Erdőn, mezőn, utak mentén, kertekben, kerítések mellett és a ház körül is találkozhatunk a vérehulló fecskefűvel, melynek élénk narancssárga tejnedvét gyakran használják tyúkszemre és szemölcsre. Azonban jó, ha tudjuk, hogy ennek a növénynek minden része mérgező.

Mik lehetnek a vérehulló fecskefű használatának következményei?

A szép, sárga szirmú növény a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatójában ugyanúgy szerepel a mérgező növények listáján, mint a hírhedten veszélyes tiszafa, a ricinus vagy a leander. A vérehulló fecskefű sárga vagy narancsszínű, kellemetlen szagú, keserű tejnedve bőrrel érintkezve kiütést okozhat, azonban ennél jóval súlyosabbak is lehetnek a használatának a következményei.

A NNK szerint lenyelése esetén égető, csípős ízű, hányást, görcsös, véres hasmenést, továbbá vizelési ingert, szapora légzést, szédülést, kábultságot, vérnyomás-emelkedést is okozhat. Kutatások bizonyítják, hogy fogyasztása májkárosodást is okozhat, ha az epehólyag nem megfelelő állapotú. Nagyobb mennyiség fogyasztásakor keringési elégtelenség, esetleg vesekárosodás, sőt kóma is bekövetkezhet.

Máj- és epeteákban történő túladagolása pedig mérgezést okozhat.

Hogyan használták régen?

A növény tejnedvét használták régen többek között a látás élesítésére, kezeltek vele szemölcsöt, tyúkszemet, övsömört, ekcémát, alkalmazták vérnyomáscsökkentőként és hashajtóként, szív- és érrendszeri zavarok, érelmeszesedés és gyomorbántalmak kezelésére is. A tapasztalt mellékhatásokról nem maradt fenn használható információ, pedig a mai kémiai vizsgálatok alapján a vérehulló fecskefű hatóanyagai nagyon erős hatásúak, és nem megfelelően alkalmazva nagyon veszélyesek.

Forrás: divany.hu