Minden évben 150 vad Chincoteague póni kel útra az Assateague-szigetről, az USA Virginia és Maryland állambeli hosszú szigetéről. Önkéntesek segítik a pónik átúszását az Assateague-csatornán keresztül egy másik szigetre, a Chincoteague-szigetre, ahol a lovakat felvonultatják, majd elárverezik.

Ez az évenként megrendezésre kerülő esemény segít a ménes méretét kordában tartani; az eseményre a világ minden tájáról érkeznek nézők.

Az állatok ismert neve a Chincoteague póni, de ez a lóvonal valójában az Assateague-szigeten él. Ezek a pónik valószínűleg a 17. századi spanyol galleon hajók zátonyra futását túlélő állatok leszármazottai. Az állatok ellenőrzés nélküli beltenyészete nagyszámú rendellenességhez vezetett.


1885-ben kezdődött a pónik összeírásának gyakorlata, a telepesek néhány pónit a szárazföldre vittek. 1924-ben az első hivatalos számlálást egy önkéntes tűzoltócsapat szervezte, ahol a lovakat aukcióra bocsátották, mivel felszerelésre gyűjtöttek. Azóta, tehát már 100 éve tart az évenként megrendezésre kerülő rendezvény hagyománya.

A pónik két ménesben legelnek az Assateague-szigeten, ezeket egy kerítés választja el, amelynek mindkét oldalán kb. 150 állat él. A két csapatot két szervezet kezeli, teljesen eltérő módszerekkel. A Maryland ménest vadként kezelik, nem adnak semmiféle segítséget nekik, kivéve, hogy fogamzásgátlóval igyekeznek a  túlszaporodásukat megakadályozni. A másik oldalon lévő Virginia ménes, amit Chincoteague  póniknak neveznek, az önkéntes tűzoltók tulajdona, itt az állatokat évente kétszer állatorvosi vizsgálatban részesítik, felkészítve az aukcióra.

Forrás: termeszeti.hu

Indexkép: Shutterstock