Josef Sanktjohanser, a Német Kereskedők Szövetségének (HDE) elnöke visszautasítja azt a vádat, hogy a kereskedők aránytalanul magas részt kapnak az agrártermékek realizált árbevételéből, és ez vezetett a tej- és húsválság kialakulásához – írj a topagrar.com.

Szerinte a válság elsősorban a túlkínálat következménye, ami viszont annak hatására lépett fel, hogy a termelők rosszul mérték fel az értékesítési lehetőségeket.

A termelőknek és feldolgozóknak kellene gondoskodniuk arról, hogy csak eladható mennyiségű tejtermék kerüljön a piacra, és arra vevőt találjanak.

A kereskedők nem mondták a gazdáknak, hogy „turbó teheneket“ állítsanak be, amelyekből úgy folyik a tej, mintha egy csapot nyitnának meg. Viszont senki sem gondolta át alaposan, hogy hol van az eladhatóság határa.

tejtermelő

A túltermelés valóban hozzájárult a válság kialakulásához, de az, hogy ez kizárólag a termelők felelőssége lenne, könnyen cáfolható – fotó: Shutterstock

Emellett a kereskedők is messzemenően támogatják azt a Christian Schmidt, szövetségi agrárminiszter által meghirdetett célt, miszerint az élelmiszereknek az egyezményes minimumár alatti értékesítését tartósan meg kell tiltani. Sőt a HDE ezt a tilalmat – a Német Parasztszövetséggel egyetértésben – nemcsak 2018 közepéig, hanem egyszer és mindenkorra rendszeresíteni javasolja.

Könnyű átlátni, hogy Sanktjohanser úrnak az érvelése – a termelők felelősségét illetően – sántít. Német elemzők rámutattak arra, hogy

a fenyegető válságot a feldolgozók és a kereskedők tudják leghamarabb és legpontosabban észlelni.

Az egyes termelők ugyanis csak azt a mennyiséget ismerik, amit saját maguk szállítanak, a feldolgozóknak és kereskedőknek viszont rálátásuk van az országos mennyiségekre és a világpiaci kereslet-kínálat alakulására. Az értékesítési láncban a kereskedelmi praktikák alkalmazása ugyancsak bizonyított és a kereskedők által is elismert tény.