Furcsa elváltozásra lett figyelmes egy horgász egy süllő filézésekor. A húson piros pöttyöket fedezett fel, írja a Pecaverzum.
A horgász 20 darab, fél borsószem méretű piros göböt talált, melyekben 3-4 cm hosszú piros férgek voltak. Fotókat is készített, melyeket elküldött a Magyar Haltani Társaságnak. A halfiléről készült fotó a haltanitarsasag.hu oldalon tekinthető meg.
A társaság szakértője szerint ezek a paraziták Eustrongylides nevű fonálférgek, amelyek az utóbbi időben erősen elszaporodtak a sügérekben, süllőkben, kősüllőkben. Valószínű, hogy a férgek elszaporodása a klímaváltozással és a kormoránok téli mozgásával lehet összefüggésben.
Ehető-e az ilyen hal?
A haltani társaság álláspontja szerint az ilyen halak ehetőek főzve vagy sütve.
Sok gond van a kormoránokkal ezen kívül is
A kárókatonák jelentős károkat okoznak a halgazdaságokban és a természetes vizekben is. Egyetlen ilyen madár egy nap alatt 0,5-1 kg halat képes elfogyasztani, de az is nagy gond, hogy sok megsebzett példányt hagynak maguk után. A Pecaverzum becslésekre hivatkozva azt írja, hogy a rendszeresen Magyarországon telelő állománnyal számolva ez akár több ezer tonna halat jelenthet évente.
A madár uniós védelmet élvez, hazánkban azonban a védett területeken kívül lehet riasztani és gyéríteni is.
A tavalyi évben a MOHOSZ 15 millió forintos keretösszegű pályázatot írt ki gyérítésre.
Mit érdemes tudni a kárókatonáról?
A Magyar Madártani Egyesület honlapján lévő leírás szerint a kormorán néven is sokak által ismert, viszonylag gyakori, korábban jelentős hazai állománynövekedésen átesett fajról van szó. Ősszel az itthoni populáció egyedei mellé további csapatok érkeznek északabbról.
A tavak, vizek befagyásával a madarak jelentős része déli irányba vonul, viszont a be nem fagyó vizeken sok példány képes áttelelni.
Egyike a hazai madárfauna azon tagjainak, amely jelentős károkat okozhat a halastavakon gazdálkodóknak.
A kormorán halevésre specializálódott – Fotó: pixabay
A hazai állomány törvényes oltalma a 13/2001 KöM rendelet szerint Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj kategória szerint értelmezhető, a jogszabály feltételei mellett lehetőség van riasztására és vadászati eszközökkel történő gyérítésére is.
A faj elterjedése: Eurázsia, Afrika, Észak-Amerika, Grönland, Ausztrália, Új-Zélandon. Magyarországon a legnagyobb számban a folyók menti galériaerdőkben költ. Fészkét gallyakból építi idős fák ágvilláiba.
Érdekes, hogy a kormoránok ürüléke hamar elpusztítja a fészkeket tartó fákat, de a madarak továbbra is használják ezeket. Átlagosan 3 tojást raknak, a két szülő felváltva kotlik, a fiókák gondozását is közösen végzik.
A kormorán halevésre specializálódott. Sokszor csapatosan is vadászik, ilyenkor a víz alatt közösen terelik zsákmányukat.
A vízimadarak többségétől eltérően azonban nincs faggyúmirigyük ezeknek a madaraknak, tollazatukat nem tudják vízlepergető réteggel bevonni, ami így a víz alatt teljesen átnedvesedik. Ezért sokszor látható vizek mentén, hogy a kárókatonák kinyújtott szárnyakkal szárítkoznak néhány merülést követően.
Indexkép: Envato (illusztráció)
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
