Hirdetés
Fórum
Fejlesszünk közösen talajművelőgépeket
Létrehozta: Josey , 2008-06-05 09:44:47
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Hirdetés
Kiállítási lehetőség magyar vállalatoknak a török Agroexpo-n
A rendezvény már 20. alkalommal köti össze a kontinenseket.
130 hozzászólás
Válasz #129. hozzászólásra
Pontosan!
Válasz #128. hozzászólásra
A lényeg, hogy ha a géphez előirt alatti, vagy feletti csavart használjuk, mindenféleképpen kárra, veszteségre tehetünk szert.
Válasz #127. hozzászólásra
ÉN IS ÍGY TUDTAM! :)
Válasz #126. hozzászólásra
én hétköznapi nyelven tanultam,hogy a paraszt is értse.amit leirtál nembiztos ,hogy mindenki fölfogja.Pl.:8.8-as csavar az első számjegy 80kg erőnél elszakad,második számjegy 80%-ánál kezd nyúlni a csavar,azaz 64kg-nál kezdődik a nyúlás.
Válasz #125. hozzászólásra
Azt mostmár igen:
"A szilárdsági csoport jele két számjegyből áll:
az első számjegy a névleges szakítószilárdság 1/100-ad része N/mm2-ben,
a második számjegy az ReL alsó folyáshatár (vagy az RP02 0,0%-os folyáshatár) és az
Rm névleges szakítószilárdság hányadosának (a folyáshatár viszonynak) a tízsze-rese.
A két számjegy szorzata a folyáshatár 1/10-ed része, N/mm2-ben."
Válasz #109. hozzászólásra
nem egyenesen arányosan növekszik.tudod mit jelent,hogy 8.8vagy 10.9 a csavaron?
Válasz #123. hozzászólásra
Tapasztalatom szerint 1 hetet tudok nyerni átlag évben de száraz évben akár 1,5 hetet tudok nyerni . Idén is lemunkáltam a területet legkésőbb 3 nap múlva már vetettük is . Ha jól megy minden akkor egy korai dezormonos kezelés megfogja és atöbbi kétszikűt kiírtja majd egy motivell turbós kezelés vagy ordaxos kezelés kiöli a rohadékot .
Válasz #122. hozzászólásra
Így nem sok időt nyersz vele, mert olyan gyorsan ujra kibújik szinte be se fejezed a táblát és már kintvan, amit reggel csináltál. Némi tulzással így van.
Nekem sikerült elpusztítani a 99,9%át gabonában az aszatos földeken, Én inkább ezt javasolnám, meg amit már írtam.
Válasz #120. hozzászólásra
Csak azért próbálom így mert igen csak időigényes mire minden területet átjárok géppel és a kis foltokat leszórogatom . Ezért próbálom meg késleltetni a növényt hogy amikor már úgy is megyünk vegyszerezni ne legyen túl fejlett .
Nem végleges megoldásnak akarom hane, csak időhúzásnak .
Válasz #119. hozzászólásra
Nincs mit.
Tudod az Úttörő ahol tud segit :-)
Válasz #118. hozzászólásra
szerintem is igyvan de erről volt márvita itt a fórumom aki ért anövényvédelemhez az tudja,hogy acatot,fenyércirkot tarackot nemlehet vágással kiirtani
Köszi.
Legalább megtudtam pontosan, hogy mit jelent a csavarokon az első és a második szám, illetve a kettő szorzata.
Válasz #114. hozzászólásra
Jobban jársz (szerintem) ha nem vágod ki, hanem még kelés előtt lepermetezed, aztán meg álományba megint. De a gabonában nagyon eredményesen vissza lehet szorítani.
Válasz #115. hozzászólásra
És egy táblázat az acélcsavarok minőségéhez:
http://www.irontrade.hu/WEBSET_DOWNLOADS/435/2_Kotoelemek%20mechanikai%20tulajdonsagai.pdf
Válasz #115. hozzászólásra
És egy táblázat az acélcsavarok minőségéhez:
http://www.irontrade.hu/WEBSET_DOWNLOADS/435/2_Kotoelemek%20mechanikai%20tulajdonsagai.pdf
Válasz #112. hozzászólásra
Egy kis információ angolszász mértékegységű ( whitworth) menetű csavarokhoz.
http://www.zalatools.hu/mtbsw.htm
Válasz #113. hozzászólásra
Nem végleges írtásra gondoltam ezzela géppel hanem hogy késleltetni a növekedését még betakarja a növényzet vagy esetleg ne legyen túl fejlett a vegyszerezésig és akkor hamarabb viszi több szer is mert a túl fejlett acatra kevés szer van .
Válasz #100. hozzászólásra
Ha az aszatot talajműveléssel akarod elpusztítani, akkor rossz úton jársz.
Válasz #111. hozzászólásra
Természetesen nem menetnél történik a nyírás. Amúgy ez jó ötlet, csak 11.9 csavart kell akkor keresni, ami szerintem megint nincs.
Az a baj, hogy egy x/y collos csavar (8,7 mm) -es kb 400 forint, egy M10x80 -as 8.8 meg 35 forint!
Ezért agyalok.
Válasz #109. hozzászólásra
Eccerű a dolog... az eredeti csavar átmérőjét mérd meg, a metrikuséval hozd közösre a szakitószilárdsági adatot.
Olxan nagy különbség nem lesz átmérőben
Pl: egy 3/4 collos 10.9-es csavar 25,639 tonna,
egy M20-as 10.9-es 28,260tonna
egy M20-as 8.8-as 20,096 tonna a szakitószilárdság.
Tehát könnyitést kell alkalmazni a M20-as csavar esetében a nyirási ponton, oly módon, hogy átméróben 0.95mm-ert kikell szurni esztregapadon kb 1, 5 - 2 mm szélességben.
Remélem, h jól számoltam :-)
Fontos, hogy végigmenetes csavart olyan helyre ne használj ahol nyirásiránynak van kitéve a csavar.
Válasz #109. hozzászólásra
próbáld meg, hogy a nyíráspont helyén ne legyen menet rajta
Válasz #106. hozzászólásra
Az biztos. A colos csavart kicseréltük nagyobb átmérőjű metrikusra. A 11.9-es 8 helyett tettünk 8.8-at, és elég sűrűn elnyírja. Az a kérdés, hogy a nyírószilárdság a szakítószilárdsággal egyenes arányban növekszik-e.
Az ekéknél is speciális csavarokat alkalmazunk, ki vannak könnyitve a szakadás irányában.
Ha közönséges csavart teszel be, nem nyilik ki akkor mikor a fej megakad egy kőben, tuskóban és a törzsön levő alkatrészek, a szár, esetleg a szárfelfogató konzol nyilik ki, vagy hajlik meg,
Válasz #105. hozzászólásra
Ne agyalj már rajta, előirt adatok vannak ahhoz a géphez is.
Ha túlméretezed akkor nem védi meg az alkatrészt, ha alul, nem győzöl csavart cserélni.
Válasz #105. hozzászólásra
valaminek szakadni kell, inkább a csavar szakadjon
Válasz #104. hozzászólásra
De engem a nyírószilárdsága érdekelne a csavaroknak. Bálázónak a nyírocsavarján agyalok.
Válasz #103. hozzászólásra
Maradjunk a szakitószilárság kifejezésnél
Válasz #102. hozzászólásra
Akkor most nem teljesen értem.
Most akkor szakító, vagy nyírószilárdságról beszélünk?
Válasz #101. hozzászólásra
A csavar felületének ( négyzetmilimétreneként a szakitószilárdságot)
Pl: M20x 100 as 8.8 acélcsavar
64x 314=20096 kp( tehát 1 secundum alatt 20 tonnányi erőnek kell ébredni ahhoz, hogy elszakdjon a csavar. ( Ha jól emléxem :-)))
Válasz #98. hozzászólásra
Köszi. Ez ilyen egyszerű lenne?
A csavaron a szám a csavar szakítószilárdságára utal legjobb tudomásom szerint, de hogy a szorzata meg a nyírószilárdság...
Ha összeadom, akkor mit kapok meg ?:)))
Válasz #99. hozzászólásra
Sajnos ismerem már deha kiritkul akkor kevesebb marad a kultinak mert a vegyszer nem mindig tuti dolog és ha a kultivan rádolgozok talán 90%-os tisztaságot eltudom érni . Így sem pusztul ki de annyira megkésik hogy leárnykolja a kuki vagy a napra .
Válasz #97. hozzászólásra
A régi russzki szántóföldi kultivátor se kapja ki teljesen, pedig ott nagyon-nagy átfedések vannak a kapák között.
Az acat az egy szívós ellenfél ! :))
Válasz #94. hozzászólásra
5.6 = 30kp/nm
8.8 =64kp/nm
10.9= 90kp/nm
12.9=108kp/nm
az elülső adatszámot szorzod a pont utánnival
Anyák viszont viszont egyjegyüek:
5, 8, 10....
Válasz #96. hozzászólásra
Vannak régi Rau 6.6-os nyomlazító de akkor felfogatást kell csnálnom neki .
Kompaktornak készülne a gép mert a mezei acat foltokat nem szedi ki maga az ásóborona csak 60%-ban ezzel talán 70-80%-ot el tudom érni talán
Válasz #92. hozzászólásra
Nyomlazitónak ne használd a rugóskapát, mert a letaposott földet nem képes megfelelőképpen meglazitani.
Oda vagy edzettacél merevszáras , vagy rugóztatott nyomlazitókapát használj, mert rövid idő mulva a rugók elfáradnak, hanyat hajlanak és eltöredezhetnek.
A kombinátorokon is azért használnak speciális nyomlazitókapákat, hogy ne a nyomvonalba levő rugóskapák terhelődjenek.
Válasz #89. hozzászólásra
Nem tudom mert még nem dolgoztam mikor vettük és még gyári csakágyak vannak benne . Öntvény csapágy házak vannak rajta . Soltvadkerti az ásóborona . A rögtörőjét már agyon javítottuk mert csak tákolmány volt .
Válasz #91. hozzászólásra
Ahol a csavarok nyírószilárdságáról találok adatokat, olyani oldalt tudnál ajánlani?
Válasz #91. hozzászólásra
Pontosabban: Kello - Bilt ezek az amcsik se tudják, hogy a gépeiket hogy hivják :-)))
http://www.kello-bilt.com/about.html
Válasz #82. hozzászólásra
Josey én most olyanon töröm a fejem hogy a kultikon használt kombi kapákból felteszek 2 sort az ásóborona elé úgy hogy a kapák takarják egymást . Vontatott gép lenne és akombi kapák 5-8 centi mélyen mennyenek az ásóborona pedig az elsősor kétharmados mélységben és a marmadik sor pedig tengelyig + a 2 sor rögtörő . A konbi kapák a keréknyomban nyomlazítónak is lennének használva ezért mélyebben mennének
Kis aranxos Kello - Built 800-as
http://www.ironsearch.com/IRONSearch/zoom.aspx?IWNO=924810&ImgID=1
Válasz #87. hozzászólásra
Az lesz az,de az INA gyárt mindenféle csapágyat,csak drága.
Válasz #86. hozzászólásra
Az ásóboronán milyen csapágy van?
A milyenken egyik oldalt 2 kicsi másikoldalt 4 kicsi golyos, és kb 3 naponta kell csak zsítozni.
Válasz #84. hozzászólásra
INA vagy SKF teljesen mindegy ezek csak ( jó ) márkanevek.
Válasz #84. hozzászólásra
Az INA az a régi nagy "dió" csapágy ?
Nekünk is az XTN-3-as tárcsa van . Naponta zsírzom . Azt 10 zsírzó gombot negyed óra alatt meg lehet lökni +2 perc a zsírzó megtömése . Utána lehet tolni neki egésznap 12-15 km/h-val .
Én az ásóboronát is minden nap zsírzom ami félóra minden reggel . 6 alatt még semmi probléma nem volt a csapágyakkal pedig évi 200 hektárt csinál .
Azt sem értem, hogy hirdetnek már egyre több levegő előszűrőt trakikhoz is. Miért nem szerelik fel gyárilag?
Válasz #81. hozzászólásra
Azaz ,abban INA csapágy van.
Válasz #81. hozzászólásra
Én inkább "ebéd"-időben zsirzom, reggel még nincs este meg már nincs kedvem hozzá.
Válasz #78. hozzászólásra
Igen duplasoros golyós, de idehaza kupgörgőssel gyártják.
A Fra-Disk is kupgörgőssel van gyártva.
Nekünk a régi, kb 20 éves XTN-3 volt, abban volt strapabíó csapágy, amit alig-alig kellett zsírozni.
Az egészből csak azt akartam kihozni, hogy a kereskedő rámondja eladáskor, hogy minden nap meg kell zsírozni, akkor sokáig fogja bírni. Én erre meg azt mondom, hogy csinálj olyat, amit elég egy szezonban 2x megyzsírozni, mert baromira nincs arra időm reggelenként, hogy még zsírozgassak is!