A trópusok rémnövénye

A Hippomane mancinella, avagy manszanilyafa egy ritka trópusi növény, ami ráadásul megtévesztően édes gyümölcsöt terem, de eszünkbe se jusson belekóstolni, hiszen ez a Föld egyik legmérgezőbb fája.

A manszanilyafák kifejezetten hírhedtek őshonos élőhelyükön, Dél-Florida, a Karib-térség, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részének homokos vidékein és mangroveerdőiben. Sokukat még figyelmeztető táblákkal is ellátják, és még így is gyakran megmérgezik az alkalmi turistákat. Annak ellenére viszonylag ismeretlenek, hogy a Guinness-rekordot is ezek a fák tartják, a legveszélyesebb növény kategóriában a világon.

Melyik részük a legmérgezőbb?

A gyümölcsök jelentik a legnyilvánvalóbb veszélyt, ezért is kapta a fa a “manchineel a manzanita de la muerte” nevet, ami spanyolul azt jelenti: a halál apró almája. A mindössze egy-két centiméter széles, kis zöld almákra emlékeztető, édes illatú gyümölcsökből egyetlen harapás is órákig tartó kínokat, és potenciálisan halált okozhat.

A Manszanilyafák kifejezetten hírhedtek őshonos élőhelyükön, Dél-Florida, a Karib-térség, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részének homokos vidékein és mangroveerdőiben.

A manszanilyafák kifejezetten hírhedtek őshonos élőhelyükön, Dél-Florida, a Karib-térség, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részének homokos vidékein és mangroveerdőiben. Kép: Wikimedia


"Meggondolatlanul beleharaptam ebbe a gyümölcsbe, és kellemesen édesnek találtam" - írta Nicola Strickland radiológus a British Medical Journal 2000-es cikkében arról, hogy egy barátjával a fa terméséből evett. "Pillanatokkal később furcsa borsos érzést vettünk észre a szánkban, ami fokozatosan égő, szakító érzéssé és torokszorítássá alakult."

"A tünetek néhány óra alatt súlyosbodtak, mígnem a kínzó fájdalom és a hatalmas, a levegő útját elzáró torokduzzanat érzése miatt alig tudtunk már szilárd ételt lenyelni".

A mérgezett alma azonban csak a piramis csúcsa. A manszanilyafa minden része mérgező, és a floridai Élelmiszer- és Agrártudományi Intézet szerint "a fa bármely részével való kölcsönhatás és annak lenyelése halálos lehet". Ide tartozik a kéreg, a levelek és a tejszerű nedv, amelynek egyetlen cseppje is megperzselheti az árnyékot kereső strandolók bőrét. Még anélkül is megtörtént már mindez, hogy magához a fához bárki hozzáért volna, amikor az eső lemosta az emberek és az autók felett lévő ágakról  a sűrű, maró nedvet.

A Hippomane mancinella egy ritka trópusi növény, ami ráadásul megtévesztően édes gyümölcsöt terem, de eszünkbe se jusson belekóstolni, hiszen ez a Föld egyik legmérgezőbb fája.

A Hippomane mancinella egy ritka trópusi növény, ami ráadásul megtévesztően édes gyümölcsöt terem, de eszünkbe se jusson belekóstolni, hiszen ez a Föld egyik legmérgezőbb fája. Kép: Wikimedia

Mitől ilyen agresszív ez a fa?

A növényi toxinok általában védekezés céljából fejlődnek ki, de az sajnos nem világos, hogy ezek a fák miért fejlődtek ilyen szélsőséges irányba. Valószínűleg az is közrejátszhatott, hogy a tengerparti élőhelyük miatt a magok a tengeren - néha a Mexikói-öblön keresztül - állatok kötzvetítése nélkül jutnak el a csírázási helyükre.

A mérgek hatásai

A fa toxinok egész koktélját tartalmazza, köztük a hippomanin A-t és B-t, valamint néhány még eleddig azonosítatlan mérget is. David Nellis "Florida és a Karibi térség mérgező növényei és állatai" című könyve szerint néhány ezek közül azonnal hat, míg másoknak időbe telik míg kifejtik a hatásukat. A fa nedveivel való érintkezés tünetei a kiütéstől és fejfájástól az akut bőrgyulladásig, súlyos légzési problémákig és "átmeneti fájdalmas vakságig" terjednek, írja Nellis. A fa elégetése vagy felaprítása sem ajánlott, mert a füstje és a fűrészpora is égeti a bőrt, a szemet és a tüdőt.

A gyümölcs elfogyasztása általában hasi fájdalmat, hányást, vérzést és emésztőrendszeri károsodást okoz

- teszi hozzá Nellis. A halálos kimenetelt is széles körben valószínűnek tartják, de a hivatalosan "tengerparti alma" néven ismert manszanilyafa gyümölcsének elfogyasztására vonatkozó halálozási adatok ritkák. A rövid távú veszélyen túlmenően a manszanilyafa egyes vegyületei mindemellett rákkeltő hatásúak lehetnek, elősegítve a jó- és rosszindulatú daganatok növekedését egyaránt.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ma a legkevésbé veszélyeztetett fajok közé sorolja a fajt, és stabilnak nevezi a populációkat, melyet legutóbb 2018-ban értékeltek.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ma a legkevésbé veszélyeztetett fajok közé sorolja a fajt, és stabilnak nevezi a populációt, melyet legutóbb 2018-ban értékeltek. Kép: Wikimedia

A leghíresebb áldozat

A manszanilyafa leghíresebb áldozata valószínűleg Juan Ponce de Leon konkvisztádor lehetett, aki 1513-ban az első európai expedíciót vezette Floridába. Nyolc évvel később visszatért, hogy gyarmatosítsa a félszigetet, de inváziója a Calusa harcosok ellenállásába ütközött. Néhány karibi őslakos akkoriban mérgező nyilak készítéséhez használta a manszanilyafa nedvét, és az egyik ilyen nedvbe mártott nyílvessző állítólag eltalálta Ponce de Leon combját az 1521-es csata során. A spanyol csapataival együtt Kubába menekült, ahol belehalt sérüléseibe.

A manszanilyafa gyakorlati felhasználása

Talán hihetetlen mindezek után, de a manszanilyafa az ember számára is előnyös növényfajta. Általában hatalmas lombozatú, és akár 15 méter magasra is megnőhet, mérgező faanyaga pedig régóta kísérti a karibi ácsokat.

A nyilvánvaló veszélyek ellenére a helyiek évszázadok óta használják a manszanilyát bútorok készítésére, először gondosan kivágva a fát, majd a napon szárítva semlegesítve a mérgező nedvet.

A fa toxinok egész koktélját tartalmazza, köztük a hippomanin A-t és B-t, valamint néhány még eleddig azonosítatlan mérget is.

A fa toxinok egész koktélját tartalmazza, köztük a hippomanin A-t és B-t, valamint néhány még eleddig azonosítatlan mérget is. Kép: Wikimedia

Az őslakosok még gyógyszerként is használták, többek között az enyvét ödéma ellen, szárított termését pedig vizelethajtóként. Bár a Manszanilyafa nedve a madarak és sok más állat számára is éppoly mérgező, mint az emberre nézve, azonban vannak olyan élőlények, melyeket egyáltalán nem zavar. A Közép- és Dél-Amerikában élő garrobo vagy csíkos leguán például a Manszanilyafa gyümölcsét fogyasztja, és néha még a fa ágai között is él.

A természetben található biotoxinok sok hasznos dologra használhatók, a skorpióméregből nyert biztonságosabb rovarirtószerektől a kúpcsigákból nyert fájdalomcsillapítókig, így valószínűleg ez a fa is nyújthat még kellemesebb meglepetéseket is az emberek számára.

A Manszanilyafa védelme

A Manszanilyafa toxikussága mindazonáltal komoly problémává vált Floridában, ahol a írtásásra tett erőfeszítések és az élőhelyeinek elvesztése után felkerült a veszélyeztetett fajok listájára is. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ma a legkevésbé veszélyeztetett fajok közé sorolja a fajt, és stabilnak nevezi a populációkat, melyet legutóbb 2018-ban értékeltek.

(Forrás: treehugger)