Társas közösségi sörfogyasztás nyomaira bukkantak egy régészeti lelőhelyen Izraelben. Az izraeli régészek arra alapozzák a véleményüket hogy az alkohol előállításához használt gabonaszemek maradványait találták meg az ásatásokon. Szerintük ez a társasági alkoholfogyasztás első ismert előfordulása az ókori Közel-Keleten – írja az MTI.

A Haifai Egyetem régészei búza- és árpaszemekből származó keményítőmaradványokra bukkantak a Jordán-völgy középső részén, Tel Cafban feltárt ősi kerámia edényekben.

sör az ókorban

7000 éve söröznek együtt az emberek - forrás: pixabay

A maradványokat mikroszkóp alatt is megvizsgálták, s a keményítő erjedési folyamatának jeleire leltek bennük, ami arra utal hogy alkoholkészítésére használták azokat.

A Tel Caf dombon feltárt város megközelítőleg időszámításunk előtt 5000 körül építették és a nagy mennyiségben előkerült mezőgazdasági termékek, különösen gabonafélék a helyiek hajdani jólétére utalnak.

"El tudjuk képzelni, hogy a település közössége nagyszabású rendezvényeket tartott, amelyeken nagy mennyiségben fogyasztottak ételt és sört: közösségi összejöveteleken, és nem csak ünnepségeken" - vélekedett a lapban Dani Rosenberg, az egyetem professzora.

Nem ez az első lelet a sörkészítésre. Egy 2014-es régészeti feltárás során a Kármel hegyen, egy 14 000 évvel ezelőtt Natufi-korszakbeli temetkezési helyen is bizonyítékokat találtak a sörgyártásra, de ott valószínűleg a temetési rituálé részeként használták a sört.

Ezeken a leleteken kívül kevés bizonyíték van a térségben a bornzkor előtti sörfogyasztásnak. Tel Caf az egyetlen ismert lelőhely a bronzkor előtti rézkorból, amikor az apró közösségekben élő mezőgazdasági társadalmak a nagyobb városokat építő társadalmakká fejlődtek.

A sörfogyasztásra nehéz bizonyítékot találni, mivel a szerves vegyületek idővel lebomlanak, de vélhetően a Natufi-korszak óta folyamatos volt a sörgyártás és a sörfogyasztás.

Az ókorban szertartási és vallási célokra használták a sört. A Tel Caf dombon talált leletek a társasági italozás legkorábbi jelei a térségben, jóval az alkohol széles körű bronzkori (i.e. 3300 körül) elterjedése előttről.