Az egyenetlen csapadékeloszlással az intenzív kertészeti kultúrákban gazdálkodók már régóta együtt élnek, a szántóföldi termelők azonban még csak pár éve tapasztalják ennek a káros következményeit. De aki nem az agráriumban tevékenykedik, annak is ismerős lehet az a jelenség, amikor a falu egyik felében szakad az eső, a másik végében pedig zavartalanul süt a nap. Pár kilométeren belül is egymással ellentétes természeti jelenségek alakulhatnak ki, amire lehetőség szerint azonnali választ kell adni mind növény-, mind pedig talajvédelmi szempontból – írja a novenyvedoszer.hu.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően az energiaügyi miniszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy ezentúl nem lehet úgy elkezdeni egy esztendőt a mezőgazdaságban, ahogy azt eddig tettük.

Az egyenetlen csapadékeloszlás nemcsak térségenként, hanem vármegyénként is érezteti hatását. A tapasztalatokról Szigli Zoltánt, az Isztiméri Bakony Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a novenyvedoszer.hu, aki a MAGOSZ Fejér vármegyei elnökhelyettese és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási és fenntarthatósági környezetügyekért felelős osztályának is az elnöke.

A szakember elmondta, hogy hiányzik a téli feltöltő csapadék a földekből, novembertől február végéig gyakorlatilag mérhetetlen volt a lehullott csapadék mennyisége, de az előrejelzések szerint várhatóan a tavasz csapadékosabb lesz, mint a mögöttünk hagyott tél. A terméshozamokon is látszik majd a csapadék hiánya, ami miatt szakmailag problémák lehetnek.

Aki az őszi vetést jól időzítette, az még láthatta a növények fejlődését mindaddig, amíg a szárazság be nem köszöntött. Bár még sokat alszik és fejlődik a szabad ég alatt a növény, de sok tápanyagra van szüksége. A tél végi sikeres műtrágyázáshoz fontos a bemosó csapadék, mert akkor nyáron kis veszteséggel tudunk aratni

–fogalmazott Szigli Zoltán.

A tavaszi munkákat is egyértelműen hátráltatja a szárazság, hiszen a bemosó csapadékra nagy szükség lenne.

aszály

Ezentúl nem lehet úgy elkezdeni egy esztendőt a mezőgazdaságban, ahogy azt eddig tettük – fotó: pixabay.com

A vármegyében nem várhatók nagy változások a vetésszerkezetben, a gazdák hisznek a növényeikben, de az aszály miatt hamarosan változtatásra lesz szükség, vagyis alternatív növényeket kell keresni. Mindez nagy szaktudást, figyelmet és megfelelő módon kivitelezett kísérletezéseket igényel, annak érdekében, hogy kiderüljön, melyik lehet az a szárazságtűrő növény, ami beépülhet a vetésszerkezetbe.

Sokan még mindig halogatják ezen döntésnek a meghozatalát, de a csapadékhiány és az egyenetlen eloszlás miatt lépni kell. A kísérletezés része lehet például a kukorica vetési idejének az előre hozatala, vagy akár a napraforgó műtrágya-kijuttatásának az időpontja is változhat.

„Ettől szép ez a hivatás, hogy próbálkozni kell" – összegezte Szigli Zoltán, aki az előttünk lévő időszakról azt mondta, hogy a magyar gazdálkodók alapvetően fejlesztésekben gondolkodnak.


Mátrai Zoltán agrármérnök a Somogy vármegyei Szőlősgyörök határában gyümölcs- és növénytermesztéssel foglalkozik és az egyenetlen csapadékeloszlásról hasonló tapasztalatai vannak. Erre korszerű megfigyelőrendszerekkel készül fel.

Mint mondta, a kertészeti kultúrán belül kialakuló változó csapadék- és hőmérséklet-eloszlás a kártevők megjelenését is magával hozza.

Ehhez kell a növényvédelmet és a talajművelést igazítani. A mérőkészülékeknek köszönhetően el tudjuk dönteni, hogy mikor kell vetni, permetezni. Óriási költségeket lehet így megtartani, hiszen a szántóföldeken az egy hektáron realizálódó haszon ma már töredéke annak, mint ami volt tíz évvel ezelőtt, ezért nem mindegy, hogy mikor kell a gépekkel elkezdeni a munkát. Folyamatos csapadék- és hőmérsékletmérésre van szükség

– mondta Mátrai Zoltán.

Indexkép: pixabay.com