A nak.hu tájékoztatójából kiderül, hogy milyen feltételek és szabályok mellett lehet halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót létesíteni.

halastó

Halastó vagy tórendszer kialakításánál több szempontot is vizsgálni kell – fotó: pixabay.com

Halastavat, horgásztavat, látványtavat és jóléti tavat, valamint tározót ott lehet létesíteni, ahol:

  • az előírt minőségű víz a kívánt időpontban és a szükséges mennyiségben rendelkezésre áll,
  • a természetvédelmi szempontból fontos élőhelyeket nem károsítja, és
  • a víz későbbi hasznosítása érdekében az egyébként káros mennyiségű vizek visszatartása biztosítható,
  • fontos, hogy az előírásoktól el lehet térni, amennyiben a tó létesítése a vizek mennyiségi és minőségi viszonyait károsan nem befolyásolja.

A tavak feltöltésére, illetve táplálására:

  • csak olyan felszíni vizet szabad felhasználni, amely minőség, hőmérséklet, lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint mikrobiológiai szennyezettség szempontjából a hasznosítási célnak megfelel,
  • a vízellátást a vízszétosztó rendszerből, illetve a vízszétosztásra igénybe vett belvízcsatorna szakaszokból szabad tervezni,
  • azonban szennyvízzel, települési folyékony hulladékkal történő tápanyagképzés, takarmányozás tilos!
– írja a nak.hu
halastó

Vizsgálni kell a környezetre gyakorolt hatást – fotó: pixabay.com


A mesterséges tavak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység, mely során vizsgálni kell a környezetre gyakorolt hatását a környezetvédelmi hatóság közreműködésével, szükség esetén a környezetvédelmi hatóság külön eljárásban hozott határozatával.

A halastó vagy tórendszer kialakításánál vizsgálni kell:

  • a környezeti hatások jelentőségét, ha nem érinti védett és Natura 2000-es területet
    • 10 ha alatt,
    • intenzív halastó vagy tórendszer esetén pedig 5 ha alatt
    • ezen küszöbértékeket meghaladó esetben az engedély iránti kérelemnek része kell, hogy legyen a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapnak megfelelő adattartalom!

A környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a vízjogi engedélyezési eljárásban

  • előzetes vizsgálat (EVD) iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz,
    • 30 ha-tól
    • intenzív halastó vagy tórendszer esetén 5 ha-tól
    • védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

A környezetvédelmi hatóság külön eljárása

  • környezeti hatásvizsgálat (KHV) köteles tevékenység
    • ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

A környezetvédelmi hatóság külön eljárása

A völgyzárógátas halastó vagy halastórendszer esetében a vízügyi felügyeleti tevékenység még 2022 nyarán megváltozott:

  • felügyeleti, azaz a kiemelkedően fontos kategóriába sorolandó a 30 hektár vagy afeletti, valamint az 1 millió m3 vagy azt meghaladó tározott vízmennyiségű völgyzárógátas víztározó;
  • vagy a III. felügyelet, azaz nagyobb térséget érintően jelentős, illetve helyi jelentőségű kategóriába sorolandó a 30 hektár alatti, vagy az 1 millió m3 tározott vízmennyiség alatti völgyzárógátas víztározó, melynek üzemeltetési szabályzatát a legalább 10 évenként felül kell vizsgálni
– írja a nak.hu
halastó

A mesterséges tavak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység – fotó: pixabay.com


A vízügyi hatóság az ellenőrzést az

  • kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a
  • kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a
  • kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként végzi.

A nak.hu felhívja a figyelmet, hogy az információk tájékoztató jellegűek, a mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelően kell eljárni.

Vonatkozó jogszabályok:

  • a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
  • a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
  • a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet