Délután négy óra körül sokaknál megszólal a belső vészcsengő: kellene valami gyors energia. Egy keksz, egy csoki, egy péksüti – hiszen „megérdemlem”. Csakhogy egyre több kutatás szerint nem mindegy, mit nassolunk, és az sem, mikor tesszük ezt. A látszólag ártatlan délutáni falatozás ugyanis hosszú távon az agyunk egészségére is hatással lehet.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a nap második felében a szervezet már rosszabbul kezeli a cukrot. Ilyenkor egy magas cukortartalmú nassolnivaló gyors vércukorszint-emelkedést, majd hirtelen visszaesést okoz. Ez nemcsak fáradtságot és ingerlékenységet eredményezhet, hanem idővel az agyi ereket is megterhelheti. A gyakori vércukor-ingadozás összefüggésbe hozható gyulladásos folyamatokkal és a kognitív hanyatlás kockázatának növekedésével is.

Nem az egyszeri csokievés a probléma, hanem a rendszeresség. Ha valaki nap mint nap cukros, finomított szénhidrátokban gazdag nassolnivalókkal „üzemelteti” magát, az hosszú távon megviselheti az agyat. Különösen igaz ez ülő életmód mellett, amikor az elfogyasztott gyors energia nem hasznosul mozgás formájában.

süti

A nap második felében a szervezet már rosszabbul kezeli a cukrot – Fotó: Shutterstock

A jó hír viszont az, hogy nem kell végleg lemondani a nassolásról. A választás sokat számít. Rostban gazdag gyümölcsök, olajos magvak, egy kis natúr joghurt vagy akár egy marék bogyós gyümölcs sokkal kíméletesebben hat a vércukorszintre. Ha pedig édességre vágyunk, érdemes azt fehérjével vagy egészséges zsírokkal kombinálni, így lassabban szívódik fel a cukor.

Az üzenet egyszerű: a délutáni desszert nem ellenség, de nem mindegy, miből áll. Az agyunk hosszú távon hálás lesz, ha tudatosabban nyúlunk a fiókba rejtett falatokért.

Forrás: noklapja.hu