Az űrkutatás következő nagy lépése bázisok létrehozása a a Holdon. Csakhogy e cél megvalósítása még rengeteg kihívást rejt magában, kérdéses például az is, hogy milyen anyagot használjanak a nagyobb állomások építéséhez. Körülbelül egymillió dollárba kerül fél kilogrammnyi anyagot eljuttatni a Holdra, és még többe a Marsra. Ezért a bázisokat az ott található alapanyagokból kell majd megépíteni.

A NASA tervei között szerepel, hogy gombák és holdpor felhasználásával hozzák létre a nagyobb méretű élettereket.

"Oda nem vihetünk deszkákat vagy téglákat" – mondja Chris Maurer, a NASA-val együttműködő, clevelandi székhelyű Redhouse építészeti cég alapítója, aki az űrbeli építkezési problémára próbál megoldást találni. A legtöbb kutató az ISRU-koncepciót vizsgálja, ami helyi erőforrások felhasználását jelenti, azaz azzal építkeznek, ami helyben elérhető. És ami ott van vagy ott előállítható, az valószínűleg víz és holdpor (regolit).

Valószínűleg ezek a szűkös erőforrások is elegendők bizonyos gombafajok táplálásához, amelyeket aztán meglepően erős építőanyagokká lehet alakítani.


A NASA rábólintott a gombaházak fejlesztésére, a cég megkapja a további kutatáshoz szükséges finanszírozást: két évre kétmillió dollárt.

A NASA tervei szerint egy lezárt, felfújható sablont küldenek a Holdra, ahol a gombaspórák a porral, algákkal és vízzel kombinálva olyan tartós szerkezeteket hoznak létre, amelyek kibírják az ottani szélsőséges viszonyokat. Ezeknek a gombaalapú anyagoknak komoly előnyeik vannak, például megvédik az űrhajósokat a káros sugárzástól és a veszélyes mikrometeoritoktól is.

"A sugárzás a legénységgel végzett küldetések legnagyobb akadálya" – mondja Maurer. Állítása szerint a gombaszerkezetek 8 centiméter vastag anyaggal több mint 99%-os sugárzásvédelmet biztosítanak, míg gombák nélkül ugyanehhez 3 méternyi holdporra lenne szükség. Ez komoly áttörést jelent az űrhajósok biztonsága szempontjából.


A holdi körülmények teljesen más tulajdonságokat követelnek meg egy építménytől, mint a Földön. A gravitáció a földinek egyhatoda, a beltér pedig túlnyomásos környezet lesz, így a könnyű gombatégla megfelelhet a célnak.

A kutatócsoport azt tervezi, hogy a most kapott támogatási összegből tovább javítja a gombaalapú anyagok szilárdságát és tulajdonságait, s alacsony Föld körüli pályán teszteli azokat. Utána a következő lépés a Hold lesz.

A fejlesztés célja, hogy az építmények önállóan növekedjenek több organizmus együttműködésével.

Forrás: firstclass.hu

Indexkép: Pixabay