Az emberi beszéddel képzett mesterségesintelligencia-modelleket használnak a kutatók arra, hogy dekódolják a kutyák nyelvét. A Michigani Egyetem, a mexikói Nemzeti Asztrofizikai Intézet és az Optikai és Elektronikai Intézet kutatóinak tanulmánya is ígéretes felvetéseket tartalmaz.
„A mesterséges intelligencia fejlődése segíthet forradalmasítani az állatok kommunikációjával kapcsolatos ismereteinket, és a megállapításaink arra utalnak, hogy nem kell az elejéről kezdenünk" – mondta Rada Mihalcea, a Michigani Egyetem MI-laboratóriumának igazgatója.
A tanulmány az egyik legfejlettebb MI-beszédmodellt, a Wav2Vec2-t használta, hogy azonosítsa a kutyák érzelmeit, nemét és fajtáját az ugatás mentén. Két adathalmazt használtak a kutatók a modellek képzéséhez, majd összevetették a kapott eredményeket.
_fill_540x300_0.jpg)
Az egyik modell nulláról, csak kutyaugatáson lett kiképezve, míg a másik emberi beszéden lett trenírozva, a kutyaugatással csak finomhangolták. Utóbbi teljesített jobban, melyet kb. 1000 órányi emberi beszéddel képeztek ki, ezután következett több kutyafajta ugatásával a finomhangolás, összesen 74 állattól.
Az embereken és kutyákon képzett modell 62 százalék pontossággal tudta eltalálni az adott kutya érzelmeit, ugyanilyen arányban a fajtáját, 69 százalékban a nemét, azt pedig 50 százalék pontossággal mondta meg, hogy melyik kutyához tartozhat az ugatás.
Az emberi beszéddel képzett mesterségesintelligencia-modelleket használnak a kutatók arra, hogy dekódolják a kutyák nyelvét – fotó: Shutterstock
A kutatók úgy vélik, a kutya hangja összefügghet a környezetével; az már ismert, hogy a majmok és a prérikutyák hangja előre megjósolható az adott szituáció alapján, amelyben épp vannak.
Az emberi beszédmodell használata tehát megalapozhatja az állatok nyelvének megértését.
Forrás: hvg.hu
