Kevés csodálatosabb érzés van, mint amikor az ember végre közeledni látja azt a pillanatot, amikor leszüretelheti munkája gyümölcsét. Legyen szó akár szó szerinti gyümölcsről, vagy bármiről, amit elvetett és gondozta. Így vagyunk ezzel a kukorica esetén is.

Amikor már úgy érezzük, lassan itt az idő, naponta járunk ki hozzá a kertbe, és óvatosan lessük, vajon a szemek mikor lesznek tökéletesen tejesek. Azonban van, amikor mást találunk a kukoricánkon, mint szeretnénk. Mégpedig rágásnyomokat, és nem a sajátunkat. De vajon ki kukoricázik velünk? Mi okozhatja, és mit lehet ellene tenni? Mutatjuk!

Ezt tedd, ha valami megrágta a kukoricádat!

Sajnos a kertben termesztett csemegekukoricát is károsítja a takarmánykukorica egyik jelentős kártevője, a kukoricamoly hernyója. Ez a kártevő berágja magát a kukorica szárába, és sajnos a csodás, puha szemeket is megrágja. Idővel pedig a címer letörik, a szár derékba törik, a cső pedig a rengeteg megrágott szem és az ott hagyott ürülékmaradványok miatt fogyasztásra már nem lesz alkalmas.

kukorica

A kukorica nagyon finom és egészséges. Érdemes a kertben is helyet adni neki. Fotó: Shutterstock

Lehet ellene vegyszeresen is védekezni, azonban a kiskertben nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. Inkább ügyeljünk arra, hogy amikor ősszel a szárat levágjuk, azt mindenképpen semmisítsük meg. Továbbá nagyon fontos, hogy két egymás utáni évben ne vessünk ugyanarra a helyre kukoricát. Az őszi talajmunkánál pedig fontos, hogy a kukorica töve 10 cm-nél mélyebben kerüljön a talajba.

De nem csak ez a kártevő veszélyezteti a kukoricát. Az amerikai kukoricabogár nemcsak lárva, hanem imágó alakban is pusztít. De még a gyapottok-bagolylepke hernyója és a levéltetvek is károsítják. A betegségek közül leggyakrabban a gombás megbetegedések támadják meg, mint amilyen a fuzáriumos csőpenész.


Így legyen kukorica a kertedben

A kukorica mérete fajtánként változó, azonban általában 1,80 és 2,40 méter magas. A kukorica hím- és nővirágai ugyanazon a növényen, de külön virágzatban és különböző helyen fejlődnek.

A kukorica igen fagyérzékeny növény, ezért a vetésével mindenképp meg kell várnunk a májusi fagyok elmúltát. A kukorica számára keressük meg a kert szélvédett, napos részét. A kukorica nem támaszt túl sok igényt a kertészek elé, azonban sok tápanyagra és gazdag, nedves talajra van szüksége a megfelelő fejlődéshez. Érdemes tehát a földjét a vetés előtt érett trágyával gazdagítani.

Melegigényes növény, mely általában két csövet nevel. A kukorica a porzós virágokat a címerében neveli, amelyek lehullanak a lentebb található termős virágok bibéjére, vagyis a bajuszra, és azok így porzódnak be. Amennyiben kedveljük a finom csemegekukoricát, vessük szakaszosan, kéthetente, egészen július végéig. Készítsünk fészkeket, és egy fészekbe kerüljön két szem, 4 cm mélyre. Akár sorban, akár csoportosan is vethetjük a kukoricát, sőt, a kerítés mellett is jó szolgálatot tehet, hiszen eltakarja a belátást az illetéktelen szemek elől, és még árnyékot is biztosít.

Az egyes tövek között hagyjunk 70 cm-es sor-, és 35-45 cm-es tőtávolságot. A kukorica szélbeporzású növény, így ha közel vannak a tövek, azzal meg tudjuk növelni a beporzás esélyeit. A kukorica szereti a vizet, amelyre a legnagyobb szüksége a növekedési időszakában van. De nem csak erre kell ügyelnünk, hanem arra is, hogy rendszeresen gyomláljuk. Ezt és a víz talajban történő minél további benttartását a mulcsozással tudjuk elérni.

Mivel a kukorica magasra nő, folyamatosan töltsük fel földdel a töveket, különben egy vihar könnyen ledönheti azokat, a magasságuk miatt. Ha viszont fel vannak töltve, úgy a növény egyre feljebb tud tartógyökereket növeszteni, és így stabilabbá válhat.

Amikor már úgy érezzük, itt az idő a betakarításra, figyeljünk a kukorica által küldött jelekre. Az első, hogy a cső végén levő bajusz elhervad. A másik jel pedig az, hogy amikor a körmünket belenyomjuk a kukoricaszemekbe, azok tejnedvet engednek. Amikor tejnedvet eresztenek a szemek, a  kukorica még nem érte el a teljes érettséget, ekkor tejes kukoricának nevezzük. Ilyenkor a legfinomabb, azonban tárolásra ekkor még nem alkalmas, csak frissen fogyasztásra. Minél tovább tároljuk, annál keményebb lesz, és annál többet veszít a cukortartalmából.

kukorica

A kukorica nem támaszt túlságosan sok igényt elénk, így könnyedén megterem a kertben. Fotó: Shutterstock

Ha a csöveket rajta hagyjuk a száron, a szemek megérnek, majd megszáradnak. Ebből lesz a takarmánynak való kukorica, melyet szeptember közepén szednek le, majd szárítanak meg, hogy sokáig eltartható legyen.

Ha bébikukoricát szeretnénk, akkor vessük sorba a szemeket, körülbelül 20 cm-es tőtávolságra egymástól. Fontos, hogy ebben az esetben elkerüljük a beporzást és a magkezdemények ne nőhessenek meg, így a bébikukoricát a teljes érése előtt szedjük le, még akkor, amikor igen kis méretű. De sokat nyerünk vele, hiszen az íze ellenállhatatlanul finom.

Három nővér és kukorica. Tudod, mit jelent ez?

Az indiánok együtt termesztették a kukoricát a tökfélékkel és a babbal. Ez a három zöldség ugyanis tökéletes körülményeket teremt egymás számára. A tökfélék levelei árnyékolják a talaj felszínét a kukorica-tövek között, így képesek megakadályozni a gyomosodást. A bab pedig természetes karónak tekintve felfut a kukorica szárára. A méreteik folytán ráadásul nem versenyeznek egymással a területért, de mindhárom elegendő fényhez jut.

Ezeket lehet, hogy nem is tudod a kukoricáról!

1. A pattogatott kukoricát és magát a kukoricát is Kolumbusznak köszönhetjük, hiszen ők hozták el nekünk Európába. Mivel látta, hogy a helyiek előszeretettel viselnek az ünnepek során pattogatott kukoricából készült fejdíszt, az első felhasználási módja is ez lett a kukoricának. Ez egy igazán finom módja a kukorica fogyasztásának, így hát nem csoda, hogy a XIX. század végén gázüzemű, pattogtatóval felszerelt kocsik jelentek meg a parkokban, és onnan árulták a pattogatott kukoricát, amelynek népszerűsége azóta is töretlen.

2. A kukorica önmagában képtelen szaporodni. A termesztett kukorica minden fajtáját emberi tevékenységnek, a nemesítésnek köszönhetjük.

3. A címerezés a kukorica hibrid vetőmag előállítás legfontosabb művelete.  A kukoricát keresztezéssel szaporítják. A kukorica egylaki növény, így van rajta hímvirágzat és nővirágzat is. A hímvirágzatot nevezzük címernek. A címerezés kifejezés a hímivarú címervirágzatból ered. A munkálatok során ezeket kell eltávolítani.

4. A kukoricát nem csak sülve, grillezve vagy pattogatva lehet fogyasztani. Számos ismert ételt készítenek belőle világszerte, így többek között a polentát, a puliszkát, a tortillát és a tacot.

5. A kukorica nagyon egészséges. Magas a kalcium-, kálium-, vas-, foszfor-, magnézium- és rost tartalma. A vitaminok közül szinte minden megtalálható benne. Gazdag A-, C-,  B1-, B5-, B6- és E- vitaminban. Biotin tartalmának köszönhetően sokat tesz bőrünk és hajunk egészségéért.

6. A pattogatott kukorica kitűnő gyomorsav csökkentésre, emiatt segít enyhíteni a reflux tüneteit.

7. A kukorica lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, ezért fogyaszthatják kis mennyiségben a cukorbetegek is.

8. Rengeteg benne az antioxidáns. A kukorica tartalmaz fitonutrienseket és karotinoidokat, amelyek antioxidáns tulajdonsággal is rendelkeznek. De magas proteintartalma okán segít a sejtek újjáépítésében, az immunrendszer erősítésében, és az izomépítésben is.

Kukoricában gazdag kertet kívánunk!