A vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a javaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély nélkül létesített háztartási és mezőgazdasági öntözésű célú kutak helyzetét.

A cél, hogy az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakokban a kutak használata a lehető leginkább mentesüljön az adminisztratív terhek alól. A kormány célja továbbá, hogy segítse a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését. Megjegyezte, a háztartási kutak használata mérsékli a vezetékes víz felhasználását, és ezzel hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához.

A kutakat érintő jogszabályi változások 5 pontban

1. Engedélykötelesből bejelentésköteles

Rétvári Bence jelezte: a törvénymódosítás az érzékeny vízkészletet érintő területeken az 50 méteres mélységet és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését az engedélyköteles körből átsorolja a bejelentésköteles körbe.

A törvénymódosítás másrészt a jegyzői engedélyezés alá tartozó háztartási kutaknál megszünteti az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak engedélyezési kötelezettségét, ha azok nem érintenek érzékeny vízkészletet.

A háztartási kutak bejelentési, illetőleg engedélymentes körbe sorolásának alapja az a térkép, amely vízkészletvédelmi szempontból kockázatos, illetve kockázatmentes területekre osztja az országot. E térkép elkészítése és közzététele a kormány feladata.

öntözés

A jogszabálymódosítás célja, hogy segítse a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését – Fotó: Shutterstock

2. A háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése

A törvényjavaslat másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút fogalmának bevezetése. A kút definíció évi 500 köbméteres vízkivételi határt is rögzít.

3. A háztartási kút talpmélysége maximum 50 méter, és nem érheti el a vízzáró réteget

A törvényjavaslat harmadik pillérét az a szabály jelenti, hogy a háztartási kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el. E kettős feltétel biztosítja, hogy a háztartási kút semmiképpen ne érintsen ivóvízbázist.

A vízzáró réteg elérése ugyanis azt a kockázatot hordozná, hogy a talajvíz és a vízzáró réteggel elválasztott mélyebb, ivóvíz minőségű rétegek vízkészlete összekeveredik, ami az ivóvíz minőségének romlását okozhatja. A vízzáró réteg elérése esetén már más szabályozási kategóriába és engedélyezési körbe tartozik a kút.

4. Háztartási kút létesítése vízkészletvédelmi szempontból érzékeny területen

A törvényjavaslat negyedik csomópontként rögzíti, hogy a "vízkészletvédelmi szempontból érzékeny", ezért védendő területeken a háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg.

5. Kútamnesztia

Rétvári Bence a törvényjavaslat fontos előírásaként említette továbbá a kútamnesztiát, amely szerint a 2024. január elseje előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő háztartási kutak teljes körűen mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.

A frakciók nagyrészt egyetértenek a törvénymódosítással, de vannak új javaslatok is

A vita során Font Sándor (Fidesz) emlékeztetett, hogy ezzel a kérdéskörrel már korábbi kormányzati ciklusokban is foglalkoztak. Hangsúlyozta: Magyarországon, az ország földrajzi adottságainak köszönhetően, jelentős számú fúrt vagy ásott kút található.
A felszólaló kiemelte, végre definiálták, hogy mit jelent a háztartási vízigény. Arra is felhívta a figyelmet, hogy augusztus 31-ig a hatóságoknak létre kell hozniuk és közzé kell tenniük a vízkészletvédelmi országtérképet.
Kitért rá, hogy a törvényjavaslatban tárgyalt kutak nem lehetnek ötven méternél mélyebbek és nem érhetik el az első vízzáróréteget.
Font Sándor azt is közölte, a jogalkotók indítványozzák, hogy a soron következő mikrocenzusba és országos népszámlálási kérdőívbe kerüljön be egy kiegészítő kérdés a kérdezett személy ingatlanján található ásott vagy fúrt kutakról.

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a klímaváltozásnak az életünkre, a mezőgazdaságra és a vízgazdálkodásra gyakorolt hatásai nemzetgazdasági jelentőségűvé váltak.
Nyilvánvaló, hogy szükség van a változásra, mert a hatályos szabályozás életszerűtlen és végrehajthatatlan. A DK támogatni fogja a törvényjavaslatot, mert az javítja a helyzetet, de módosító javaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a kormány készítsen egy nemzeti vízgazdálkodási tervet.

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a háztartási kutaknak egyre nagyobb a létjogosultsága. A képviselő leszögezte, a mennyiségi korlát mellett ezeknek a kutaknak a mélysége nem érheti el az ötven méteres mélységet, sem az első vízzáróréteget.

A törvényjavaslat egységesen rendezi a kérdését és megszünteti a bizonytalanságokat - foglalta össze véleményét a politikus, aki bejelentette, hogy a KDNP támogatja az indítványt.

Bencze János (Jobbik) azt mondta, Magyarországon vannak olyan területek, ahol az ötven méteres határ problémát okozhat. A Jobbik a törvényjavaslatot támogatni tudja.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) közölte, hogy a kutak mellett a vízgazdálkodás másról is szól. Az akkumulátorgyárak ellen érvelő képviselő kijelentette, hogy a gazdálkodókat kell vízhez juttatni.
A politikus dicsérte a javaslatban szereplő kútamnesztiát és támogathatónak nevezte az indítványt.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) felhívta a figyelmet: frakciójuk javasolta, hogy a bejelentésekhez rendszeresítsenek egy formanyomtatványt. Problémásnak tartotta, hogy nem derül ki, hány és milyen kút van az érzékeny területeken. Megjegyezte, nem látja a fenntartható vízgazdálkodást a kormány terveiben.

Augusztus 31-ig készül el az ország víztérképe

A kutak szabályozásáról szóló javaslat vitájának lezárása után Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára megköszönte a támogató hozzászólásokat és a jószándékú javaslatokat.
Megjegyezte, augusztus 31-ig elkészül az ország víztérképe, várhatóan az ország egynyolcadrésze tartozik majd a vízvédelmi szempontból fokozottan védett övezetbe, hétnyolcada pedig a nem kiemelten védett részbe.
A térképhez tudományos összefoglaló is készül.