Január elején rendkívüli természeti jelenséget, jégcunamit rögzítettek a norvég Sjoa folyón heidali szakaszán.

Az árhullám nagyméretű jégtáblákat sodorva hömpölygött végig a folyón. Dübörgése már messziről hallatszott és olyan szédületes volt az ereje, hogy a part menti fák is beleremegtek.

Ez az ilyen félelmetes természeti jelenség akkor jön létre, amikor a folyó keskenyebb szakasza a fenekéig befagy és jégdugó keletkezik, amit a mögötte felgyűlő víz ereje átszakít és cunamiszerű árhullámmal söpör végig a folyón. A jégcunami ilyenkor nemcsak a jégdugóból kiszakított jégdarabokat viszi magával, hanem a folyó felszínén kialakuló jégtáblákat is.

A Sjoa folyón, a videó készítésének helyszínéhez képest nagyjából 20 km-rel feljebb alakul ki a jégdugó, amikor a hőmérséklet a -30 °C fokot közelítette.


Elméletileg jégdugó a magyarországi folyókon is kialakulhatna, azonban az utóbbi évtizedekben ritkán olyan hideg a tél, hogy a folyóink felszíne befagyjon, nemhogy a jég a meder aljáig érjen.

Rögzített eset a múltból az 1838-as pesti árvíz, amikor a márciusban zajló Dunán feltorlódtak a jégtáblák, jégdugó alakult ki, amely visszaduzzasztotta a folyót. Ráadásul a folyó felső szakaszán hatalmas mennyiségű csapadék hullott és nagy mennyiségű víztömeg érkezett a folyón. A jeges víz végül kiöntött.

A jégtorlódás, jégzajlás a Balatonon is előfordul hidegebb teleken. Bár ez nem cunami és csendesebb, de a jégtáblák ugyanúgy feltorlódnak.