Vajon mi lesz, ha tartós marad a helyzet?

Veszélybe kerül hazánk önellátása?

Úgy tűnik, hogy idén jelentős mértékben csökken a gabona vetésterülete, legalábbis a gazdák egybehangzó állítása szerint. A kérdés csupán az, hogy mekkora lesz a visszaesés. Jelenleg 25-30 százalékról beszélnek, de pontos adatokat egyelőre még nem tudnak mondani. Május közepén, a vetési szándék felmérése, valamint a területalapú támogatások igénylését követően derülhet ki a végleges arány - írta meg a Világgazdaság.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavaly 1,053 millió hektár vetési szándékról számolt be, amit a KSH végül 819 ezer hektár betakarított területben határozott meg. Ahogy minden évben, úgy tavaly is nagy volt a bizonytalanság a vetésterület nagyságát illetően. A KSH júniusi felmérése 983 ezer hektár kukorica-vetésterületről számolt be, ősszel azonban kiderült, hogy 230 ezer hektárt lesilóztak, hiszen a hatalmas aszály miatt ezeken a területeken esély sem volt a termésre.

750-800 ezer hektáros vetésterület

A Gabonaszövetség információi alapján eddig úgy tűnt, hogy 750 ezer hektáros vetésterülettel számolhatunk, azóta azonban olyan hírek érkeztek, miszerint fogynak a vetőmagok. Ettől függetlenül Pótsa Zsófia, a gabonakereskedőket, -feldolgozókat és takarmánygyártókat képviselő szervezet főtitkára azt mondta a Világgazdaságának, hogy reménykednek abban, hogy sikerül meghaladni a 800 hektárt. Hozzátette, hogy miután a belföldi igények kielégítésére legalább 4,5 millió tonna kukoricára lenne szükség, így szükség van erre a 800 hektárra, hiszen ez elegendő lenne ehhez a mennyiséghez.

Lényeges tehát, hogy 750 vagy 800 ezer hektáros vetésterületről van szó. Akadnak azonban pesszimisták, akik szerint a szám a 650 ezret sem éri el. Ebben az esetben azonban még a jó termésmennyiség sem lenne elegendő, nagy bajba kerülnének a gazdák és a felhasználók. Ha nagyon gyenge a termés, akkor bizony néhány száz ezer tonna exporttal kell számolni.

A szövetség elmondása szerint idén is hasonló aszályra lehet számítani, mint tavaly, ami azonban katasztrófát okozhat a kukoricapiacon. Amennyiben pedig tartósan 700-750 ezer hektár körül marad a gabona vetésterülete, akkor bizony nagy gond lehet hazánk önellátásával.

Mi történik októberig?

Nagy a kérdés, hogy a kukoricaelhasználók hogyan bírják ki az őszi időszakig. Az importstopot követően nagyjából 700 ezer tonnás deficittel számoltak, tehát még legalább ennyire lenne szükség ahhoz, hogy az alapanyag októberig kitartson. Pótsa Zsófia állítása szerint a takarmánygyártóknál egyelőre akadnak tartalékok, hiszen korábban már felvásárolták a szükséges mennyiséget, viszont közben az állatállomány csökkenésbe kezdett, ezáltal várhatóan 10 százalékkal kevesebb keveréket állítanak elő. Ennek köszönhető, hogy a készletek továbbra is kitartanak, viszont ez közel sem azt jelenti, hogy a mennyiség októberig elég lesz. A szakember szerint a nyár vége, ősz eleje nagyon kritikus időszak lesz.

Nem a csökkenés, hanem annak mértéke a kérdés - fotó: pexels.com

Csökken a termelés

Jól látszik, hogy mind az etanolgyártók, mind a feldolgozóipar kénytelen csökkenteni tervezett termelést. Ennek kapcsán nagyjából 20-30 százalékról beszélhetünk. Pótsa hozzátette, hogy az ukrán kukoricával folyamatosan lehetne dolgozni - itt az importstop kedvezőtlen hatásaira utalt.

A szövetség szakértői szerint az importstop semmit sem változtat a helyzeten, hiszen a magyar gabona piacain továbbra is az ukrán gabonával kell felvenni a harcot, mert Olaszországba, Németországban valamint a többi európai országba továbbra is eljut az ukrán áru.

Mi lesz a toxinos készlet sorsa?

A jelenlegi helyzetet tovább nehezíti, hogy a piacon továbbra is ott van a nagy mennyiségű, több száz ezer tonnás toxinos készlet, amitől valahogy meg kellene szabadulni, hiszen ezt semmire sem lehet felhasználni.