Ha július, akkor végre itt az igazi nyár. Azt nem mondhatnánk, hogy a pihenés is, hiszen aki a mezőgazdaságban dolgozik, annak ez az időszak nem arról szól. De legalább hosszabbak a nappalok, és általában fázni sem nagyon kell, így akár munkával, akár pihenéssel telik, a júliust azért a legtöbben kedvelik. Ezzel pedig nem csak mi vagyunk így, elődeink is nagy becsben tartották ezt a hónapot.

A július hónap a nevét Julius Caesarról kapta, aki ebben a hónapban született. A július a nyár legmelegebb hónapja, éppen ezért sokszor nagyon szélsőséges időjárásra számíthatunk ekkor. Azonban ez volt a betakarítás, az aratás ideje is, ezért is nevezték a székelyek az áldás havának a júliust.

A július ma is jelentős szerepet játszik az életünkben, a maga forróságával és a rengeteg munkával, amit tartogat számunkra. Nézzük meg hát, melyik napon milyen szokások élnek, sok esetben még a mai napig is.

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

Ahogyan Péter-Pál napját, így a Sarlós Boldogasszony napját is az aratás kezdőnapjaként tartották számon. Manapság persze ez már nem így van, de őseink még bizony ezeken a napokban nyitották meg az aratást. A munkát azonban még nem kezdték meg ekkor, csupán a következő napon. A római katolikusok Mária Erzsébetnél tett látogatásáról emlékeztek meg ezen a napon, és a Boldogasszonyban a várandós anyák, a szegények, a betegek és elesettek oltalmazóját tisztelték.

Ez a nyári nap időjósló nap is volt, hiszen úgy vélték, Medárd napjához hasonlóan, ha ezen a napon esik az eső, akkor az 40 napig nem is fogja abbahagyni. Sok helyen tartottak ezen a napon búcsút is.

aratás július

Volt idő, amikor júliusban jött el az aratás ideje. Fotó: Shutterstock

Július 6. A csók világnapja

Bizony, ilyen is van! A nyugati kultúrában a csók leggyakrabban a vonzalom kifejezése, míg több keleti kultúrában a férfiak közötti üdvözlés során sem ritka, hogy szájon csókolják egymást.

A leghosszabb csókra New Yorkban került sor, 2001. december 5-én, és 30 óráig, 59 percig és 27 másodpercig tartott. Úgyhogy, rekorddöntésre fel!


Július 13. Margit napja

Míg a júniusi Margit napon kell laposra taposni a hagyma szárát, a júliusi Margit napot annyira nem szerették. Olyannyira nem, hogy sokfelé mérges Margitnak csúfolták, hiszen sokszor esett az eső ezen a napon, ami nagyon nem tett jót az aratásnak.

Július 15. Henrik napja

Ezen a napon a tizenkét apostolra emlékeznek. Henrikhez fohászkodtak, ha ezen a napon mennydörgés támadt, hogy hamar vége legyen a viharnak és folytathassák az aratást. Kórógyon és Rétfalun ezen a napon sütötték a gazdaasszonyok az új lisztből az első kenyeret.

Július 20. Illés napja

Illés próféta napján igen gyakoriak a viharok. Amikor dörög az ég, úgy gondolták, Illés szekere zörög, hiszen a Biblia szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe. Ezen a napon nem lehetett dolgozni a mezőkön, mert féltek, hogy valakibe belecsap a villám. A jégeső sem volt ritka ilyenkor, így ez a nap sem volt nagy kedvence az embereknek.

Július 22. Mária Magdolna ünnepe

Mivel a megtért Mária Magdolna hajával törölgette Jézus lábát, régen ezen a napon egy kicsit levágtak a lányok hajából, hogy azután az még gyorsabban nőjön. Úgy vélték, akinek ezen a napon vágnak a hajából, annak jövőre nem csak a haja lesz hosszabb, de még ő maga is szebb lesz. Időjárásjóslás is kötődött a naphoz, hiszen úgy vélték, muszáj, hogy essen az eső, hiszen Mária Magdolna siratja a bűneit.

Július 25. Jakab napja

A régi magyar naptár szerint július Jakabról kapta a nevét, hiszen Szent Jakab havának hívták. Jakab az első vértanúhalált szenvedő apostol volt, aki a zarándokok, és búcsújárók védőszentje. Ezen a napon volt szokás felszedni a fokhagymát. Úgy vélték, ha ezen a napon sok a felhő, akkor hóból sem lesz kevés a télen.

búza közelről

Az aratást régen aratóünnepek követték. Fotó: Shutterstock

Július 26. Szent Anna napja

Szűz Mária édesanyjának névnapja ez a nap. A bibliai név jelentése Isten kegyelme, könyörület; kedvesség. Mivel Anna példája az anyák önfeláldozó szeretetének, a katolikus asszonyok ezen a napon hozzá könyörögtek a gyermekáldásért.

Anna napján szakadt meg a kender töve, ezért ekkor kezdték el annak nyűvését. Ha szép volt az idő, ezen a napon szedték le az Anna babot. Az asszonyok számára pedig dologtiltó nap volt Anna napja.

Szent Anna tiszteletére több településen építettek templomot, ahol búcsút tartanak ezen a napon. A balatonfüredi Anna-bált minden évben megrendezik. Elsőként Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte meg 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban, lánya, Krisztina tiszteletére. A 19. században ez a bál volt a legkedveltebb az arisztokraták körében, melynek gyakori vendége volt Vörösmarty Mihály, Jókai Mór és Blaha Lujza is. Az Anna-bálon minden évben megválasztják az Anna-bál szépét.

Búcsúk és aratóünnepek

A júliusi hagyományok közé tartoznak a búcsúk és az aratóünnepek is. A búcsúk általában egyházi ünnepek, melyeket az adott településhez, vagy annak templomához  köthető szentek napján tartanak. A búcsú lényege a jó szerencse és áldás kérése, majd az esti mulatozás.

A gabona betakarítása az életet jelentette a családoknak, hiszen ez biztosította számukra a mindennapi kenyeret. Az aratóünnepeknek nagy jelentőségük volt a falvak életében. Aratni csak a búzát volt szokás, a többi gabonát levágták.

Az aratást mindig imádsággal kezdték, és megszenteltették a pappal a kaszákat, sarlókat is. Ezután kimentek a földekhez, ahol letérdepeltek, és keresztet vetettek. Az aratás több hétig is eltartott. Az emberek összefogtak, és szép sorban, mindenki földjén elvégezték az aratást.  Az aratáshoz pedig hozzátartozott az aratásban részt vevők megvendégelése.

Mindenkinek termésben gazdag júliust kívánunk!