték a venyigekazánokat. Már csak a kémény hiányzik, amit a hétvégén szállítanak Ausztriából.
– Két éve vettünk egy venyigebálázót, idén pedig pályáztunk még egyre. Szeretnénk teljesen átalakítani a fűtési rendszerünket. Jelenleg tízezer bálánk van, ami másfél évig biztosítja az intézményeink fűtését. Ha kész lesz az iskola kéménye, le is vágom a gázvezetéket – mondja a polgármester, akitől megtudjuk, az iskola gázszámlája a téli időszakban havonta másfél millió forint, így éves szinten öt-nyolc millió forintot lehet megtakarítani a kazánfűtéssel. Az iskola után a polgármesteri hivatal következik.
Szociális bolthálózat
A szociális boltot is az alapítvány működteti, nonprofit jelleggel, így az árucikkekhez a szokásosnál jóval kedvezőbben lehet hozzájutni. A helyi őstermelők behozhatják terményeiket, polcpénzt vagy egyéb költséget nem kell fizetniük, csak a permetezési naplót kell bemutatniuk. Nemcsak rozsályiak, hanem a környező települések őstermelői is élnek ezzel a lehetőséggel.
A kiskertekben megtermelt zöldségek az üzlet közepén, kis faládákban sorakoznak. Mindegyik ládán ott a termelő neve, címe, így a vásárló tudja, kitől veszi a káposztát, paprikát, paradicsomot. Lehet még termelői mézet kapni és hamarosan majd lekvárt is. A bolttal mindenki jól jár. A termelő is, mert egy kis jövedelemforráshoz jut, a vásárló is, mert olcsóbban kapja meg a terményeket, és az a hat közmunkás is, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak, de munkanélkülivé váltak.
Munkában a pónilovak
A polgármester édesapja, Sztojka Gábor az önkormányzati uradalmat vezeti. A kilencvenes években a földosztási bizottság elnöke volt, így nagyrészt neki és az akkori polgármesternek, Ignácz Zoltánnak köszönhető, hogy az önkormányzat nem adta el az összes földjét. Sztojka Gábortól megtudjuk, a foglalkoztatást Rozsályon úgy próbálják megszervezni, hogy ahol lehet, a gépeket kiiktatják a munkafolyamatból. A traktor üzemanyagot fogyaszt, a ló nem. Ezért a fát lovasfogat hordja be a gazdaságba. Az önkormányzatnak tizenhat pónilova van. A gyerekek nagy örömére a pónilovakon a tornaórák során lovagolni is lehet.
Értékteremtő közmunka
Rozsályon kilencvenen kapnak segélyt, közülük hatvanöten dolgoznak közmunkában. Az önkormányzatnak százhúsz állandó alkalmazottja van. Az önkormányzati gazdaságból reggelente negyvennyolc közmunkás indul dolgozni. A polgármester szerint az „Út a munkához” program nagyon pazarló volt, mert amit két ember el tudott végezni, arra bejelentettek nyolcat, így a pénzt a közös kalapból vették ki, és annak adták oda, aki nem csinált semmit.
– Volt, amikor vitáznom kellett a munkaügyi kirendeltséggel, mert nem szemétszedő munkást kértem, hanem lovászt vagy kombájnost. Szerencsére most ez változott, és végre az értékteremtő munkára adják a pénzt. Nálam hatvan ember termelőmunkát végez. Fát vág, javít, arat, vet, báláz. A polgármester elárulja, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára többször is kikérték a véleményét a közmunkaprogramokkal kapcsolatban.
– Azok ott ketten hetvennyolcezer bruttót keresnek, ők pedig ötvenhétezret. Mind a négyen nyolc órát dolgoznak naponta – mutat a lovas szekérre, ahonnan épp a fát pakolják le.
A polgármester úgy látja, a kormány rosszul kommunikálta a közmunkaprogramot, mert nem mondták el, hogy a nagyobb bért mindenki megkaphatja, akinek szakiskolai végzettsége van. Úgy véli, ha valaki tizennyolc éves koráig nem képes az állam pénzén kitanulni egy szakmát, akkor nem is érdemel több pénzt.
Önellátáshoz kell a saját föld
A szomszédos települések önkormányzatai nem rendelkeznek saját földdel. Ha krumpli kell, beülnek az autóba, és Fehérgyarmaton vesznek meg mindent. De az önellátás nem működik mindenhol.
Közös lekvárfőzés
– Azok a falvak, amelyeknek csak annyi földje van, amennyi a temetőben, azok nem tudják majd ezt a programot megvalósítani. Ha van föld, és az önkormányzat termelni kezd, a legfontosabb, hogy felkészüljön, mert ezzel érdeket fog sérteni. Ha a konyhára eddig Kiss Pista szállította a húst, akkor az ő érdeke fog sérülni. Minél nagyobb egy város, annál komolyabb érdekek sérülhetnek. Nem egyszerű játék ez – figyelmeztet Sztolyka Zoltán.
A szomszédos Gacsály most nagyon nehéz anyagi helyzetbe került. Az általános iskolában elzárták a gázt, mert az önkormányzat nem tudta kiegyenlíteni a számlát. Ez az a bizonyos kiszolgáltatottság, amit Rozsály mindenképpen szeretne elkerülni. A gacsályi időseknek Rozsályon főztek ebédet, az önkormányzat cserébe bontott téglát kapott. Itt jól működik a cserekereskedelem.
– Ha én lennék a miniszterelnök, nem foglalkoznék a leminősítésekkel – térünk át a gazdasági kérdésekre. – Azt mondanám, nem baj, minősítsetek le, és egyétek meg az értékpapírokat, mert mi mostantól fogva gabonát, húst nem fogunk vinni nektek. Magyarországnak hatalmas föld- és vízvagyona van, ami az elkövetkező időkben nagyon fel fog értékelődni. Ha a hitelminősítők annyira lehúznak minket, hogy Magyarországra senki nem akar befektetni, akkor is biztosítani kell, hogy a földeken ne álljon le a termelés. Üzemanyag-tartalékot kell felhalmozni, hogy a gépek tudjanak termelni. Ha nem sikerül, nincs mese, be kell fogni a lovat, az ökröt. Ha évszázadokon át működött, most miért ne menne? – tárja szét a kezeit Sztolyka Zoltán.
Rozsálynak nincsenek nagyra törő tervei. Azért egy befektetői csoport most négymilliárdot szeretne rideg állattartásra beruházni. Tervezik őshonos magyar halfajták tenyésztését is. A jövőben szeretnénk tyúkokat is tartani, hogy a tojást is maguk állíthassák elő. Panyolával létrehoztak egy szociális szövetkezetet. Azokat a termékeket, elsősorban lekvárt, pálinkát, szörpöt, amelyeket Szatmárban állítanak elő, egységes csomagolási formában értékesítenék. Ez lesz a Szatmári Ízek Háza, amely beruházásra harminchárom millió forintot nyertek. A két diplomás polgármester azt tartja a legfontosabbnak, hogy amit eddig elért, azt fent tudja tartani. Ahogy fogalmaztak, az örökséget nehezebben megtartani, mint megkapni.
(forrás: helyipiac.hu, demokrata.hu)
Moderátor által módosítva: 2015-02-04 09:47:43
Válasz #68. hozzászólásra
Üdv,Radocz köszönöm a linket, érdekes volt a video.
Hogy külön is meglegyen:
https://www.youtube.com/watch?x-yt-ts=1422411861&v=gXORwh4RtSE&x-yt-cl=84924572#t=218
A Milpa-hoz hasonlóra emlékszem gyermekkoromból, nagyapám is futóbabbal vetette a kukoricát.
21.perctől van számomra a legfelháborítóbb rész, a "Tortilla-krízis", ami hűen tükrözi a jelenlegi társadalom kiszolgáltatottságát és életképtelenségét.
Tulajdonképpen ezért fordultam a falu és a bio termelés felé.
Mostanság én sem a kerttel foglalkozom, hanem inkább a házzal,amikor van szabadidőm.
Múlthéten a víz és csatorna átkötésnél 1,3m mélyen, a sárga agyagban olyan szép kövér gilisztákat találtam, öröm volt nézni. Gondolom lehúzódtak a hideg elől.Meg a vakond is a vízóra aknába.
Egyszer csak kitavaszodik.
Heuréka:
http://www.sokszinuvidek.hu/eletmod/4717
http://www.sokszinuvidek.hu/eletmod/4717
Az a nagyüzemi, ez a kicsit kisebb.
A kertem felét átalakítom Netparaszt technológiaára.
A dombágyás félbe maradt, mert gyütt a sár, aztán a hideg, most megint sár.
aztán a hó, stb. Majd öregesen betakarom trágyával és földdel.
Ha veszek elemet a fényképezőgépbe, teszek fel képet az eddigi dombágyásomról.
Ha sikerül bekeríteni, akkor sárga dinnye lesz, ha nem akkor tök.
Ez is érdekes olvasmány a komposztkazán témában:
http://komlomedia.wordpress.com/2012/01/08/a-futes-jovoje-komposzt-futes/
Válasz #65. hozzászólásra
A komposztkazánnal kapcsolatban ezt olvasgattam:
http://greenr.blog.hu/2014/01/27/komposztkazan_2_ujratoltve
Sok infó van építésről , kudarcról és sikerről.
Válasz #64. hozzászólásra
"hasznos és jó lenne az a komposztkazán. "
Hallottam olyat, hogy valaki fűtésre használja. Ez már ki van találva, csak meg kell találni a felhasználót.
Nádudvaron a cserépkályhába van hőcserélő betéve. Jó megoldás a kemencébe tenni hőcserélőt.
Ha Te a "szarral" akarsz tüzelni,, akkor ez lesz a legolcsóbb. és még utólag is fel tudod használni, de nem biztos, hogy olyan jó komposzt lesz, mintha forgattad volna.
De van itt olyan, aki ehhez sokkal jobban ért, mint én.
Az nagyon okos találmány, hogy a kazánba menő vizet elő melegíti valaki, amivel tudja.
Van szakmai Fórum, ahol fűtésszerelők beszélgetnek, arról, hogy puffertartály, stb.
Vagy két éve itt is volt téma a szalmabálás kazán és fűtés ezzel, azzal, .....
Ahány ház, annyi szokás. Szerintem mindenki azt rak bele, ami elérhető a ház körül, vagy olcsón beszerezhető. Nézegettem letermett gombazsákokat, 8500,- 3 m3=1 Tonna.
Gally vagy rönkfa.Az egyik gyorsabban és több tápanyagot ad a másik hosszabban kevesebbet, szerintem.
Amit olvasgatok és gondolkodom, hogy hasznos és jó lenne az a komposztkazán. Az éves biotömeget lekomposztálni, a komposzthőt használati meleg vízre és fűtés rásegítésre felhasználni, puffertárolóban. Majd visszaszórni a kertbe. Kb 40C-fok ról már könnyebben és olcsóbban lehetne 60C-fokos betápot előállítani a radiátoroknak és bojlernek, egy vízteres sparhelttel, kandallóval vagy tömegkályhával. Tavasztól őszi meg egy napkollektor menne. Pár máza fát és elektromos energiát meglehetne spórolni egy szezonban.
Olvasgattam a dombágyásról.
Többféle variáció van.
Egyik ez:
http://www.bekesibio.hu/2014/09/a-kert-atalakul-biokertte-3-resz-dombagyas-es-magasagyas/
íme
Másik helyen a gally helyett vastag korhadt fát mutat.
Tőzeg helyett istállótrágya van. Szerintem az is jó.
Termelt már valaki ilyenben?
Netparaszt:
Itt is hasonlóan kell az összetétel, mint a komposztnáL
Szén, Nitrogén és zöld anyag?
Holnaptól már a zöld sem lesz, mert -1 C volt reggelre.
A malacaim önitatója téliesítve lesz.
Talajtakarás kivonata:
http://www.ecolinst.hu/images/stories/docpdf/gomorfoldje.pdf
IV. Talajtakarás zöldség- és gyümölcstermesztésben
A földművelési kultúra hanyatlása, a talaj eróziós folyamatai és termékenységi állapotának
romlása, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárás egyre jobban sürgetik az ökológiai szempontok érvényesítését a talajművelési gyakorlatban.
A talajtakarás nem újkeletű megoldás és az utóbbi időben egyre jobban terjed a biokertészkedés,permakultúrás, ökológiai gazdálkodások révén, de találkozhatunk a szőlő-, szamóca-, faiskola-termesztésekben is a talajtakarás alkalmazásával.
A talajtakarást szaknyelven mulcsozásnak hívják (az angol mulch szóból), és a következő előnyei vannak:
•elősegíti a növények növekedését,fejlődését
•javítja a talaj szerkezetét (fokozódik a porozitás),termőképességét (humuszban gazdagítja), vízháztartását, és csökkenti a párolgását
•csökkenti a tápanyagok kimosódását
•pótolja a földművelést,gyomszabályozó
•védi a talajfelszínt a forró,közvetlen napsugárzástól,nem kérgesedik és repedezik fel a talaj
•elősegíti a vízgazdálkodást,szabályozza a víz beszivárgását,védi a talajt az erőteljes csapadék okozta vízcseppek becsapódásától, meggátolja a talaj felcsapódását a növényekre
•lejtős területeken csökkenti, megakadályozza a lefolyást és az eróziót
•mikroorganizmusok számára megfelelő életteret biztosít
•esőzés, öntözés során felcsapódó, a talajon élő kórokozóktól megvédi a növényeket
A talajtakarás mellett a gazdának kevesebbet kell kapálni és öntözni, mert a talaj nedves, laza és megfelelő hőmérsékletű marad. A mulcs szerves anyagát a talajlakók helyben folyamatosan tápanyagokban gazdag humusszá alakítják át.
Mit használjunk a talajtakaráshoz?
A mulcsozáshoz szerves és szervetlen eredetű takaróanyagokat egyaránt lehet használni, de
elsősorban a helyben megtermelt mezőgazdasági melléktermékeket lehet hasznosítani, mint a
szalma, a lekaszált fű, a komposzt, a kipréselt szőlőtörköly, a fakéreg, a fenyőtű, stb.
A szalmátleggyakrabban a paradicsom (bár néhány gazda szerint a paradicsom, paprika, káposzta, tökfélék, uborka nem alkalmas mulcsozásra), szamóca, ribiszke, egres, málna és a gyümölcsfák mulcsozására használják. A már összenyomódott takaró vastagsága 10-15 centiméteresnek kell lennie és egy-két évenként pótolni kell.
A fűnyesedék esetében vigyázni kell arra, hogy ne tartalmazzon már magos gyomnövényt vagy fűfélét.
A lehullott lomb főleg ősszel kerülhet szóba. Az avar enyhén savanyú humuszt ad, ezért főleg
az eper, málna, szeder, egres, ribiszke, gyümölcsfák hálásak érte, de használható sövények,
bokrok alá is.
A kéregzúzalék, kéregmulcs lassan bomlik, szintén savanyú humuszt eredményez, gyomszabályozó hatása jelentős (fényzáró, és a fakéreg vizes kivonatának csírázásgátló tulajdonsága van).
A lehullott lombból készült mulcshoz hasonlóan lehet alkalmazni.
A vegyes kerti hulladék ot aprítsuk fel, mielőtt talajtakaróként használnánk.
Megfelelő alapanyag a borsószalma, zöldséghulladék, hervadt virágok, nyesedék. Bárhol használhatjuk, kertben, gyümölcsösben egyaránt.
A csalán 10-20 cm hosszra levágva kiváló talajtakaró.
A fekete nadálytő levelei önállóan is, de csalánnal, kerti hulladékkal keverve is egészséges talajtaka rót képeznek, főleg a paradicsomnak kedvező.
A paradicsom levelei: az egészséges, nyáron lecsípett hajtáscsúcsokat a paradicsom köré terí thetjük.
A fűrészpor könnyen kezelhető, előnye az, hogy nem tartalmaz gyommagvakat. Főleg bázikus
talajokra ajánlott, mert közömbösíti azok lúgos kémhatását, savanyítja a talajt. A bogyós gyümölcsöket a puhafák fűrészporával, az öreg almafákat keményfák fűrészporával mulcsozzák sikerrel.
A fenyőtű és fenyőkéreg: a lucfenyő növeli a szamóca szárerősségét és az ellenálló képességét a gombabetegségekkel szemben. A takarás két-három centiméter vastag lehet. Főleg a savanyú talajt kedvelő növényeknél alkalmazzuk (áfonya).
Talajtakarás talajtípusok szerint:
A talajtakaró anyagot a talaj felszínén helyezzük el, vagy annak néhány centiméterével keverjük.
A talajtakarást leginkább homokos, laza talajokon lehet alkalmazni. Könnyű talajokon a takarás eredményeképpen néhány év alatt jelentősen megnövekedhet a tápanyagtartalom.
Kötött, agyagos talajokon a mulcsozásnak kisebb szerepe van, de főleg a szárazság, talajkérgesedés ellen lehet használni. Az agyagtalajokat előbb fel kell lazítani, levegőztetni, és csak utána lehet mulcsozni, de azt sem minden évben, hanem minden másodikban, vagy harmadikban.
A vizes, ártéri, mély fekvésű talajokon káros lehet a mulcsozás. Itt előbb a talajt szárítani, rendezni kell, és csak utána takarhatjuk szárító hatású szénával vagy szalmával. Az előző mulcsréteg maradványaira nyugodtan teríthetjük az újabb réteget, nem baj, ha az előző még nem bomlott le teljesen. A korhadás általában két-három hónap alatt szokott végbemenni.
A talajtakarás első lépése, hogy a talajt előkészítjük: fellazítjuk, a gyomokat eltávolítjuk és a felszínt elegyengetjük. Ha cellulózban gazdag mulcsanyagot használunk (kukoricaszár, szalma),akkor előtte szórjunk a talajra nitrogénben gazdag anyagokat (szerves trágya, érett komposztföld, szaruforgács), hogy a cellulóz lebontásához a talajbaktériumoknak legyen meg a
szükséges nitrogénmenniysége, különben a növényeknek jut egyre kevesebb nitrogén, ami a
levelek elsárgulásához vagy a növekedés leállásához vezet.
A mulcsozás hátránya
A talajtakaró anyagok búvóhelyül szolgálhatnak a rágcsálóknak, a kártevőknek. Ezek ellen úgy lehet védekezni, hogy bodza, vagy diófa levelével keverjük a takaróanyagot, mert ez elriasztja őket.
A csapadék, vagy az öntözővíz a takaráson lassabban szivárog át a talajba, illetve túlzott esőzések esetén a takaróanyag berothadhat és gombák, növényi betegségek terjedhetnek el.
Nyáron,csapadékosabb időben fontos,hogy csak vékony réteg mulcs legyen a talajon, mivel a vastagabb rétegekben csigák bújhatnak meg tömegesen.
Célszerű az év során többször felfrissí teni a talajtakarót.
A harmonikus lebomláshoz a levegő megfelelő áramlása szükséges. Ha a nedves zöld-massza vastagon kerül borításra, akkor összetapad és oxigénhiány lép fel,aminek következtében a lebomlás helyett bűzös rothadás indul el.
Legjobb,ha először az anyagot szétterítjük, szárítjuk és csak utána takarunk vele.
Válasz #60. hozzászólásra
Rosszak a linkek...
Ember- és környezetkímélő kertművelés videó:
http://www.youtube.com/watch?v=uHcJO88tX5E
A videó szövege:
http://www.ecolinst.hu/images/stories/docpdf/gomorfoldje.pdf
Ökológiai Intézet letölthető kiadványai:
http://www.ecolinst.hu/index.php/letoltes-sp-188077452/kiadvanyok