Feczák János több mint 40 éve foglalkozik a mezőgazdasággal, de nem simult bele a rutinokba, nem riad vissza attól sem, ha váltani kell, vagy ha a kávé utáni fogás maga a cirokból készült csésze. Jelenleg ez foglalkoztatja legjobban riportalanyomat.
Túl a hatvanon büszkén mesélte a PREGA-n, hogy számára a mezőgazdaság a gyakorlattal és az autodidakta tanulással indult. Elsőáldozásra tehenet kért és kapott a nagymamától, szóval tényleg hamar beszippantotta a szakma. Az agráregyetemre pedig azért ment, hogy magyarázatot kapjon mindarra, amit rutinból nap mint nap végzett gyermekkorától.
"A korombeli kollégák közül sokan nincsenek már közöttünk, így viszonylag könnyen megértettem, hogy nem érdemes ragaszkodni ahhoz, amit elértem, hanem igenis tovább kell adni, és hagyni, hogy a fiatalok építsék tovább azt, amit elkezdtem" – mondta a hódmezővásárhelyi gazdálkodó. 2014 óta már a háttérből irányítja szaktanácsadással a gazdaságot, de addig hosszú út vezetett.
40 éve termeszt cirkot
"Megrögzött ciroktermelő, -nemesítő és vetőmag-előállító vagyok" – folytatta Feczák János, aki a 80-as években kezdte a ciroktermesztést, 3-5000 hektáron foglalkozott vele hosszú éveken keresztül. Ma fiának közel 28 ezer hektárra van rálátása cirokfélék tekintetében.
Hogy miért érdemes cirokkal foglalkozni, talán nem mindenki számára nyilvánvaló, de a gazdálkodó több évtizedes tapasztalata annyira egyedülálló, hogy érdemes megfontolni az érveit.
- A világon az ötödik legnagyobb mennyiségben termesztett gabona a cirok, csak Európában nem volt annyira jellemző. Mostanáig. Tulajdonképpen addig könnyű is a döntés a kukorica mellett, amíg van elég csapadék. Ez azonban egyre kevesebb évben van így. A cirok sokkal jobban tűri az aszályt.
- Ma már óriási a fajtaszortiment, ami lehetővé teszi azt, hogy olyan hibridet használjon a termelő, ami a legkedvezőbb eredménnyel kecsegtet, azt termeszthet, amire van piac.
- A szemescirok termesztésének színvonala elérte a kukoricáét. Hasonló termésátlagokat (8-10 tonna/hektár) lehet elérni vele, mint kukoricával, viszont jelentősen kisebb a termelési költséghányad. A takarmánycirok felvásárlási ára a kukoricához közelít és vele együtt mozog, beltartalma pedig jobb, főleg a fehérje vonatkozásában.
40 éves tapasztalat ciroktermesztésben – Fotó: Agroszemek
A ciroktermesztésben óriásiak a lehetőségek a sokoldalú felhasználás miatt
"Aki bele akar vágni a ciroktermesztésbe, először is azt kell mérlegelnie, hogy milyen termékkörbe érdemes belépnie. Ez attól függ, hogy melyik fajtakör termesztéséhez van olyan háttér, amivel a piaci igényeket lehet kiszolgálni. Azt kell termelni, amit felvesz a piac" – fejtette ki a gazdálkodó.
3 fő felhasználási területet érdemes kiemelni: silócirok termesztése a tejhasznú szarvasmarhák takarmányozására, szemescirok, mint száraztakarmány-alapanyag. "A harmadik terület pedig a humánélelmezés, aminek olyan mértékben nő a jelentősége, hogy én magam is meglepődök, pedig azt gondoltam, a cirokkal kapcsolatban nekem már nem nagyon lehet újat mutatni" – folytatta.
Az élelmezési célú felhasználás azért is egyre szélesebb körű, mert egyre nagyobb az igény a gluténmentes gabonafélékre. A gluténmentes jelzőt azonban csak olyan termékre lehet ráírni (egyéb előírások mellett), amelyek garantáltan nem tartalmaznak semmilyen gluténtartalmú szennyeződést, amit egy hagyományos, például búzát is feldolgozó üzemben szinte lehetetlen megvalósítani. Ezért építettek cirokmalmot Hódmezővásárhelyen.
De Feczák János természetesen nem ezzel kezdte. A 80-as években a tejhasznú szarvasmarha-állomány takarmányigényére alapozva kezdett silócirkot termeszteni. Az országos tejelőmarha- állomány (4,3 millió) azonban a 90-es években évi 10-20%-kal csökkenni kezdett, olyannyira, hogy a 2000-es évek elejére már csak 6-700 ezres állomány volt. Ez őt lépésre kényszerítette. Amellett, hogy elkezdte kihasználni a nagy cirok-fajtaszortiment előnyeit, és többféle hasznosítási célú cirok termesztésébe fogott, pályára állított egy teljesen más piacot, más igényeket kiszolgáló üzletágat: hidrokultúrás üvegházi termesztésbe fogott, amit mostanra egy hatalmas üvegházbirodalom váltott fel.
Közép-Európa egyik legkorszerűbb üvegházát építették meg
Ebben a 3 hektáros üvegházrendszerben az elérhető legkorszerűbb technológiával termesztenek paradicsomot. LED-lámpás technológia, hővisszanyerő rendszer, automata CO2-szint szabályozás biztosít fejedelmi körülményeket a növényeknek. "A kertészeti szakma viszont úgy változik, mint az okostelefonok. Ami ma modernnek számít, az egy év múlva már lehet, hogy semmit sem ér" – hívta fel a figyelmet a gazdálkodó a változások folyamatos lekövetésének jelentőségére.
Több hektáros üvegházrendszer az elérhető legkorszerűbb technológiával – Fotó: Agroszemek
A PREGA-n az indoor farming szekcióban betekintést nyerhettek a látogatók a beltéri, hidropóniás, kultúrás rendszerek működésébe is. Feczák János kiemelte, hogy a szekcióban megismert fiatal szakemberek ambíciói példaértékűek, és mint mondta, nem azt kell keresni, hogy valami miért furcsa, vagy szokatlan, hanem meg kell fejteni az új igényekben rejlő lehetőségek kihasználásához vezető utakat.
A kertészeti szakma úgy változik, mint az okostelefonok – Fotó: Agroszemek
"Nincs azzal gond, ha fény nélkül, a pincében termesztünk növényeket, ha egyszer működik, és a fiataloknak mikrozöldekre van igényük. Mint ahogy azon sem kell csodálkozni, ha kávézás után a csészét is megehetjük, mert kukoricából vagy cirokból készült. Inkább örüljünk annak, hogy nincs mosogatni való és felesleges műanyaghulladék. A világ nem fog megállni, észre kell venni, hogy milyen új és hasznos irányok vannak, és ezek közül mi az, amit mi is ki tudunk használni" – zárta mondandóját a gazdálkodó.
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
