Az étkezési kultúra megváltoztatása segítheti a fenntarthatóságot a WWF Közép-Európában végzett felmérése szerint.
A Tányérunkon a változás – a WWF jelentése a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában című tanulmány azokra a legfontosabb adatokra hívja fel a figyelmet, amelyekből kiderül, hogy az étkezési kultúra megváltoztatásával nemcsak a bolygó védelméért, de az emberek egyéni testi-lelki egészségéért is komoly lépéseket lehetne tenni.
Sipos Katalin biológus, a WWF Magyarország igazgatója elmondta, hogy az óriási területi igénye miatt a mezőgazdaság jelenleg a természet legnagyobb versenytársa, hiszen minden hektár szántó valamilyen egykori élőhely, erdő, ősgyep vagy mocsár helyén jött létre. Világszinten az ember számára lakható területek fele áll mezőgazdasági művelés alatt, melyeknek 20 százalékán termelnek közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat, 80 százalékán pedig a haszonállatoknak szánt takarmányt termesztik.
És bár az ember a hústermeléshez hatalmas területeket vesz igénybe, Európában a gyepek szabadtéri legeltetésén alapuló állattartás fokozatosan visszaszorul. A fogyasztásra kerülő hús nagy része zárt rendszerű, nagyüzemi termelésből származik, amelynek már nincs köze a termőföldek és gyepek fenntartható hasznosításához.
A termőterületek kisebb részét használó növényiélelmiszer-termelés biztosítja a globális kalóriaigény több mint 80 százalékát és a fehérjeellátás több mint 60 százalékát.
Világszinten az ember számára lakható területek fele áll mezőgazdasági művelés alatt – fotó: Shutterstock
Sipos Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem miatt fontos lenne minél több erdő és vízjárta élőhely újbóli kialakítása, hogy ezek megkössék a légköri szén-dioxidot, megakadályozzák a talajok erózióját, csökkentsék a villámárvizek és az aszályok káros hatásait.
A WWF Élő Bolygó Indexe szerint 1970 és 2022 között átlagosan hetven százalékkal csökkent a vadon élő gerinces állatfajok állománymérete, azaz az élővilág pusztulása folyamatosan zajlik.
A fejlett országok fogyasztási szokásai is átalakultak: 1961 és 2020 között az egy főre jutó globális húsfogyasztás csaknem megduplázódott, 22 kilogrammról több mint 42 kilogrammra nőtt; hasonló a helyzet a répacukor és a liszt esetében is.
1961 és 2020 között az egy főre jutó globális húsfogyasztás csaknem megduplázódott – fotó: Shutterstock
Problémát jelent az is, hogy az élelmiszerek egyenlőtlenül oszlanak szét a világban, hiszen a Föld népességének majdnem 40 százaléka túlsúlyos, míg csaknem 10 százaléka éhezik.
A szakértő figyelmeztetett arra is, hogy problémát jelent az élelmiszerek ökológiai lábnyoma és termelési módja is, például az előállításhoz felhasznált energia és a vegyi anyagok mennyisége, a szállítás és tárolás hossza, illetve az élelmiszer-pazarlás mértéke, és véleménye szerint a döntően növényi alapú, változatos étrendnek előnyösebb környezeti hatása van, mint a húsalapú táplálkozásnak.
A szakértők szerint a bolygóbarát étrend kialakításához az első lépés az, hogy megkeressük a személyes adottságokhoz és lehetőségekhez legjobban illeszkedő étrendet, utánanézzünk a megvásárolt élelmiszerek összetevőinek, származási helyének, előállítási körülményeinek.
Ideális lenne továbbá egy gyümölcs- és zöldségdúsabb étrend kialakítása, a húsfogyasztás csökkentése, a vörös húsok helyett a halak vagy szárnyasok választása, az ökológiai gazdálkodásból származó termékek vásárlása, a só és a cukor mérséklése, és a minősítéssel rendelkező, illetve szezonális és helyben termelt élelmiszerek előnyben részesítése vásárláskor.
Forrás: 24.hu
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
