A petrezselyem egy rendkívül sokoldalú fűszernövény, mely nemcsak finom kiegészítője számtalan ételnek, de számos érdekesség, legenda is kapcsolódik hozzá. Pozitív és negatív történések okozójának is tartották már a történelem során.
A petrezselyemmel kapcsolatos legendák, babonák
• A görög mitológia szerint a petrezselymet Artemisz istennő teremtette meg, aki ezáltal szerette volna megáldani az embereket egészséggel és hosszú élettel.
• Egy másik görög legenda szerint Archemorus kiserkent véréből nőtt az első petrezselyem, amikor a hőst kígyók támadták meg.
• A görögök egyébként nagyra tartották a petrezselymet: a sportversenyek győzteseit petrezselyemfüzérrel koronázták, a sírokat petrezselyemkoszorúval díszítették. A halottak emlékéhez méltó növényt étkezési célokra nem tálalták fel. Ez még inkább érthető, ha figyelembe vesszük Archemorus nevét, ami azt jelenti: „a halál előfutára". Kertjeiket viszont gyakran szegték petrezselyemmel – valószínűleg mágikus okokból.
Rengeteg legenda és babona kapcsolódik a petrezselyemhez – fotó: Shutterstock
• S bár a rómaiak bőségesen fogyasztották lakomákon leheletük illatosítására, a petrezselyem halállal való összekapcsolódását tovább növelte a szokás, hogy a tetemeket is petrezselyemmel hintették be. Innen ered a szólás: „petrezselyemre szorul", ami azt jelenti: „ez az ember olyan rossz bőrben van, hogy hamarosan meghal".
• Az ókori görögök a petrezselyemtől remélték azt, hogy bármennyit ihatnak, nem lesznek másnaposak.
• A római legenda szerint Juno istennő megparancsolta, hogy minden újszülött gyermeket fürdessenek meg petrezselyemlevélből készült vízben – a petrezselyem az istennő áldását hordozza, és biztosítja a gyermek hosszú életét és egészségét.
• A középkorban állítólag a boszorkányok gyakran használtak petrezselymet szerelmi bűbájok készítéséhez. A legenda szerint a falu annyira félt a boszorkányok erejétől, hogy a biztonság kedvéért kivégezték azokat, akik "túl sokat használtak petrezselymet", és egyes helyeken azóta is tartja magát a hiedelem, hogy a petrezselyem varázserővel rendelkezik. Úgy gondolták, hogy senkitől nem szabad elfogadni petrezselymet, mert az szerencsétlenséget okoz, mivel csak boszorkányok termesztik.
• Azt, hogy a petrezselyemmagok lassan csíráznak, a középkorban annak tulajdonították – különösen egyes észak-európai kultúrákban –, hogy a mag ez idő alatt hétszer is megjárja a pokol és a föld közötti utat. Volt, ahol azt állították: "a petrezselyem hétszer ment el az ördöghöz és vissza, mielőtt kicsírázott volna, és a magokat, amelyek nem nőttek ki, maga a Sátán tartotta meg." Emiatt a babonás gazdák sokáig tartózkodtak termesztésétől.
• Ismert az a babona is, mely szerint azt gondolták: ha egy háznak a kertjében petrezselyem nő, ott a nő uralkodik.
• Úgy vélték, ha egy fiatalasszony petrezselyemmagot vet, ott hamarosan gyermek fog születni, illetve a petrezselyemfogyasztás elősegíti a gyermekáldást.
• A babona szerint ha átültetnék a petrezselymet, akkor szerencsétlenséget hozna, az eladósorban levő leány nem fog férjhez menni vagy valamelyik családtag meghal.
• A babona úgy tartotta, hogy az is szerencsétlenséget hoz, ha valaki idegen ültet petrezselymet a mi kertünkbe.
• Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a petrezselyem is olyan étel, amelyet nem szabad újévkor fogyasztani, mert akkor abban az évben nem lesz szerencséd.
Forrás: sokszinuvidek.24.hu, tudatosvasarlo.hu
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
