Bár egy törvénymódosítás 2021 év elejétől teljes tilalmat rendelt el az avar-és zöldhulladék égetésére, egy kormányrendelet nyomán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet végéig továbbra is az önkormányzatok rendeletei voltak irányadóak a kérdésben. Azt hittük, most a veszélyhelyzet megszűntével ez is változik, de úgy tudjuk, mégsem: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 2021. decemberi módosítása (lásd a cikk végén) értelmében az égetés önkormányzati hatáskörben marad a koronavírus miatti veszélyhelyzet után is.

A levegő minősége miatt az Európai Unió több ízben is kifejezte nemtetszését, az Európai Unió Bírósága tavaly közölte, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat azzal, hogy nem tett eleget a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték tiszteletben tartására, illetve e határértékek túllépésének időtartamára vonatkozó kötelezettségeinek.

Miért pont az avarégetéssel van gond?

Természetesen nem csak a zöldhulladék égetése hibáztatható a rossz levegőminőségért, de a Levegő Munkacsoport által közzétett adatok szerint az avarégetés jelentősen rontja azt: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti.

Bírság

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése alapján „A területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki." A levegővédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a rendelet 9. melléklete tartalmazza.

Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése: 100 000 forint.

Ez a bírság csak akkor szabható ki, ha az érintett önkormányzat rendelete nem teszi lehetővé az avarégetést.

avarégetés

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével sehol sincs lehetőség a kerti hulladék szabadtéri elégetésére – Fotó: Shutterstock

A kertben keletkező zöldhulladék alternatív feldolgozására számos megoldás kínálkozik

  • A hulladék egy része (avar, fűnyesedék) egyszerűen szétteríthető olyan helyeken a saját telkünkön, ahol nem zavaró. A kerti hulladék néhány hónap alatt lebomlik.
  • Szintén jó megoldás a komposztálás. Ehhez vannak készen megvásárolható komposzt edények, de házilag is készíthető saját komposzt tároló egy kis utánajárás után.
  • A nagyobb, feldarabolt gallyak, ágak fűtésre is felhasználhatók fatüzelésű kályhákban, kandallókban.
  • Azokat a gallyakat vagy fertőzött növényi maradványokat, amelyek a fenti módokon nem tüntethetők el, vagy az önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozó szállíthatja el. Ennek lehetősége és módja településenként jelentősen eltérő.

A Házikert rovatban rengeteg hasznos cikket találsz többek között a komposztálásról is, nézz körül!


Ezt a két dolgot kell tudnod, ha sok a kerti hulladék!

1. Nézzük meg az irányadó önkormányzati rendeleteket, hogy mit szabad és mit nem. Az önkormányzatok rendeleteire ITT lehet rákeresni a településnév kiválasztásával, és a keresőszóként meg kell adni a következők közül valamelyiket (az egyik nagy valószínűséggel találatot ad): avar, kerti hulladék, hulladék, égetés.

2. Az legyen az alapvető, hogy nem égetjük el a kerti hulladékot, mert jelentős mértékű egészségügyi negatívumokkal jár, találjunk alternatív megoldást.

"A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki: (A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:) „b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása,"  (1995. évi LIII. törvény)