Ezt a a világ egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedőjének vezetője, Sunny Verghese mondta. A szingapúri Olam Agri agrárcég vezérigazgatója szerint a saját élelmiszerkészletek feltöltésére törekvő kormányok által bevezetett kereskedelmi korlátozások és vámok súlyosbították az élelmiszer-inflációt.


A kormányok ugyanis korlátozásokkal válaszoltak arra, hogy az élelmiszerárak a koronavírus-járvány után emelkedni kezdtek, majd az orosz–ukrán háború kirobbanása után megugrottak. A konfliktus miatt a gabona- és a műtrágya-export egy része is akadozott, ami az éghajlatváltozással együtt tovább fokozta az élelmiszerellátás bizonytalanságát.

A világ élelmiszer-termelése és -eloszlása számos sokkot kényszerült átélni az elmúlt években. Emellett a változékonyabb és szélsőséges időjárás csökkenti a termények mennyiségét és minőségét, ha még nem lenne elég bajunk.

élelmiszer

2021-ben az európai háztartások a jövedelmükből átlagosan mindössze 14 százalékot fordítottak élelmiszerre – forrás: Pixabay

Az El Nino és a La Nina időjárási jelenségek megtizedelték a latin-amerikai szójatermelést. Az ukrán és az orosz gabonatermelők munkáját a háború nehezíti, mindez együtt befolyásolja a takarmányárakat, ami pedig visszaveti az állattenyésztést. A kevesebb árura egyre nagyobb kereslet mutatkozik, mert a világ lakossága növekszik. Nincs mese, pénz beszél: az szerzi meg az egyre szűkösebben rendelkezésre álló élelmiszert, aki többet fizet érte.

Az ázsiai országok már csökkentették, vagy be is tiltották a pálmaolaj exportját, akár Európába is. Ennek következtében a jövőben csökkenhet a polcokra kerülő margarin mennyisége. India tavaly exportkorlátozásokat vezetett be bizonyos rizsfajtákra, hogy a parlamenti választások előtt megfékezze az emelkedő belföldi árakat.

Eközben a Földközi-tenger térsége elsivatagosodik, a globális élelmiszer-ellátásban pedig komoly zavart okoz a Vörös-tengeri válság.


Verghese szerint mindezek miatt azok az országok, amelyek megtehették, a stratégiai fontosságú nyersanyagokból többletet halmoztak fel, ami túlzott kereslethez és ezáltal magasabb árakhoz vezetett. Ez tovább fokozta az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát a szegényebb országokban, a fogyasztók pedig világszerte megélhetési válsággal nézhettek szembe.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy Európában nincs veszély: a Global Food Security Index az európai országokat a világ legbiztonságosabb országai közé sorolja. Ezt mutatja, hogy 2021-ben a háztartások a jövedelmükből átlagosan mindössze 14 százalékot fordítottak élelmiszerre, szemben a nigériai 60 százalékkal és az egyiptomi 40 százalékkal.

Magyarországon a háztartások a jövedelmük 24,4 százalékát fordították erre a célra 2022-ben a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A szélsőségesebb időjárás azonban Európában is egyre nagyobb károkat okoz, a növénytermesztéshez műtrágyák ára és az energiaköltségek pedig az orosz–ukrán háború miatt megugrottak.

Szóval, képlékeny az a biztonság...

Forrás: vg.hu