Erről ír a Politico-ra hivatkozva a Forbes. A Frankfurt melletti Königstein polgármestere, Ludwig Helm először szembesült vele, hogy városában az egyik villában napi 80 ezer liter vizet fogyasztottak – ez 625-szöröse egy egyszemélyes németországi háztartás napi átlagfogyasztásának –, azt gondolta, biztosan meghibásodott a mérőműszer. De nem, bármilyen hihetetlen, ez volt a tényleges fogyasztás.

A németországi város 16 700 lakosa között 98 főt tartanak számon, akiknek az éves jövedelme meghaladja az 1 millió eurót. Ezeknek a háztartásoknak az egekben van a vízfogyasztása, tulajdonosaik pedig semmibe veszik az ivóvízkészletek védelmét célzó korlátozásokat – pedig a régió régóta aszállyal küzd. Európában egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány, hiába vezet be számos ország korlátozásokat, nem sokra mennek vele. Az elit fenntarthatatlan vízhasználata legalább annyival súlyosbíthatja a városi vízválságot, mint az éghajlatváltozás.

„Mintha az emberek elfelejtették volna, hogy Németországban nincs angol gyep, mert más éghajlati viszonyaink vannak. Mégis angol gyepet akarnak látni a kertben. Egyesek ezért (is) korlátlan mértékben fogyasztják a vizet" – mondta Helm, Königstein polgármestere. Mivel a város környékén csökken a talajvízszint, a polgármester korlátozásokat vezetett be, szabályozva, hogy az ott lakók mikor öntözhetnek, vagy tölthetik meg medencéiket, hogy a város ne fogyjon ki az ivóvízből.


Thomas Norgall, a Bund nevű német civil szervezet hesseni kirendeltségének helyettes ügyvezető igazgatója szerint az egyre csökkenő talajvízszint miatt a patakok és folyók kiszáradnak. A gazdag háztartások nem veszik figyelembe a bevezetett korlátozásokat, és ez egyre inkább kezd feszültséget okozni a lakosok között is.

A Cannes közelében fekvő Châteauneuf-Grasse község gazdag háztulajdonosai – többségük külföldi állampolgár – egy hét alatt több vizet fogyasztottak, mint a község legtöbb lakosa egy év alatt. A kiszabott 1500 eurós bírság meg se kottyant az érintett vízpazarlóknak. Jelenleg Franciaország további 120 településén küzdenek azzal, hogy elég ivóvíz jusson mindenkinek.


A kontinenst 2018 óta sújtó aszály miatt Európa-szerte egyre több település küzd hasonló nehézségekkel, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az európaiak közel egyharmadát érinti a vízhiány. A helyzet várhatóan tovább romlik, mivel az éghajlatváltozás következtében az aszályok gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

A Nature folyóiratban megjelent egy tanulmány, mely szerint „az elit fenntarthatatlan vízhasználata legalább annyira súlyosbíthatja a városi vízválságot, mint az éghajlatváltozás".