Táplálkozzunk egészségesen! De mit is jelent ez?

A sajtóban kedvező hírek látnak napvilágot a zöldség- és egyes gyümölcsfélék várható bőséges terméskilátásairól, remélhetőleg megfizethető árakon. Az alábbiakban az egészséges táplálkozás jelentőségével foglalkozunk.

Nyolc európai ország, amelyeknek népessége kevesebb mint egymillió fő, összefogott, hogy eredményesen felvegye a küzdelmet, az ezekben az országokban élő gyermekek korai elhízásának számát csökkentsék.

Andorra, Ciprus, Grönland, Luxemburg, Monaco, Montenegro, San Marino népessége kevesebb mint egymillió. A felsorolt országok többségében minden négy kiskorú közül három elhízással küzd. 2013-ban hirdette meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az alacsony népességű európai államok számára a gyermekkori elhízás elleni programhoz való csatlakozás szükségességét és az Egészség 2020, valamint a Fenntartható Fejlődési Célok Programját.

„Az iskolás gyermekeknek csaknem egyharmada túlsúlyos vagy elhízott Európa számos országában, ezért támogatnunk kell a gyermekek egészséges táplálkozását és a fizikai aktivitásuk növelését” – mondta a WHO európai területi igazgatója.

Az elmúlt húsz évben a gyermekek elhízása a pubertás előtti fejlődési időszakban már járványos mértékeket öltött.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a túlsúlyos gyermekek száma Európában 1990 és 2008 között folyamatosan emelkedett. A kamaszkor előtt kialakult túlsúlyos gyermekeknek több mint 60 százaléka a korai felnőttkorban is túlsúlyos lesz.

A gyermekkori elhízás szoros összefüggésben van a később kialakuló szív- és érrendszeri betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, ortopédiai betegségekkel, iskolai előmenetellel kapcsolatos problémákkal.

A máltai EU-elnökség vezetője, Chris Ferane, a máltai egészségügyi miniszter szerint a máltai kormány tisztában van a gyermekkori elhízás problémájával, az elmúlt 6 hónapos időszakban a máltai EU-elnökség egyik legfontosabb teendőjeként említette a probléma megoldásának szükségességét.

Az Egészségügyi Világszervezet az EU kis népességű tagországainak ez évi találkozója egyik fontos témájaként említi a korai elhízás elleni intézkedéseket. Ez a cél összhangban áll az európai élelmiszerek és táplálékok 2015-2020 közötti akciótervével, a WHO európai régióijának 2016-2025 közötti időszakra kitűzött céljával, valamint a kérdéssel foglalkozó akciótervével is. Emellett összhangban van az Európai Tanács határozatával, amely a gyermekkori túlsúly és elhízás elleni fellépés mértékét kívánja csökkenteni.

A cél elérésével kapcsolatban egyebek között felhívják a tagországok kormányainak figyelmét a magas zsír- és sótartalmú húsok és húskészítmények és a cukor mértéktelen gyermekkori fogyasztására.

Az egészségtelen táplálkozás következtében ma minden négy kiskorúból három elhízással küzd – fotó: Shutterstock

A cél továbbá az élelmiszerek egyértelmű és mindenki által könnyen érthető címkézése, valamint az élelmiszerek táplálkozás szempontjából fontos összetételének a címkéken való feltüntetése. Egyidejűleg hangsúlyozzák a mozgásszegény életmód elkerülését, amely a gyermekek számára nagyon fontos lenne.

A gyermekek után foglalkozzunk az idősebb korban lévők táplálkozásával kapcsolatos fontos kérdéssel!

Az időskori agykárosodás lassítására a kakaóban található flavonoltartalom az egyik leghatásosabb anyag. A flavonol a flavonoid vegyületcsoport egyik leghatásosabb, bioaktív anyaga, amely a csokoládé nyersanyagában, a kakaóbabban fordul elő. A flavonolban gazdag csokoládénak az agyra gyakorolt pozitív hatása jól ismert, ehhez járul hozzá az idegi tevékenység összességére gyakorolt kedvező hatás.

A  csokoládéfogyasztás az idős korban kifejezetten kedvező:

jobb lesz a koncentrálóképesség, a dolgok gyorsabb megértése, az emlékezet- és a beszédkészség-javulás. Idősebb felnőtteknél, akiknek a memóriája romlik, vagy a szellemi képességek hanyatlására panaszkodnak, a csokoládéfogyasztás kedvező hatása észlelhető.

A flavonolok hatása kedvező a szív- és érrendszerre és a szellemi tevékenységre, az Aquilai Egyetem kutatásai szerint. A csokoládéfogyasztás kedvező hatása az idős korban régóta ismert. Egy felmérés szerint a csokoládéfogyasztás a középkorú népességre nézve is kedvező – innen ered talán a boldogsághormon elnevezés? –, de idősebb felnőttek körében a kedvező hatás meglepő és ígéretes eredményeket hozott több vizsgálatban.

Egy 30 napos, ellenőrzött csokoládéfogyasztási kísérlet eredményeként az idős egyéneknél a vérkeringés-rizikófaktorokkal küzdő pácienseknél számottevő javulást észleltek.

A  csokoládéfogyasztás az idős korban kifejezetten kedvező – fotó: Shutterstock

Az EFSA álláspontja csokoládéügyben

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2013-as álláspontja szerint az ajánlott napi flavonolbevitel 200 miligramm, ami elősegíti a normális vérkeringést, mivel a véredények ruganyosságát segíti elő. Az elmúlt években kiderült, hogy az epicatechin elnevezésű flavonolból már 100 mg is elegendő a kedvező hatás eléréséhez, figyelemmel arra, hogy a különböző flavonolvegyületek 200 milligrammnyi mennyisége csupán 46 mg epicatechint tartalmaz. Szerencsére a csokoládék csomagolása a termék flavonoidtartalom-összetételét többnyire nem tartalmazza.

Az élelmiszeripar hozzáállása a húst kevéssé szívesen vagy egyáltalán nem fogyasztók igényeihez

Az élelmiszer-kereskedelemben nő a húsmentes táplálkozásra átállt fogyasztók aránya. Növekvő számú, hagyományos táplálékot fogyasztó ember hagy fel a húsevéssel, rugalmasan váltogatva a helyettesítésre használható élelmiszereket. Az ilyen fogyasztók kiemelkedő minőségű, magas fehérjetartalmú, növényi eredetű nyersanyagokból készült ételeket fogyasztva tudatosan gondoskodnak a húsételek kiváltásáról étkezésük során.

Az élelmiszeripar feladata lett, hogy húst helyettesítő anyagokat állítson elő,

már csak azért is, mert az új, növekvő fogyasztóréteg többnyire magas jövedelmű emberekből áll. Az élelmiszeripar azonban nem képes sem az abszolút vegetáriánusok, sem a húst helyettesítő, de rugalmas hozzáállású fogyasztói igények piacát kielégíteni.

A hús részben helyettesíthető gluténnal és tojással, szójával. A fogyasztók viszont különböző okokból ezeket az anyagokat nem fogadják el, pl. mert allergének lehetnek, vagy egyéb kifogások merülnek fel velük kapcsolatban. Húshelyettesítésre a tojásfehérje igen alkalmas lehet húst helyettesítő, növényi eredetű anyagokból készült ételek készítésénél, de a tojás hozzáadása az ilyen formában megjelenő élelmiszerekhez sem az igazi megoldás a piac igényének.

Mára az élelmiszeripar feladata lett az is, hogy húst helyettesítő anyagokat állítson elő – fotó: Shutterstock

Újabban jelentek meg a piacon metilcellulóz típusú anyagok, amelyek stabilizálják a növényi anyagok és esetleg a tojásfehérje keverékét, így rágható, texturált, húsra emlékeztető anyagokat hoznak létre, megfelelő arányú alkalmazás esetén. Felhasználásuk során az elkészített húspótló mind mélyhűtés, mind forró körülmények között megtartja a húsra emlékeztető állagát, a húsra történő emlékeztetést pedig ízesítő anyagok hozzáadásával biztosítják. Az új anyag alkalmazásával megoldhatónak látszik az abszolút vegetáriánusok és az alternatív vegetáriánusok ellátása, húsra emlékeztető anyagokkal.

Az elmondottakból az a benyomásunk támadhat, hogy az állati fehérjékkel szembeni tartózkodás elsősorban a jobban szituált fogyasztói rétegek kívánsága. (Ezután már csak az a kérdés, vajon hányan akarnak lemondani egy jó marhapörköltről vagy egy borjú bécsiről, nem is beszélve egy jó hagymás rostélyosról.)

Dr. Kádár András