Hirdetés
Fórum
Erdőgazdálkodás, szakirányítás
Létrehozta: Quercus erdész , 2020-11-09 06:16:13
Kedvencekhez
Segítség
- Rövidtárcsák új
- Erdőgazdálkodás, szakirányítás új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Vogel Noot MasterDrill DF-HA 450 új
- Minőségi alma termesztés új
- Permetezés új
- Trimble - CFX-750 -es sorvezető új
Cikkajánló
Hirdetés
Így teheted okosabbá a traktorodat, hogy megkönnyítse a munkádat! + VIDEÓ
A költségcsökkentés titka a precíziós gazdálkodás bevezetése.
1160 hozzászólás
Válasz Csaba58 #1159. hozzászólásáraHasználati rend,és megosztás szerint művelt osztatlan erdő esetén mi a tapasztalatod? Megosztható,elfogadja a hatóság a használati rendet ingatlan alakításakor,osztatlan közös megszüntetésekor? Adott egy többségi tulajdonos,aki használati megosztás alapján művelte a tulajdonrészét osztatlan közösben, erdőrszészlet kialakítással stb..majd azt erdőterv szerint letermelte és mostanra felújította. Most jön a kérdés,hogyan tovább,jó volna neki ha már nem csak használatban lenne az erdőrészlet,hanem teljes tulajdonban.Bekebelezni,elvenni nem akarja a többiekét,ő csak a sajátját ,amit eddig is művelt,szeretné a nevére íratni 1/1,a többi tulajdonos pedig maradna osztatlanban mert egyiknek sincs meg a szükséges méretű területe .
Ez esetben is teljesen új megosztási eljárás kell?
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során, a 2 alcím szerinti eljárásban - amikor kialakítható két önálló földrészlet, vagyis megosztásról beszélünk -, a bekebelezett tulajdoni hányadokat hozzá kell rendelni a bekebelező tulajdonostárs tulajdoni hányadához. Van arra lehetőség, hogy az éritett tulajdonostárs kérheti, a tul. lapon ezeket a bekebelezett tulajdoni hányadokat - bár 1/1-es tulajdon - külön tartsák nyilván. A 3. alcím szerinti bekebelezésnél ezt már jogszabály írja elő.
Hol it a gond, kérdezhetnénk.
Nos a gond a haszonélvezeti jognál van. Mert ha a közös tulajdon megszüntetése során nem sikerül valamilyen formában töröltetni a haszonélvezeti kogot, akkor az átkerül a bekebelező tulajdonostárs tulajdoni lapjára. Ami persze nem lehetetlen, csak foglalkozni kell vele.
És ezek után jön a kérdés. Hogyan kell eljárni, ha a bekebelező tulajdonostárs ezek után szeretne bejelentkezni földhasználónak, erdőgazdálkodónak, vagy szeretné használatba adni a földjét, erdejét. Mert erre csak akkor van lehetősége, ha a haszonélvezet jogosultja - ide értve az özvegyi jogot is - ehhez hozzájárul. Persze mondhatjuk azt, hogy ez a haszonélvezeti jog csak egy konkrét tulajdoni hányadot érint, de itt a konkrét tulajdoni hányad 1/1.
A földhivatalok lesnek ki a fejükből, mikor erre rákérdezek. Nem értik. Leginkább azt nem értik, a "jogalkotó" - az idézőjel nem véletlen - miért nem rendezte ezt a kérdést. Nos azért nem, mert a jogalkotó szokása szerint fércmunkát végzett. A földhivatalok egy része azt javasolja, hogy csinálni kell használati megosztást, és azt elfogadják. 1/1-es tulajdonban, hogy?
De menjünk bele ebbe. A termőföldeknél ez még talán kivitelezhető, de erdőknél nem. Mert az erdők esetében 1 ha-nál kisebb részterületre nem lehet használati megosztást csinálni.
Szóval az agrártárca ismét nagyot alkotott.
Ami totálisan értelmezhetetlen egyébként az az, ha valakit meg lehet fosztani a tulajdonától a törvény erejénél fogva, vagyis bekebelezhető, akkor ezt miért nem lehet megtenni a haszonélvezeti joggal is.
Na majd most, az őszi salátatörvény dömpingben ezt is rendezni fogják.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodás, szakmai tanácsadás bírósági keresetlevelek elkészítéséhez
foldjog@gmail.com
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Válasz Csaba58 #1157. hozzászólásáraVigasztald magad csak ezzel, ha neked ez segít elviselni nyomorúságos életedet, én nem bánom, sőt, örülök hogy segítettem!!!
Ezzel a kissé módosított edda idézettel búcsúzom tőled:
“Láthatatlan, lapos sumákok,
Irigyeim, de sokan vagytok, rosszak”
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #1156. hozzászólásáraTe egy szarházi, degenerált, 6 osztályos genetikai hulladék vagy, aki az apja nyakán élősködik, és abból a pénzből él, amit az apja tsz elnökként összelopott.
Válasz Csaba58 #1155. hozzászólásáraButább vagy, mint hittem.
Ez a kormány aztán arról híres, hogy bárkivel, bármiről egyeztet, mikor törvényeket módosítgat…
Itt van az ősz, és ezzel együtt a szokásos, az erdő-, és agrárjogot érintő törvénymódosítási javaslat is rövidesen napirendre kerül.
Ugye a fórumon vannak rommáképzett, többdiplomás gazdálkodók, akik akár politokai, akár szakmai sznten zsinórmértéket képviselnek.
Nos, az lenne a minimum, hogy ez az agrárium krémje, ezeke a vezető értelmiségi gazdák megosszák velünk azokat a javaslatokat, amelyek a törvények módosítása során elengedhetetlenek lennének annak érdekében, hogy a gazdálkodás egyszerűbb, bürökrácia mentesebb, és hatékonyabb legyen.
Itt főleg az olyan kimagasló emberekre gondolok, mint sylva, a tsz elnök kisfia, tricolor, jocóka, stb.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
Válasz Rabó001 #1151. hozzászólásáraTudod, én úgy vagyok ezzel, ha senki nem utál, akkor valamit nagyon rosszul csinálsz....
Válasz Sylva #1150. hozzászólásáraNem kell foglalkozni ezzel a bohóccal, ha bármilyen problémája van az embernek, akkor jobban jár, ha valódi, tapasztalt, tanult szakemberhez fordul, nem olyanhoz, akinek nincs valódi tudása, diplomája, csak ezt-azt összekapart az internetről, és ráadásul folyamatosan a gazdatársadalmat köpködi, gyalázza, miközben tőlük reméli a betevő falatot.
Válasz Sylva #1150. hozzászólásáraNem értek egyet. A segítésnek is van határa. Konkrét ügyet, pl. szerződés készítest meg úgyse tud senki se tud, senki se fog összerakni fórum hozzaszolasok alapján. Ha tudna, akkor nem itt kérne segítséget.
Válasz Csaba58 #1149. hozzászólásáraLehető leggusztustalanabb viselkedés az,ha egy fórumon bizonyos kérdéskörökben magát hozzáértőnek beállító ember a többi fórumozót direkt rávezet egy olyan útra,ahonnan továbbmenni fizetősen lehet.... Mindezt úgy hogy ötven különböző névvel regisztrál és hol egyikkel hol másikkal beszélget akár önmagával is a cél érdekében,vagy ha az egyikkel kitiltják ott a többi...
A tegnapi posztban leírtam, hogy nem én leszek az, aki a jogalkotás, jogalkalmazás dzsungelében kikaparja a gesztenyét.
Nos, finomítanom kell ezen kijelentésemet. Ez ugyanis a karitatív tevékenységre vonatkozik. Ha bárkitől kapok erre megbízást, akkor természetesen megfelelő díjazás ellenében kikaparom a gesztenyét.
Mert azt látom, nagyon sok gesztenye van elásva. Úton-útfélen találkozom jogszabálysértő hatósági döntésekkel, amelyekkel szemben jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésekre. Ezalatt nem csak a bírósági jogorvoslati út értendő, hiszen az gyakorlatilag 30 napos határidőhöz kötött. Ha letelt ez a határidő, akkor az érintettek úgy gondolják, nincs tovább. Pedig van. Ismételten megjegyzem, ezekhez a jogorvoskatokhoz nem kell jogi képviselő, ügyvéd.
Ilyen esetek, a teljesség igénye nélkül:
Az erdőgazdálkodó bejelenti a fakitermelést, Letelik a jogszabályban biztosított 8 nap határidő az erdészeti hatóság számára, amely alatt korlátozhatja, feltételhez kötheti, vagy megtilthatja a fakitermelést. A gazdálkodó a 9. napon megkezdi a termelést. Majd napokkal, hetekkel később kap egy határozatot pl. arról, hogy a fakitermelést erdőfelújítási biztosítékhoz köti az erdészeti hatóság, és annak befizetéséig a fakitermelést megtiltja. Bónuszként még erdővédelmi bírságot is kiszab jogosulatlan fakitermelésért.
Totál jogszabálysértő döntés. Fakitermeléshez kapcsolódó feltételt a már fentebb említett 8 napon belül lehet megállapítani. Ugyan így tiltani is ezen idő alatt lehet.
Az erdőgazdálkodó elvégzi határidőn belül a felújítás első kivitelét. A felújítás ugyanakkor meghiúsul valamilyen biotikus, vagy abiotikus károsítás miatt. Ha ez nem az erdőgazdálkodó mulasztásának következménye, és erről a károsításról az erdészeti hatóság tudomást szerez, vagy úgy, hogy az erdőkár bejelentése megtörtént, vagy úgy, hogy a műszaki átvétel során ezt az erdőfelügyelő észlelete, és az e-lapon rögzítette, akkor az erdészeti hatóságnak a rendes munkavégzés feltételeit figyelembe véve hivatalból indított eljárással a felújítás megkezdésének határidejét módosítani kell. Ugyan ez az eljárás, ha már egy folyamatban lévő erdőfelújításban történik ilyen káresemény, ami ellehetetleníti a befelezési határidő betartását. Ebben az esetben azt a határidőt kell módosítani. Ismétlem, ezt nem kell kérni, ez a hatóság kötelessége. Ha ennek nem tesz eleget, viszont szankcionál a határidő be nem tartása miatt, az szintén jogszabálysértő.
Reggelig lehetne sorolni a példákat. A lényeg, nem kell ezeket a jogszabálysértő döntéseket elfogadni, hanem élni kell a jogorvoslati lehetőséggel.
Aki meg szeretné oldani az ilyen problémákat, keressen:
erdesz58@gmail.com
20-2528350
Hajlott koromra tekintettel azt szoktam mondani, engem már hatóság, hatósági döntés, hatósági emberke nem tud meglepni.
A napokban azonban egy konkrét erdészeti hatóság konkrét erdőfelügyelőjétől szakmányban olvasok olyan határozatokat, amelyek jofógszabálysértőek, illetve semmissek.
Mit mondjak, összefutott a nyál a számban, és csettintettem. Ez már igen! Egyenlőre nem tudom eldönteni, hogy ez az erdőfelügyelő ilyen szinten nem ismeri-é a jogszabályi előírásokat, vagy ismeri, de szándékosan hagyja azokat figyelmen kívül, vagy szándékosan értelmezi félre.
Na majd kiderítem....
https://foldjog.blog.hu/2024/09/05/erdokar
Megjegyzem. Azt, hogy egy erdőgazdálkodót az erdészeti hatóság szankcionál pl. akkor, ha a felújításba végrehajtotta az első kivitelt, de az mondjuk aszálykár miatt kipusztult, és az erdőfelügyelő emiatt úgy veszi, mintha nem kezdte volna meg a felújítást, vagy a már befejezés előtt álló felújítás valamely biotikus, vagy abiotikus káresemény következtében olyan károsodást szenvedett, hogy nem befejezhető, de a felújításra meghatározott határidő letelt, és az erdészeti hatóság szankcionál.....na az egyrészről az erdőgazdálkodó sara, mert nem ismeri a jogszabályi előírásokat, máarészről az erdőfelügyelő rosszindulata, szándékos szívatása. Főleg, ha a felügyelő ezeket a káreseményeket a műszaki átvétel során észlelte, és rögzítette is az e-lapon.
Válasz nemerdőmérnök #1143. hozzászólásáraEz már évek óta világos, egyértelmű. Nekünk, szakmabelieknek. De az agrárminisztériumban nem szakmabeliek ülnek, hanem csinovnyikok......
Válasz Erdőjaro #1141. hozzászólásáraAzért még mindig vannak, akik erdőtelepítésben gondolkodnak. Azért, mert csak a forintok lebegnek a szemük előtt, de lövésük nincs arról, mit vállalnak......
Válasz Csaba58 #1142. hozzászólásáraNagyon-nagyon lassan pislákol valami.
https://fataj.hu/2024/08/hogyan-allithatjuk-meg-az-erdok-pusztulasat/?
Idézek a cikkből:
"– A klímaváltozás ténye ma már vitathatatlan, a kedvezőtlen változás pedig olyan gyors és akkora mértékű, hogy kénytelenek voltunk feltenni a kérdést: vajon a meglévő, őshonos fafajaink képesek-e ezt túlélni? – fejezte ki aggodalmát Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója az erdeink jövőjéről.
Azok a fafajok, amelyeket ma őshonosnak nevezünk, a leginkább érzékenyek ezekre a gyors folyamatokra."
Válasz Erdőjaro #1141. hozzászólásáraDe amint látható, ez a probléma csak egy nagyon szűk kört érint.
Válasz Csaba58 #1139. hozzászólásáraAmikor már az akác is szárad ki? Amikor a csipkéspoloska a maradék tölgyet is elintézi pár éven belül. Amikor nulla évek óta a növedék egy középkorú tölgyesben,cseresben jó termőhelyen is,ott nem a gazdálkodással van a baj. Amikor az akác felújítás is szokatlanul csúnya képet mutat,a 3éve telepített csemete meg kidöglik ott is,ahol már ugy nézett ki,hogy végre megmarad,megeredt , s ráadásul felszólítás már nincs,ha hibát találnak,határozat van.
Válasz Csaba58 #1139. hozzászólásáraHa egész nap fogod őket hurcolni a mostani képet mutató tölgyesekben,bükkösökben ,sem fogják megérteni , hogy itt változtatásra lenne szükség.
Vajon mi kellene ahhoz, hogy a hülye agrárminisztérium hülye erdészeti főosztálya, a hülye ökocelebek, rózsadombi zöldek, meg a hülye rigócsőszök - nemzeti parkosok - belássák végre. A jelenlegi, és a jövőbeli kilimatikus viszonyok között, drasztikusan változtatni kellene a hülye természetvédelmi és a nagyon hülye erdőtörvényen?
https://foldjog.blog.hu/2024/08/25/megtortenhet
Válasz Sylva #1136. hozzászólásáraEttől már csak az a szebb amikor elbeszélget magával néha az ember fia....de igazad van. Egyik nap praetor vagy proconsul a római joggal, a másik nap meg Kittenberger Kálmán zoológus...
Válasz Csaba58 #1135. hozzászólásáraNem,csak ne kezdj el itt módszeresen kérdéseket válaszolatlanul hagyni direkt,a saját hasznodat látva benne... ez egy fórum,nem hetvenhét regisztrációs nicknévvel kell itt a pénzt gyűjteni,hanem segíteni,ha meg nem tudsz,vagy inkább nem akarsz akkor inkább ne játszd itt a sértődöttet ezredszerre már kurvára unalmas mindenféle csaba meg quercus meg ezeregy név ...
Válasz Sylva #1132. hozzászólásáraEgyébként majd akkor kritizáljál, ha az általatok istenként tisztelt dr-esek töredéke annyi segítséget, tanácsot, útmutatást adnak ingyen, mint én itt, a blogomon, vagy a faszbuk csoportban. Vagy úgy gondojátok, azért, mert én nem vagyok dr-es, ezért nekem a máltai szeretetszolgálatot kell játszanom?
Válasz Sylva #1132. hozzászólásáraNem azt mondtam, hogy pénzért. Azt mondtam, hogy nem itt ebben a szarkupacban. Majd a blogomon......
Válasz Sylva #1132. hozzászólásáraIngyen is sokszor segített már, sokaknak.
Válasz Csaba58 #1131. hozzászólásáraElhúzod a mézesmadzagot az emberek orra előtt,aztán pénzért segítesz? Bravó!
Válasz Rabó001 #1130. hozzászólásáraEz egy több éves történet. Majd leírom. De nem itt.....
Válasz foldjog58 #1126. hozzászólásáraHol lehet ezt megnézni? Erdoterkepen? Asszem ez a neve. Bár szerintem nekem nincs ilyen.
Válasz Sylva #1127. hozzászólásáraValóban ilyen esetben mérlegelni kell,és eredeti állapotba,művelési ágnak megfelelően vissza kell állítani a területet. Le kell termelni,de nagy valószinűség szerint nem fognak rá adni engedélyt,methogy erre is kéne ám kérni fásításból fakitermelés nyomtatvánnyal..vagyis már csak online.
Válasz foldjog58 #1126. hozzászólásáraMelyik a jobb?
Válasz foldjog58 #1126. hozzászólásáraEzen önerdősüléssel létrejött,még szabadrendelkezésűvé minősíthető erdők jelenleg milyen módon vannak nyilvántartva?
Erdőként van bejegyezve,van rá üzemterv? Mert akkor az természetszerű :D
Erdőként van bejegyezve a művelési ág,de nincs rá üzemterv ,nincs fent az adattárban sem.
Netán beerdősült de még legelő müv ág,gyep,szántó, amit 2024 szept 1től erdővé minősítenek át? Ez nem teljesen derül ki sehonnan.
Mert ha ez az utóbbi.. akkor inkább letermelni érdemes szeptember 1ig :D mert utána erdőállomány adattárba rakják,tervezett erdővé minősítik.
2021 szep. 1-ig volt lehetőség arra, hogy az önerdősüléssel létrejött erőket át lehetett minősíteni szabad rendelkezésű erdkké. Ezt a lehetőséget bizonyos feltételek fennállása esetén meghosszabították 2024. szep. 1-ig.
Még van egy pár nap.....bár a tapasztalatom alapján itt senkinek nincs problémája.
Tud valaki Nyíeregyháza környékén olyan erdőmérnököt, aki vállal erdőtelepítési kiviteli terv készítést?
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689/
https://foldjog.blog.hu/
Üdv!
Tapasztaltabbaktól kérnék információt akác erdővel kapcsolatban tervezéshez.
20-25 év közötti korú erdőben 10 éve már nem történt gyérítés, nagyságrendileg hektáronként hány köbméter várható gyérítés során, valamint utána reálisan mikor érdemes ismét gyéríteni és abból mekkora mennyiség várható.
Pár adat az erdőről: egybefüggő 20 hektár, mély termőrétegű humuszos homoktalaj, sík terület, átlag 95 m3 fakészlet/ha, fatermő képesség 6,5m3/ha/év.
Mennyire reális a fakitermelési tervben a TKGY érték, 6-7-8 m3/ha, 10%os eréllyel?
Előre is köszönöm a válaszokat!
2020. július 1-től az erdőgazdálkodók már nincsenek egy konkrét szakirányítóhoz kötve. Vagyis nem csak az a szakirányító jegyezhet ellen pl. bejelentéseket, aki az erdőgazdálkodói bejelentésben vállalta a szakirányítást. Ettől az időponttól kezdve ezt bármely jogosult szakszemélyzet megteheti, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. Vagyis egy erdőgazdálkodó akár több szakirányítóval is dolgozhat.
Ezzel az erdészeti hatóságok többsége már tisztában van. Amelyik nem, annak ezt el kell magyarázni. Ha nem érti meg, élni kell a jogorvoslat lehetőségével, és bírósággal kell elmagyaráztatni.
A másik dolog. Én értem, hogy az erdész kollégák, az erdőgazdálkodók nem szívesen konfrontálódnak az erdészeti hatósággal. Én sem vagyok híve ennek. Én is azt az elvet követem, hogy ha felmerül valamilyen probléma, akár jogszabályértelmezés területén, akkor azt próbájuk meg közösen tisztázni.
Ha azonban akár erdész kolléga, akár erdőgazdálkodó azt érzékeli, hogy nem erről van szó, hanem arról, hogy a hatóság rászállt, hogy ki akarja csinálni……na akkor nem kell finomkodni. Mert ha valaki csak hátrál, akkor nem fogják békén hagyni, kinyírják.
Tehát ebben az esetben el kell dönteni. Nem konfrontálódunk, meghúzzuk magunkat, és megvárjuk, míg ellehetetlenítenek. Vagy szembe fordulunk, beleállunk a dologba, és orrba verjük a tisztelt hatóságot, a magát kiskirálynak képzelő hatósági emberkét úgy, hogy derékig kéküljön.
Tudom ez nem egyszerű dolog, hiszen ehhez naprakész jogszabályismeret. szakmai profizmus kell, és ilyen ügyvédet nem igazán lehet találni. Viszont ha valaki élni akar a jogorvoslati lehetőséggel, és bírósághoz fordul, ahhoz nem kell jogi képviselő. Keresetet az ügyfél is benyújthat. Na, ezt a keresetet kell profi módon megfogalmazni. Úgy, hogy már itt érezze a tisztelt hatóság, a hatósági emberke a törődést. Na meg azt, hogy ebből baj lesz. Természetesen ettől nem fogják az érintett ügyfelet hirtelen megszeretni, de tisztelni előbb-utóbb megtanulják. Ha ez elsőre nem sikerül nekik, akkor addig kell őket bíróságra vinni, amíg ezt meg nem értik.
Mindenki maga dönti el, mi akar lenni. Nyuszi, vagy vadász. Én már 3 éves koromtól vadász….
Erdők esetében nem mindig az osztatlan közös tulajdon felszámolása a legjobb megoldás.
A matek dönt. Ha több olyan tulajdonostárs van, akinek be kell kebelezni a tulajdoni hányadát, végig kell gondolni megéri-é a befektetést.
Ha belátható időn belül nincs lehetőség jelentősebb bevételt produkáló fahasználatra, akkor nem valószínű, hogy érdemes pénzt fektetni a dologba.
Ilyankor ha valaki tulajdonostársként gazdálkodni szeretne, akkor érdemes elgondolkodni a használati renden, illetve a többlethasználati lehetőségen.
osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, használati megosztás lebonyolítása
foldjog@gmail.com
20-2528350
Nemrégiben beadtam egy földhivatalhoz erdő művelési ág változási kérelmet. A képlet egyszerű. Szántó földrészlet, benne egy Adattári erdő. A földmérő megcsinálta a változási vázrajzot, ehhez kért egy hatósági bizonyítványt az illetékes erdészeti hatóságtól. A kérelemhez csatoltam ezt is.
A hét elején hívott az ügyintéző, hogy a hatósági bizonyítvány digitálisan van aláírva, és ezt nem tudja elfogadni, pótoljam egy papír alapúval. Jogszabályi hátteret nem tudott ehhez felhívni.
Felhívtam a figyelmét, egy több mint egy éve hatályos jogszabályi előírásra, miszerint az erdő művelési ág változások intézésébe be kell voi az erdészti hatóságot is. Egybefoglalt döntést kell hozni velük, tehát már nincs szükség hatósági bizonyítványra. Azt válaszolta, ez náluk még nem működik. Én erre annyit mondtam, a hatályos jogszabályok betartása nem működés kérdése.
Letettem a telefont, és emailban megküldtem nekik a kormányrendelet vonatkozó jogszabályi helyét. Ha valaki hasonló esetbe ütközik, ugyan ezt tegye. Ez érvényes azon eljárásokra is, ahol van erdő művelési ágú alrészlet, amely az Adatár szerint nem erdő, és pl. fásított terület művelési ágra szeretné valaki változtatani.
383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
37. §
(7) * Azon ingatlan-nyilvántartási eljárásokban, amelyekben erdő művelésiág-változás átvezetésére kerül sor, ingatlanügyi hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes, 2. mellékletben meghatározott vármegyei kormányhivatal jár el. Az erdészeti hatóság és az ingatlanügyi hatóság a művelési ág változásával kapcsolatban egybefoglalt döntést hoz.
https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU
https://foldjog.blog.hu/
Az osztatlan közös tulajdon rengeteg problémát jelent, ha valaki értékesíteni szeretné a tulajdoni hányadát, mert jelentősen alacsonyabb áron tudja azt megtenni, mintha 1/1-es lenne a tulajdona, de ugyan így jelentős akadály akkor is, ha valaki gazdálkodni szeretne, vagy bérbe szeretné adni a földjét.
Az erdők esetében ez különösen igaz, hiszen itt még elaprózódottabbak a tulajdonviszonyok, mint a termőföldek esetében. Sokan találkoznak azzal a problémával, hogy szeretnének erdőgazdálkodni, évek óta vásárolnak tulajdoni hányadokat, de amikor a gazdálkodás kerül szóba, mindig falakba ütköznek.
Van azonban megoldás ezekre a problémákra.
Egyrészről van lehetőség felszámolni az osztatlan közös tulajdont egy viszonylag egyszerű módon, a 2020. évi LXXI. törvény biztosította kereteken belül. Másrészről, ha valaki ebbe nem akar belevágni, akkor kialakíthat egy úgynevezett használati rendet, amely alapján már gazdálkodhat a saját tulajdoni hányadán, illetve használatba is adhatja azt. Ha van használati rend, akkor arra is van lehetőség, hogy más tulajdonostársakkal többlethasználati megállapodást lehet kötni, ennek alapján az ő tulajdoni hányadukat is kvázi bérbe lehet venni.
Persze ezek a megoldások nem annyira egyszerűek, de aki ismeri a hatályos jogszabályi hátteret, a földhivatali gyakorlatot, annak ez nem jelent problémát.
Akinek a leírtak felkeltették az érdeklődést, keressen. Tájékoztatom a konkrét lehetőségekről, és vállalom annak lebonyolítását is akár termőföld, akár erdő esetében.
Moderátor által módosítva: 2024-04-26 11:59:09
Válasz DAndrás #1115. hozzászólásáraHaszonbérleti szerződést nagyon nem egyszerű dolog felmondani.
Ezért kell olyan osztatlanban tulajdoni hányadot venni, ahol nincs erdőgazdálkodó......
Válasz ex lege #1114. hozzászólásáraMegfordult a fejemben, hogy nagyobb méretű terület megvásárlása esetén - 5-6 Ha - az osztalan közösből, elvi lehetősége van önálló hrsz-t létrehozni. Feltételezem az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés felmondása elég macerás, ha egyáltalán lehetséfges, ráadásul a "kiváláshoz" hozzá kell járulnia minden tulajdonosnak, amihez nagy valószínűséggel a mostani többségi tulajdonos nem járulna hozzá.
Válasz DAndrás #1113. hozzászólásáraHa hosszú évekig nem lehet rajta gazdálkodni, plusz még a bérleti díj is ki lett fizetve előre....akkor nagyon sokára fog megtérülni a befektetés.
Olyan erdőket kell keresni, ahol nincs erdőgazdálkodó, plusz a tulajdonostársak minél nagyobb hányada vagy elérhetetlen, vagy már egyértelműen nem él. Ott érdemes tulajdoni hányadot venni.
Válasz ex lege #1112. hozzászólásáraKöszönöm a választ. Ha jól értem az adott tulajdoni hányad forgalmi értéke majdnem nulla, lévén a területet gazdaságosság szempontjából hasznosítani nem lehet.
Válasz DAndrás #1111. hozzászólásáraIlyen feltételek mellett nem sok értelme van tulajdoni hányadot venni.
Azt még 2016-ban is nehezen tudom elképzeni, hogy valaki - még ha többségi tulajdonos is - haszonbérleti szerződést köt, úgy, hogy ez a többi tulajdonosra is hatályos legyen.
Olyan elképzelhető, hogy a szerződéses ajánlat mindenkinek meg lett küldve, és valamilyen formában azt mindeki el is fogadta.
Tisztelt ExLege!
Tanácsát szeretném kérni az alábbi kérdésben.
Milyen előnnyel illetve hátránnyal jár egy 100 Ha méretű osztatlan közös tulajdonban álló erdőben 1 Ha-nál (egy hektár) kisebb tulajdonrész idei évben történő megvásárlása, amennyiben a területre erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek 50 évre - 2016-ban, vagyi 2066-ban jár le - és a tulajdonosok a haszonbérleti díjat már előre, két részletben megkapták.
Második kérdésként merül fel, hogy milyen előnnyel illetve hátránnyal jár egy 100 Ha méretű osztatlan közös tulajdonban álló erdőben 6 Ha (hat hektár) méretű tulajdonrész idei évben történő megvásárlása, amennyiben a területre erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést kötöttek 50 évre - 2016-ban, vagyi 2066-ban jár le - és a ulajdonosok a haszonbérleti díjat már előre, két részletben megkapták.
Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést az egyik 61%-os tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos kötötte a közvetlen családtagja által üzemeltetett Kft-vel, kettejük között közeli hozzátartozói jogviszony áll fenn. A szerződést tényként közölve megküldék a többi tulajdonostársnak, hogy a szerződést tudomásul venni szíveskedjenek.
Szíves segítségét előre is köszönöm.