Kezdjük megszokni, hogy évről évre korábban köszönt be a tavasz, és hogy nincs igazán kemény, fagyos, tartós havazásokkal tarkított tél. Január végétől jellemzően egy általános felmelegedés veszi kezdetét, amit olykor megtör egy-egy hirtelen bekövetkező zimankós nap.
A melegebb napok hatására több kártevő is aktivizálódik, és már ekkor megkezdik károsításukat. Lehet, hogy idén is februárban veszi kezdetét a növényvédelmi szezon? Ideje felkészülni a tavaszi munkálatokra?!
A tavasz hírnöke, a hóvirág már január 26-án virágot bontott – fotó: Lepres Luca
Határszemle – megindultak a kártevők, virágoznak a gyomok
A szántóföldi kultúrák közül az őszi kalászosok és az őszi káposztarepce telelését kell figyelemmel kísérnünk. A 2024-es őszi időjárás összességében vegyesen befolyásolta a növénytermesztést. A csapadékos időszakok javították a talaj nedvességtartalmát, kedvezve az őszi vetéseknek, míg a magasabb hőmérsékletek és a kártevők elszaporodása kihívásokat jelentettek a gazdálkodók számára.
Az őszibúza-állományok zöme elérte a növény számára optimális, jó teleléshez szükséges fejlettségi állapotot, azaz a bokrosodást. A repce szintén, 6-8 leveles tőlevélrózsás állapotúra fejlődött ősz végére. Így elmondható, hogy egészséges, jól fejlett állományokkal mentünk bele a télbe. A sikeres áttelelés viszont nagyban függ az időjárástól. Főként a szélsőséges időjárási viszonyok, mint a hirtelen hőmérséklet-ingadozások vagy a tartós fagy hótakaró nélkül, károsíthatják a növényeket.
_fill_540x300_0.jpg)
Tartós fagyos időszakra manapság már nem sok példa akad. Hirtelen hőmérséklet-ingadozásból viszont annál több adódik, teljesen felborítva a növények téli nyugalmi állapotát. A hirtelen felmelegedés fagyérzékennyé teszi a növényeket, mert idejekorán indul meg a hajtásnövekedés. Azonban nemcsak a növények ébrednek fel téli álmukból, hanem a kártevők is.
Az őszi káposztarepcében indulnak meg legkorábban a kártevők tavasszal, legalábbis eddig így volt. Mostanság azonban az olyan kártevők, mint a repceszárormányos, már a melegebb téli napokon is aktívak. Sőt, habár a tankönyvek szerint hibernált állapotban kellene átvészelnie a téli hónapokat, tavaly és az idei évben is aktív volt a kártevő egész télen. Több, január elején kitett sárgalapon volt fogás. Ahhoz pedig, hogy ne csak hibernálódjanak, de el is pusztuljanak, minimum 1 hónapos kemény mínuszok kellenének, mely szükséges a talaj felső rétegének átfagyásához. Ez azonban évek óta nem történik meg, így elmondható, hogy általánosságban véve a kártevők és kórokozók évek óta túlélnek.
Az enyhe telek során nem gyérül a károsítóállomány, sőt a tél folyamán is károsítanak.
Az őszi búzásban és árpában most fokozott figyelemre van szükség
Az őszi búzában és árpában az idei enyhe tél kedvezett bizonyos kórokozók terjedésének, ami fokozott figyelmet igényel. Ilyen a lisztharmat, melynek a folyamatos párateltség és a napsütéses időszakok kitűnő feltételt teremtettek a fennmaradáshoz és terjedéshez. A fertőzött területeken kicsi, aktív telepek figyelhetők meg.
A T1, T2 életformájú gyomok már az őszi kalászosokkal egy időben kikeltek. Ilyenek pl. a pásztortáska, veronika- és violafajok, mezei árvácska és a tyúkhúr. A kora tavaszi áttelelő egyéves gyomnövények közé tartozó veronika- és tyúkhúrfajokra jellemző, hogy az elsők közt, akár télen is kivirágoznak. Hiszen képesek a fagypont feletti hőmérsékletű téli periódusokban is fejlődni. A hétvégi 10 Celsius-fok feletti hőmérsékletek bizony virágzásra késztették a veronikafajokat. Ez azért probléma, mert ezek a gyomok korán termést érlelnek, ami növeli a talaj gyommagkészletét. Ez pedig akár egyetlen szezon alatt jelentősen hozzájárulhat a gyomosodás fokozódásához.
Még csak január van, de a veronikafajok már virágoznak – fotó: Lepres Luca
Az időjárás a gyümölcsfáknak és a szőlőnek sem kedvez
A gyümölcsfák és a szőlő tekintetében sem kedvező a téli időjárás. Habár még nem látni jeleket, hogy megindult volna a rügyek duzzadása, de a téli hőmérséklet-ingadozások növelik a fagykárok és terméskiesés kockázatát, és hosszú távon gyengíthetik a növények ellenálló képességét. Minden esetre februártól már számítani kell a gyümölcsfák, főképp a kajszibarack biológiai keringésének megindulására, emiatt újra extrém korai virágzás és ezzel együtt extrém korai védekezés indíthatja a szezont. Továbbá megnyúlik a fagyveszélyes időszak, nem kis veszélyt jelentve az idei termésre.
Hogyan indul majd az idei szezon?
Sajnos már évek óta elmondható, hogy az enyhe téli időjárás nem gyéríti eléggé a kártevőket és a kórokozókat, ami tavasszal nagyobb populációkat eredményez. A kórokozók tekintetében pedig növeli a korai fertőzések kockázatát tavasszal. Ezért már most fel kell készülnünk a tavaszi károsítók korai nagymértékű fertőzésére. Érdemes összeírni és akár be is szerezni a szükséges növényvédő szereket, így ha kell, azonnal tudunk reagálni a gyorsan változó körülményekre. A gyümölcsökben és a szőlőben a fagy elleni védekezéseket is meg kell terveznünk és folyamatosan figyelni a gyümölcsfák fejlettségi állapotát.
A másik fontos tényező, ami hozzájárulhat a sikeres induláshoz, a téli csapadék mennyisége. Különösen a hó kulcsfontosságú a talaj vízkészletének feltöltésében, ami elengedhetetlen a tavaszi vetések sikeréhez. A hótakaró hiánya vagy a csökkent csapadékmennyiség száraz talajviszonyokat eredményezhet, ami kihívást jelenthet a növények számára a vegetációs időszak kezdetén. Az eddigiekben nem sok csapadék érkezett a téli hónapokban, hótakaróról pedig nemigen beszélhetünk, így bizakodjunk, hogy a későbbiekben érkezik még megfelelő mennyiségű nedvesség a földekre.
Indexkép: Shutterstock
