Nagyhét van. A nagyhét jeles napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás, és csak nagyszombaton szólalnak meg újra a harangok. A harang helyett ezeken a napokon kereplővel hívták a híveket a templomba. Ebben a szokásban fontos szerepe van a zajnak, amely elűzi a gonoszt. De óvatosnak kell lenni ma az alvással is. Ennek és még sok nagycsütörtöki hagyománynak jártunk utána. Ha pedig valamelyik megtetszik, építsd be a családi hagyományok közé.

Nagycsütörtöki hagyományok

A nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja. Ezen a napon vett búcsút a tanítványaitól Jézus a Gecsemáné-kertben. A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért ekkor elnémulnak a harangok.

Az ezen a napon bemutatott misét krizmamisének nevezik. Ekkor kerül sor az olajszentelésre, melyet például a keresztelésnél, a bérmálásnál, a betegek keneténél vagy a templomszentelésnél használnak. Az esti szentmisén az utolsó vacsorára emlékeznek. Mivel az utolsó vacsorakor Jézus megmosta tanítványa lábait, sok helyen a papok a mise alkalmával megmossák a hívők lábát.

A szertartás után a gyász miatt elhallgatnak az orgonák és a harangok, és az oltárról is leveszik a díszeket. Úgy tartották azért hallgattak el a harangok, mert Rómába mentek. Ekkor kereplőt használtak a harangszó helyett, ha valamire fel akarták hívni a figyelmet.

harang

Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok. Fotó: Pixabay

Nagycsütörtökön faluhelyen gyakran zöld színű ételeket ettek, például spenótot, sóskát, csalánt, ezért nevezik sok helyen ezt a napot zöldcsütörtöknek. Ekkor kezdődik meg a húsvéti készülődés, ekkor kezdik el a tojásfestést, és sok helyen ezen a napon főzik meg a sonkát, és sütik meg a kenyereket, kalácsokat. Ezen a napon szokták levágni a bárányt is.


Sok helyen volt szokás a nagycsütörtöki virrasztás, amikor kimentek a kálváriához, vagy a falu feszületéhez, és virágokat akasztották rá, majd hajnalig imádkoztak. Az volt a hiedelem, hogy nagycsütörtökön nem szabad aludni, mert akkor egész évben aluszékonyak leszünk. Emiatt a faluban nagy lármát csaptak, majd a határban tüzet raktak és elégették Pilátust, a gonoszt jelképező szalmabábut. Ezt a szokást nevezték Pilátuségetésnek.

A nagyhét holnap a nagypéntekkel folytatódik, így csak egyet kell aludnod, vagy éppen nem aludnod, és megmutatjuk neked az ezzel kapcsolatos legérdekesebb szokásokat, hagyományokat.