Kockázatok
Szakértők szerint annak ellenére, hogy az ausztrál mezőgazdaságban sok peszticidet használnak, a termékeikben található szermaradványok kockázata mégis alacsony, ahogy Dr. Ian Musgrave, az Adelaide-i Egyetem toxikológusa észrevette.
De milyen kockázatot jelentenek pontosan ezek a vegyi anyagok az élelmiszerekben?
Vannak kötelező visszatartási időszakok – a növényvédő szeres kezelés és a betakarítás ideje között eltelt idő – melyek elméletileg lehetővé teszik a vegyszerek lebomlását és a szermaradványok szintjének csökkentését. A ma az élelmiszernövényeken használt peszticidek közül sok, például bizonyos szerves foszfáttartalmú rovarirtó szerek (karbamát, dimetoát) gyorsan lebomlik a napfényben vagy vízben, és így nem halmozódnak fel a táplálékláncban.
A széles körben használt glifozát gyomirtó például csak néhány napig marad meg a felszíni vizekben – mondta Dr. Sarit Kaserzon, a Queenslandi Egyetem Környezet-egészségügyi Tudományok Környezettudományi Szövetségének tudományos főmunkatársa, aki a vegyszer lebomlási tesztjeit végezte.
A ma az élelmiszernövényeken használt peszticidek közül sok, például bizonyos szerves foszfáttartalmú rovarirtó szerek (karbamát, dimetoát) gyorsan lebomlik a napfényben vagy vízben, és így nem halmozódnak fel a táplálékláncban. Kép: Unsplash
Régen minden rosszabb volt
Ezek az anyagok különböznek a régebbi peszticidektől, például a poliklórozott bifenilektől, amelyek nagyon lassan bomlanak le és felhalmozódnak az emberi szervezetben. Ezek többségét a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény 2001-es aláírása óta betiltották.
Az ausztrál élelmiszerek peszticidszintjére vonatkozó legfrissebb információk szerint az 508 mintából 2 százalékban, azaz 11-ben voltak a vegyi anyagok nagyobb mennyiségben jelen, mint a maximálisan megengedett maradékanyag-határérték. Ezek közé tartozott a zöldbabban és uborkában lévő klórpirifosz, a brokkoliban pedig a ditiokarbamátok. Amint arról a Guardian beszámolt , a mintákat 2013 májusában egy hétig, és 2014 februárjában is szintén egy héten keresztül gyűjtötték.
Ha csak megmossuk a gyümölcsöket és zöldségeket, az vajon eltávolítja-e a növényvédő szereket, vagy meg is kell őket hámoznunk? Kép: Unspalsh
Mit tehetünk hát a hasonló kockázatok minimalizálásáért?
Ha csak megmossuk a gyümölcsöket és zöldségeket, az vajon eltávolítja-e a növényvédő szereket, vagy meg is kell őket hámoznunk? Kaserzon azt javasolja:
„Mossunk meg minden gyümölcsöt, zöldséget, amit hazaviszünk. Mosás közben a víz által ezek az anyagok hígulnak, így jól eltávolíthatóak.”
Musgrave egyetért a kollégájával: “Ezen anyagok többsége nagyon jól lemosódik, és vannak a mosásnak más előnyei is. Valószínűleg a gyümölcs- és zöldségmosás legfőbb oka nem is csupán az, hogy megszabaduljunk a peszticidektől, hanem az is, hogy el tudjunk róla távolítani minden szennyező baktériumot, ami előfordulhat rajtuk."
A kutatások azt is kimutatták, hogy például a rizs főzés előtti mosása 20-40 százalékkal csökkenti a rajta található mikroműanyag szennyeződést.
Valószínűleg a gyümölcs- és zöldségmosás legfőbb oka nem is csupán az, hogy megszabaduljunk a peszticidektől, hanem az is, hogy el tudjunk róla távolítani minden szennyező baktériumot, ami előfordulhat rajtuk. Kép: Unspalsh
Ellentmondásos tanácsok
Az Ausztrál Élelmiszer-szabványügyi Hivatal javaslata szerint a még egyben lévő gyümölcsöket és zöldségeket folyó vízben alaposan dörzsöljük át, mossuk meg, és ha mód van rá, főzés előtt hámozzuk is meg őket.
Musgrave ugyanezzel a lendülettel arra is felhívja a figyelmet, hogy a hámozás a gyümölcsök és zöldségek héjában található tápérték elvesztéséhez vezethet.
„Az almahéj és a burgonya héja például nagyon hasznos tápanyagokat tartalmaz” – mondta. Kaserzon szerint a gyümölcsök és zöldségek meghámozása és mosása csak a felületükre szórt peszticidek eltávolítására szolgál. "De ha valamit lepermeteznének a csírázás közben, a peszticid bejutna a gyökérrendszerbe is, és a vegyszer így az egész gyümölcsbe belekerülne" - mondta. Hozzátette, hogy a növényekkel dolgozó emberek nagyobb peszticid mérgezési kockázatnak is vannak kitéve, mint a zöldséget és gyümölcsöt elfogyasztók.
Kaserzon szerint a gyümölcsök és zöldségek meghámozása és mosása csak a felületükre szórt peszticidek eltávolítására szolgál. Kép: Unspalsh
Vegyünk akkor bio-terményeket?
Vannak, akik úgy döntenek, hogy bioterméket választanak – szintetikus vegyszerek vagy géntechnológiával módosított összetevők nélkül készült élelmiszereket, amik általában drágábbak is. Ezekben a bioterményekben a fajtájuktól függően a növényvédőszer-maradékok szintje alacsonyabb lehet, de néhány természetben előforduló peszticid engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban is, beleértve a piretrineket, könnyű olajokat, rezet, ként és biológiai anyagokat.
Éppen ezért a biotermékeket is meg kell mosni fogyasztás előtt.
“Az ausztrál környezetben a legnagyobb peszticid toxicitás a gyümölcsöket és a zöldségeket éri, miközben a zöldségek a leginkább alulfogyasztott élelmiszerek közé tartoznak. Azonban azt nem szeretnénk, hogy ez a negatív, mérgező környezeti hatások miatt legyen így – mondta el Ridoutt.
(Forrás: Guardian)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.png)
