Magyarország egyes részein agyagos a talaj, amellyel sok kertész és mezőgazdász szembesül. Ez a termőföld ugyanis kevésbé ideális a zöldségtermesztésre, mint például a homoktalaj.

Mi a rossz az agyagos talajban?

Ha valaki azt mondja, hogy agyagos talaj, akkor az emberek nagy része ezt a típust azonnal a kötött talajokkal azonosítják. Pedig mindössze jól kell vele bánni, meg kell nézni és ki kell tapasztalni azt, hogy mit és milyen formában lehet benne termeszteni. Nem feltétlenül kell tehát átokként tekinteni rá, néhány szempontból ugyanis inkább áldás.

1. tévhit: Nem terem meg benne semmi.

Önmagában valóban nem feltétlenül alkalmas zöldségtermesztésre, azonban a megfelelő mennyiségben ellátott és mulcsozott föld meghálálja a törődést. Az eredmény pedig hatalmas és ízletes répák, retkek, kukorica tövek, vagy éppen hagymák.

Pozitívuma továbbá, hogy jó a vízmegtartó képessége és tápanyagokban gazdag, tehát jóval tovább szolgáltatja a nedvességet a növények számára, mint például a homokos talaj.

2. tévhit: Semmivel sem lehet feljavítani.

Szó szerint biztosan senki nem így gondolja, de a többség inkább meg sem próbálkozik semmivel, hiszen a földben csak nagyon nehezen lehet kertet művelni. Az agyagos talaj viszont könnyen feljavítható, mindössze megfelelő komposztra van szüksége.

Fontos, hogy ne csak beleássuk a trágyát és a visszamaradt komposztot, hanem egy kicsit a föld felszínén is hagyjunk belőle. Ennek köszönhetően az eső idővel belemossa majd azt a földbe, amivel biztosított a folyamatos tápanyagellátás.

A trágya és egyéb anyagok pedig segítenek, hogy a kötött földnek megmaradjon a vízmegtartó képessége, ami mellé hozzájön, hogy így valamivel levegősebb lesz, ezáltal könnyebbé válik a művelése.

3. tévhit: Ugyanolyan gyorsan kiszárad, mint a többi talaj.

Aki látott már agyagos talajt, az tisztában van azzal, hogy ez a föld a felszínre érkező vizet nagyon lassan nyeli el. Ez annak köszönhető, hogy a felső réteg azonnal megduzzad, ezzel elállja a víz útját. Tehát, míg a homokos talaj szinte azonnal kiszárad, az agyagos alsó része sokáig nedves marad, ugyanis az agyagrészecskék viszonylag nehezen engedik át a vizet.

Bár tény, hogy a teteje gyorsabban kiszárad, a repedezett felszín alatt azonban még bőven van nedvesség. Művelés és a klímaváltozás tekintetében ez egyáltalán nem hátrány.

Az agyagos talajnak remek a vízmegtartó képessége - fotó: pexels.com

4. tévhit: Ugyanúgy lehet művelni, mint a többit.

Ez sem igaz, ugyanis az agyagos talajt nem szabad túldolgozni. Ha csak átforgatjuk a felszínét, akkor rengeteg száraz rögöt kapunk, ami közé aztán lehetetlen lesz bármit is elvetni. Aki már találkozott ezekkel a csomókkal, az tisztában van vele, hogy idővel annyira megszáradnak, hogy képtelenség őket széttörni.

Érdemes kerülni a talaj túlzott tömörítését, ugyanis ez a termőföld típus ezt természetesen oldja meg a. mindennapok során. Ne akarjunk tehát tovább rontani a helyzeten. Bár az is tény, hogy nagyon el kell találni a megfelelő időpontot, hiszen eső után túlzottan sáros lehet, pár napos délutánt követően meg annyira kiszárad a felszíne, hogy ásóval lehetetlen rajta átmenni.