Nagy Ingridtől, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferensétől tudtuk meg, hogy mit csinálnak ilyenkor a sünök, hova bújnak el, és mi hogyan lehetünk a segítségükre.
A hibernáció állapotában az állatok testhőmérséklete akár 0-5 Celsius-fokra is lecsökkenhet, anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Többek között ezzel a technikával biztosítják, hogy az ősszel felhalmozott zsírraktáruk kitartson a következő 5-6 hónap során.
A hosszú álom időszaka előtt a sünök legfontosabb teendője, hogy elegendő táplálékot vegyenek magukhoz ahhoz, hogy gond nélkül átvészeljék az ínséges időszakot. Ebben segíthetjük is őket akár nagyvárosokban, akár vidéken élünk. A következők betartásával nemcsak a sünök kedvében járhatunk, de figyelhetünk a biztonságukra is!
Keleti sün – fotó: Budakeszi Vadaspark
Ne égessünk avart!
Ha az udvarunk végében már gondosan összegereblyéztük a fák lehullott leveleit, akkor azt már semmiképpen ne bolygassuk, pláne ne égessük el! Nagy eséllyel azt a kupacot már kibérelte egy sün magának, hogy ott töltse el a következő hónapokat, mély álomba merülve. Az avarégetés ilyenkor már azért is veszélyes, mert a bevackolt sün nem tud időben kimenekülni a lángok közül, helyette az egyetlen védekezési stratégiáját veti be, összegömbölyödik, és így bennég az avartűzben. Ezt pedig senki sem szeretné!
Ha tehetjük, jövő tavaszig hagyjuk érintetlenül a levélkupacokat, mert a sünöket felébreszteni is komoly hiba, hiszen a közelgő téli időben nem találnak már maguknak táplálékot, így nincs esélyük a túlélésre.
Segítsük őket a felkészülésben is!
Az őszi készülődés során a megfelelő, zsírban, vitaminban és kalóriában gazdag táplálék elfogyasztása nélkülözhetetlen a sünök számára. Bár alapvetően rovarevők, fő táplálékuk mégis a földigiliszta, a csiga, gyakran esznek sáskát, de nem ritka az sem, hogy a madarak tojásait vagy kisebb gyíkokat, esetleg lehullott gyümölcsöket falatoznak.
Ha kedveskedni szeretnénk a kertünkben élő sünöknek és segítenénk nekik a hízásban – egy-egy felnőtt példány akár a 1,5 kg-ot is elérheti –, akkor ilyenkor ősszel bátran tegyünk ki nekik nedves kutya- vagy macskatápot, lisztkukaclárvákat, tojást, halat, túrót és sajtot. A sün laktózérzékeny, ezért tejet semmiképpen ne adjunk neki, hiszen az úgy megterheli az emésztőrendszerét, hogy legrosszabb esetben bele is pusztulhat.
Építsünk búvóhelyet!
A sünök természetes és kedvenc búvóhelyei közé tartoznak a száraz levelekből, ágakból és gallyakból álló puha, meleg vackok. Az őszi készülődés közben az ilyen tulajdonságokkal rendelkező helyeket szemelik ki, s az adott helyen idővel sünfészket is készítenek maguknak. Süngarázst vagy süntanyát mi is könnyen telepíthetünk számukra a kertünkbe.
Az egyik lehetőség, hogy a lakot egy boltban megvásároljuk, de barkácsolhatunk magunk is, akár a gyerekekkel közösen. A másik alternatíva, hogy az udvar egy eldugott és védett szegletében összegyűjtött kerti zöldhulladékot hagyjuk komposztálódni, hogy ezek a parányi avarlakók bátran beköltözhessenek. Ezt mellesleg később az elültetett növények sem bánják, hiszen a zöldhulladékból idővel értékes humusz válik, a négylábú lakók pedig a meleg időkben megeszik a csigákat és a rovarokat, meghálálva ezzel a gondoskodásunkat.
Jó tudni!
• A Budakeszi Vadasparkban a kifutóban élő két keleti sünnek – egy nőstény és egy hím – szintén van egy saját süngarázsa, amit ilyenkor a lehullott levelekkel maguk bélelnek ki.
• A keleti sün védett állat, eszmei értéke 25 ezer Ft!
• Ha késő ősszel bajba jutott, sérült sünt találunk, ne haza vigyük, helyette a Fővárosi Állatkertbe vagy a Sünbarát Alapítványhoz, ahol megfelelő ellátást kaphat!
• Tartsuk szem előtt azt is, hogy a sünök magányos állatok, ezért ha egyedül kószáló példányt látunk, ne aggódjunk miatta, inkább hagyjuk menni a dolgára.
• A Budakeszi Vadasparkban élő sünök közül Hamit, a zoopedes sünit közelebbről is megismerhetjük a bemutatókon és az alábbi Állati interjúból is.
