Friss csirkék
Ez a csodálatos barátságnak induló szoros kapcsolat - ami mára a tányérunkon végződött - csak körülbelül 3500 évvel ezelőtt bontakozott ki, és - ahogy írtuk - a régészek szerint a madarak kezdetben a tisztelet tárgyai voltak. A kutatások szerint a csirkéket eredetileg valószínűleg a rizs csábította le a fákról egyenesen be a tyúkólba. A csirke egyébiránt ma már az egyik legnépszerűbb élelmiszer a világon, csak az Egyesült Királyságban évente több mint egymilliárd szárnyast vágnak le. Az Exeteri Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Cardiffi Egyetem kutatói azonban egy új tanulmányukban azt állítják, hogy a madarak ennek ellenére valójában viszonylag friss jövevénynek számítanak a háztáji gazdaságokban.
"Korábban úgy vélték, hogy a csirkéket már 10 000 évvel ezelőtt is tenyésztették elődeink, de az Antiquity című folyóiratban megjelent új kutatási eredmények szerint az emberek csak i. e. 1500 körül kerültek közelebbi kapcsolatba a csirkékkel."
A kutatók széndioxid kormeghatározás segítségével állapították meg a Nyugat-Eurázsiában és Északnyugat-Afrikában talált 23 feltételezett legkorábbi csirke korát. A csontok többsége jóval fiatalabb volt, mint korábban gondolták. Ez az első alkalom, hogy a radiokarbonos kormeghatározást ilyen mértékben alkalmazták a csirkék jelentőségének meghatározására a korai társadalmakban. "Az eredményeink azt mutatják, hogy a javasolt korai példányok közvetlen datálására is szükség lesz, mivel így kaphatjuk meg az eddigi legtisztább képet a csirkékkel való korai interakcióinkról" - mondta el Dr. Julia Best, a Cardiffi Egyetem munkatársa.
A szoros kapcsolat - ami mára a tányérunkon végződik - csak körülbelül 3500 évvel ezelőtt kezdődött, és a régészek szerint a madarak kezdetben a tisztelet tárgyai voltak. Kép: Unsplash
Le a fáról, rá a tányérra
A Délkelet-Ázsia trópusi dzsungeleiben őshonos csirkék csak i. e. 800 körül kerültek Európába. Ezt követően - miután megérkeztek a mediterrán térségbe - csaknem további 1000 évet vett igénybe, amíg Skócia, Írország, Skandinávia és Izland hidegebb éghajlatú területein is meghonosodtak. A szakértők a 89 ország több mint 600 lelőhelyén talált csirkemaradványokat vizsgáltak újra.
"Megállapították, hogy a legrégebbi, egyértelműen házi tyúktól származó csontok a közép-thaiföldi Ban Non Wat neolitikus kori lelőhelyen találhatók, a koruk pedig i. e. 1650 és i. e. 1250 közé tehető."
A kutatók szerint az ember a száraz rizstermesztés során került kapcsolatba a magasan a fákon élő dzsungelmadarakkal, a házityúk őseit pedig eszerint a rizs csábította le a fákról. Miután háziasították őket, először Ázsián keresztül, majd a Földközi-tengeren szállították a madarakat a korai görög, etruszk és föníciai tengeri kereskedők által használt útvonalakon.
A korábbi kutatások során az már kiderült, hogy a csirkéket eredetileg nem táplálékként, hanem egzotikumként háziasították. Kép: Pexels
Ősi kapcsolat
Greger Larson professzor, az Oxfordi Egyetem munkatársa elmondta: "Ez az átfogó vizsgálat először is megmutatta, hogy mennyire téves volt a csirkék háziasításának idejéről és helyéről alkotott elképzelésünk. És ami még ennél is izgalmasabb, megtudtuk, hogy a száraz rizsföldművelés megjelenése hogyan hatott katalizátorként mind a csirke domesztikációs folyamatára, mind pedig globális elterjedésére." A korábbi kutatások során az már kiderült, hogy a csirkéket eredetileg nem táplálékként, hanem egzotikumként háziasították.
"A vaskori társadalomban tisztelték, és gyakran egészben és érintetlenül temették el őket, néha még emberi gazdáikkal együtt is."
A csirkék és tojásaik a Római Birodalom idején tettek szert először igazi népszerűségre, mint élelmiszer. Naomi Sykes professzor, az Exeteri Egyetem munkatársa elmondta: "A csirkék fogyasztása napjainkra már annyira elterjedt, hogy az emberek azt hiszik, soha nem volt olyan, hogy ne ettük volna őket. Ám a bizonyítékaink azt mutatják, hogy a csirkékkel való múltbéli kapcsolatunk sokkal összetettebb volt, és hogy a csirkéket évszázadokon át ünnepelték és tisztelték."
(Forrás: theguardian)