A szervezet lázas állapota évezredek óta az egyik leghatékonyabb természetes védekezőmechanizmus a vírusokkal szemben – legalábbis eddig ezt hittük. Egy friss kutatás azonban alaposan felforgathatja ezt az elképzelést, különösen a madárinfluenza kapcsán.

A Cambridge-i Egyetem vezetésével végzett tanulmány rávilágított: míg az emberi influenzavírusokat könnyedén kiüti a láz, a madárinfluenza bizony továbbra is képes terjedni, mintha mi sem történt volna. És ennek oka egyetlen gén.

A vírusok és a hőmérséklet harca

Az emberi influenza leginkább a felső légutakat támadja meg, ahol a hőmérséklet alacsonyabb, körülbelül 33 °C. Amint mélyebbre jut, a test melegebb zónáiban, például a tüdőben vagy láz idején a vírus legyengül. A madárinfluenza viszont máshogy működik. A madarak bélrendszerében képes élni és szaporodni, ahol a hőmérséklet 40-42 °C között mozog – azaz forróbb, mint az emberi láz!

Egy gén, amely túlélésre programozza a vírust

A kutatók az úgynevezett PB1 génre koncentráltak, amely a vírus genetikai másolását végzi a megfertőzött sejtekben. Kiderült: ha egy madárinfluenza PB1 génjét emberi influenzavírusba ültették, az ellenállóbbá vált a magasabb hőmérséklettel szemben. Ez magyarázatot adhat arra is, miért voltak olyan pusztítóak a korábbi influenzajárványok – például az 1957-es és 1968-as pandémiák –, hiszen ezek során a vírusok madár eredetű PB1 gént „kölcsönöztek”.

madárinfluenza

A vírus hőállóságának vizsgálata kulcsfontosságú lehet – Fotó: Shutterstock

Miért fontos ez a mezőgazdaságban és a közegészségügyben?

Bár a madárinfluenza emberre történő átterjedése továbbra is ritka, a halálozási arány riasztó: a H5N1 esetében például meghaladja a 40 százalékot. A vírus hőállóságának vizsgálata kulcsfontosságú lehet a jövőbeni veszélyes variánsok kiszűrésében. A szakértők szerint a jövőben a lázállóságot vizsgáló tesztek bevezetése az egyik legjobb módja lehet annak, hogy időben felismerjük a veszélyes vírustörzseket.

Forrás: earth.com