A klímaváltozás kihívásai hosszú távon alkalmazható, tudományosan is megalapozott válaszokat igényelnek: a Soproni Egyetem február 10-ei konferenciáján ezeket ismerhetik meg a résztvevők.
A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött, az on-line részvételre 2022. február 4-éig lehet regisztrálni.
A programfüzetet az alábbi linken tudja letölteni.
Rövid leírások a programok tartalmáról!
Az előadás sorozatot, Dr. Somogyi Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos tanácsadója nyitja meg, aki egyrészt a "klímasemlegesség" fogalmát elemzi, majd rendelkezésre álló modellek segítségével számszerűen is bemutatja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az erdőgazdálkodásban az összesített elvárások teljesítésére – vagyis miként érhető el a karbon semlegességhez szükséges szénelnyelés.
Dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos tanácsadója és Prof.dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete igazgatója előadásában az erdők védelme érdekében szükséges paradigmaváltással foglalkozik: hosszabb távú, proaktív védelem legfontosabb eszközével, a biodiverzitás megőrzésével, növelésével, sőt, ha szükséges, rekonstrukciójával.
Ezután Gál László, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőművelési és közjóléti ágazatvezetője tart egy előadást ahol gyakorlati választ nyújt a klímaváltozás negatív hatásaira: szárazság tűrő, hibrid fajok képességét felismerve jelentős erdészeti genetikai erőforrás-fejlesztésbe és génmegőrzésbe kezdtek a közelmúltban. Ezzel fejlesztik az erdészeti szaporítóanyag-bázisukat a megnövekedett igények és a klímaváltozás okozta termőhely eltolódás gyakorlati lekövetése érdekében és így az ország első, származás-azonosított olasz molyhos tölgy csemetéi kerültek ki erdősítésekbe és gyűjteményekbe 2019-2021 között.
A Soproni Egyetem kutatócsoportja – Péterfalvi Ágnes, Dr.Heil Bálint dékán, Cserpes Tamás, Dr. Kovács Gábor dékánhelyettes, Dr.Czimber Kornél dékánhelyettes, Dr.Brolly Gábor, valamint a Park-Erdő Studió Kft. munkatársa, Puskás Lajos – által jegyezett előadás a Soproni Egyertem egy nemrég lezárult, geomatikai felmérési és geotervezési eljárásokon alapuló pilot-projektét mutatja be, amely kiváló példa az új alapítványi egyetem hármas funkciójának, oktatás, kutatás, szolgáltatás szinergiájára. A fő cél, hogy a térmodell előállításán túl a kert növényeinek fenntarthatóságát is vizsgálják, a klímaváltozás már felismerhető jeleit is keresve.
A klímaváltozásra gyakorlati válasz lehet a hibrid fajok használata - fotó: pixabay.com
Az intézményi szinten is érvényesített fenntarthatóság része a környezettudatosságnak. Az egyetem bemutatja az oktatási és kutatási tevékenységük révén kiemelkedő szerepet töltenek be a fenntarthatósággal kapcsolatos környezeti, társadalmi és gazdasági szakmai ismeretek átadásában és a tudatformálás területén végzett munkáját amit Dr. Polgár András, Elekné dr. Fodor Veronika, Zsidákovits Norbert, Dr. Kovács Zoltán, Lakatos Barbara, Prof. Dr. Lakatos Ferenc és Prof. Dr. Fábián Attila rektor által jegyzett előadásban ismerhetünk meg.
A záró plenáris ülésen egy fontos alapkérdés fog elhangzani: mit vár a szakmapolitika és a gyakorlat a kutatásoktól? Dr. Szabados Ildikó, az Agrárminisztérium munkatársa ennek kapcsán az erdők fenntartása területén jelentkező feladatokkal foglalkozik: a környezeti változások, az alkalmazható fajok, fajták kiválasztása, növekedése állnak a kutatás középpontjában, miközben erdeink biodiverzitásával összefüggésben nem hagyhatók figyelmen kívül a védett területek helyzete, a beavatkozások, védelmi intézkedések hatása, a védettség növelésének következményei sem.
A plenáris előadásokat az erdészeti és a faipari ágazat számos területét átfogó nyolc szekcióülés követi, amelyek során 15, illetve 5 perces előadások hangzanak el: erdőgazdálkodás, erdőleltározás és erdőleírás, erdővédelem, környezetvédelem és környzeti nevelés, geomatika, klímaváltozás, műszaki, ökonómiai kérdések, ökológia, természetvédelem és végül vadgazdálkodás.
