A boltokban kapható palackozott víz a korábban becsültnél 10-100-szor több műanyagdarabot tartalmazhat, derült ki a Columbia Egyetem kutatóinak új tanulmányából, melyet a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tettek közzé – írja a hvg.hu.

műanyag palack

Egy liter víz átlagosan 240 ezer műanyagrészecskét tartalmazott, összességében hétféle műanyagból – fotó: pixabay.com

A parányi nanorészecskék az emésztőrendszer vagy a tüdő szövetein keresztül a véráramba vándorolhatnak, és a szervekbe és a sejtekbe potenciálisan káros szintetikus vegyi anyagokat juttathatnak.

Az új tanulmány szerint – amely az Egyesült Államokban árult ásványvizeket vizsgálta, de azt nem árulta el, pontosan melyik márkákat, csak annyit, hogy a legnépszerűbbeket – egy liter víz átlagosan 240 ezer műanyagrészecskét tartalmazott, összességében hétféle műanyagból. Ezeknek 90 százaléka nanorészecske volt – számolt be a CNN.

Ráadásul a helyzet még ennél is rosszabb lehet, mert Beizhan Yan, a Columbia Egyetem professzora a lapnak azt is elárulta, hogy a vizsgált vízben további „szervetlen nanorészecskék, szerves részecskék és néhány további műanyagrészecske is lehetett, amelyek nem tartoztak az általunk vizsgált hét fő műanyagtípus közé".


A kutatás kapcsán a pennsylvaniai Erie-ben található Penn State Behrend fenntarthatósági igazgatója úgy fogalmazott, hogy ezek az eredmények újra megerősítették azt a régóta hangoztatott elvet, miszerint a csapvizet is üvegből vagy rozsdamentes acélból készült edényekből kell inni, hogy csökkentsük a kitettséget.

„Majdnem ugyanúgy, ahogyan az embereknél is folyamatosan vedlenek a bőrsejtek, a műanyagok is folyamatosan szabadulnak meg apró részecskéktől, például akkor is, amikor kinyitjuk a boltban vásárolt saláta műanyag dobozát... És mivel a test hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet, a vegyi anyagok a műanyagból a testünkbe kerülnek" – magyarázta Sherri Mason.

üvegpohár

A csapvizet is üvegből vagy rozsdamentes acélból készült edényekből kell inni, hogy csökkentsük a kitettséget – fotó: pixabay.com

Mason szerint a vegyi anyagok eljuthatnak a májba, a vesébe és az agyba, sőt, akár a méhlepényen is átjuthatnak, és bekerülhetnek a születendő gyermekbe is.

Utóbbit a tanulmányban részt vevő Phoebe Stapleton, a Rutgers Egyetem Ernest Mario Gyógyszerészeti Karának toxikológiai docense is megerősítette, arról számolt be, hogy a terhes egereken végzett vizsgálatok során a kutatók műanyagból származó vegyi anyagokat találtak a fejlődő magzat agyában, szívében, májában, veséjében és tüdejében 24 órával azután, hogy a terhes anya műanyag részecskéket evett vagy lélegzett be.