A jövő a regeneratív mezőgazdaságé. De miért és mi az egyáltalán?

A regeneratív mezőgazdaság: feltörekvő trend

2019-ben az amerikai General Mills, a Cheerios gyártója bejelentette, hogy a jövőben kukorica, a búza, a tejtermékek és a cukor egy részét olyan gazdáktól szerzik majd be, akik regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat folytatnak, és elkötelezték magukat amellett, hogy 2030-ig egymillió hektár földterületre terjesztik ki a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatát. 2020 elején a Whole Foods is csatlakozott, bejelentve, hogy a jövőben a regeneratív mezőgazdaság lesz az első számú élelmiszeripari trend. A PepsiCo 7 millió hektárnyi termőföldjén alkalmaz regeneratív mezőgazdasági gyakorlatot, a Cargill 2030-ig 10 millió hektáron váltja fel ezzel a hagyományos eljárásokat, a Walmart pedig 50 millió hektáros átállásra tett ígéretet. Továbbbi regeneratív mezőgazdaságot folytató vállalatok a Danone, az Unilever, a Hormel, a Target és a Land O' Lakes is, vagyis az USA jelentős piaci szereplői szinte mind váltanak. Annak ellenére, hogy a covid-19 világjárvány és az online vásárlás gyors növekedése vetett némi árnyékot a trendre, az üzleti érdeklődés a terület iránt látványosan nő.

A fenti számok jobb megértéséhez figyelembe kell venni, hogy a legutolsó, 2019-es felmérés szerint az USA-ban jelenleg mindössze 5,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területet szentelnek a biogazdálkodásnak. A regeneratív mezőgazdaság ugyanakkor valós és feltörekvő trend, nem árt tehát odafigyelni arra, hogy ez hogyan befolyásolja a jövőben az iparágat.

A PepsiCo 7 millió hektárnyi termőföldjén alkalmaz regeneratív mezőgazdasági gyakorlatot. Fotó: Unsplash

De mit is takar pontosan a regeneratív mezőgazdaság?

A legegyszerűbb, ha úgy gondolunk a regeneratív mezőgazdaságra, mint a gazdálkodás természetbarátabb módjára. A dolog úgy is felfogható, mint a biogazdálkodás és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését követő következő lépés. A fogalom meghatározása ugyanakkor még folyamatban van, vagyis nincs rá általánosan elfogadott definíció. A gyakorlat mindazonáltal beszédes: a regeneratív mezőgazdaságban olyan gazdálkodási és legeltetési gyakorlatokat alkalmaznak, melyek helyreállítják a leromlott talajt, növelik a beporzók (különösen a méhek és pillangók) biológiai sokféleségét, és növelik a talajban megkötött a szén-dioxid mennyiségét, hogy mindezzel hosszú távú környezeti előnyöket teremtsenek.

"Meglehetősen leegyszerűsítve, de a lényeget összefoglalva azt is szokták mondani, hogy éppen úgy, ahogy a bio-élelmiszerek jót tesznek az ember egészségének, a regeneratív mezőgazdaság jót hatással van tesz a bolygó egészségére."

A regeneratív mezőgazdaság jó hatással van a bolygó egészségére. Fotó: Unsplash

Pontosabban, a regeneratív mezőgazdaság arra törekszik, hogy a szintetikus műtrágyák, a monokultúrás növények és az ipari termelési módszerek helyett olyan technikákat alkalmazzon, melyek minimalizálják a vegyszerhasználatot, és ezáltal javítják a víz és a talaj egészségét. A regeneratív mezőgazdaság egészségesebb élelmiszereket állít elő, miközben a termelők számára hozama és nyeresége is nő.

Növekvő fogyasztói kereslet

A Nielsen kutatócég felmérése szerint az USA milleniumi generációjának 75 százaléka aktívan megváltoztatja vásárlási szokásait a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartásával, ami korántsem jelenti az összes vásárlót, de a cikk elején említett nagyvállalatok, a PepsiCo, a Walmart, az Unilever és mások intézkedéseiből egyértelműen látszik, hogy úgy gondolják, a fogyasztók elvárásai jelentős váltpozásokon mennek keresztül a környezetbarát termékekkel kapcsolatban. A többség valószínűleg hamarosan már a regeneratív módon előállított élelmiszerek vásárlására törekszik majd, mivel azok szinte minden tekintetben egészségügyi és erkölcsi előnyökkel járnak a számukra.

A nem is olyan távoli jövőben maguk a fogyasztók követhetik majd nyomon az élelmiszertermelők teljesítményét, a széndioxid-kibocsátástól a talajban megkötött szén-dioxid mennyiségén keresztül a vízfelhasználásukon át a kezelésükben álló területek biológiai sokféleségig bezárólag. Ehhez a műholdas technológia, az intelligens érzékelők és a blokklánc-technológia (egy olyan összetett technológiai platform, amely jelentősen javítja a nyomon követhetőséget) fejlődése biztosítja majd az eszközöket.

A jövőben a fogyasztók nyomon követhetik majd az élelmiszertermelők teljesítményét. Fotó: Unsplash

Az amerikai Chiplote étteremlánc tavaly jelentkezett először "Real Foodprint" (kb.: Valós étellábnyom) című kiadványával, melyben dokumentálják és tájékoztatják fogyasztóikat a vállalat fent említett kategóriákban elért teljesítményéről. Nem mindenkit érdekelnek ezek az adatok, de ez egyértelmű, hogy az ezredfordulós-generáció és az őket követő Z generáció tagjai egyre inkább elkötelezettek az olyan típusú "környezetbarát" élelmiszerek vásárlása iránt, melyeket a regeneratív mezőgazdaság állít elő, és hamarosan szinte csak regeneratív termékeket fognak keresni az üzletek polcain.

Születőben lévő tanúsítási rendszer

A regeneratív mezőgazdaságra való áttéréshez tanúsítás szükséges. A cél egy olyan címkézési rendszer létrehozása, ami lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy az értékrendjük teljes szempontrendszerét érvényesíthessék vásárlási döntéseik során. 2020-ban a Savory Institute az Epic új, magas fehérjetartalmú energiaszeletére engedélyezte az USA piacának első "Ecological OutCome Verification" (EOV) tanusítványát, tanúsítva ezzel, hogy az elkészítéséhez felhasznált marhahúst regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokkal nevelték.

Az USA piacának első "Ecological OutCome Verification (EOV) tanusítványa egy magas fehérjetartalmú energiaszeleté, tanúsítva ezzel, hogy az elkészítéséhez felhasznált marhahúst regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokkal nevelték. Fotó: Unsplash

A szintén az USA-ban működő Regenerative Organic Alliance nemrég mutatta be saját "Regenerative Organic" minősítési rendszerét, ami háromszintű minősítést alkalmaz, bronz, ezüst és arany fokozatokkal. A háromszintű tanúsítás egyszerre teszi lehetővé a szervezetek számára, hogy megkerüljék a végleges meghatározás kérdését, ugyanakkor elegendő időt és rugalmasságot biztosíthat a termelőknek ahhoz, hogy korszerűsítsék gyakorlatukat és eljárásaikat az egyre magasabb szintű tanúsításhoz.

Az élelmiszerkereskedők így számíthatnak arra, hogy a harmadik fél általi tanúsítás idővel tökéletesedik, és a címkézés valószínűleg egyre nagyobb befolyással lesz majd a beszerzési szokásaikra. Ha valaki fel akar készülni az ajtón kopogtató változásokra, annak sürgősen el kell kezdenie tájékozódni a regeneratív mezőgazdaságról, és meg kell értenie, hogy miben különbözik az a mai biotermeléstől.

(Forrás: Forbes)