A cukor ára 2011 óta a legmagasabb szintre emelkedett, ennek fő oka az Indiában uralkodó szárazság és a thaiföldi aszály. Az áremelkedés a desszerteken csapódott le, így a sütemények és az édességek is egyre nagyobb mértékben drágulnak - írta meg a Guardian.

Éghajlati válság hatásai

A klímaváltozás korábban a kávét és a sört érintette a legjobban, a hatása azonban az élet másik örömére, a cukorra, desszertekre is kiterjed. A cukor ára 2011 óta a legmagasabb szintre emelkedett, miután Indiában alultermelés folyik, míg Thaiföldön súlyos szárazság sújtja a területeket. Brazília után ez a két ország a legnagyobb cukorexportőr.

A hőmérséklet emelkedése aszályokat és egyéb szélsőséges időjárást eredményezett, amely nagy hatással van az élelmiszerek, többek között a cukor hozamára. A mostani áremelkedés már beszivárgott a csokoládé, az édességek, valamint a desszertek áraiba.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint a cukor és az édesség ára 2023-ban 8,9 százalékkal emelkedett meg a fogyasztók körében. Idén további 5,6 százalékos növekedés várható, ami jóval meghaladja a történelmi átlagokat.

Novemberben a Mondelēz, a Cadbury, az Oreo és a Toblerone termékein már jól látszódott az áremelkedés, de további növekedésre figyelmeztetnek. Dirk Van de Put, a Mondelēz vezérigazgatója a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a cukor és kakaó magas árai miatt ''egyszerű áremelésre" lesz szükség a fogyasztók számára.


Gernot Wagner, a Columbia Egyetem üzleti iskolájának klímaügyi közgazdásza úgy fogalmazott:

"A szélsőséges időjárás hatással van az élelmiszerekre – egy évvel ezelőtt még avokádó volt, most cukor"

– mondta Wagner, majd hozzátette:

„A klímafláció egy olyan dolog, ami egyre rosszabb. Persze érthető, ha az Oreo tulajdonosa a klímaváltozásra mutogat az áremelés miatt, de ez valahol érthető is."

A cukortermelés problémái

A cukortermelés problémáit csak tetézi, hogy a termelő országok exportkorlátozásokat vezethetnek be annak érdekében, hogy biztosítani tudják a saját árukészleteiket. Az USA-ba irányuló cukor árát és importját különféle szabályozások érintik, ami azt is jelenti, hogy a magas árak következményei talán kisebbek lesznek, mint más országokban.

Joseph Glauber, a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a hatásokat legsúlyosabban a fejlődő országok és az önellátó gazdálkodók fogják érezni

„Kétségtelen, hogy a cukorárak nagyon-nagyon magasak, és mindaddig magasak maradnak, amíg az El Niño enyhülését nem látjuk"

– tette hozzá Glauber az időszakos éghajlati eseményekre utalva, amelyek az idén tovább gyorsítják a globális hőmérséklet emelkedését.

„A probléma a megfizethetőség lesz. Az Egyesült Államokban és más magas jövedelmű országokban jelentősen megnövekszik az élelmiszerköltség, amit a háztartások, különösen a szegényebb háztartások fognak érezni. Más a helyzet azokban az országokban, ahol a kiadások 40%-a élelmiszerre megy, hiszen ennek drámai következményei lehetnek. Aggodalomra ad okot az éghajlatváltozás hosszú távú hatása a termőterületek kapcsán és az olyan dolgok árának nagyobb ingadozásával kapcsolatban, mint a rizs és a cukor."

Az édességek árai sincsenek biztonságban - fotó: pexels.com

Az újabb tanulmányi kimutatták, hogy a globális felmelegedés súlyosan befolyásolj azoknak az országoknak a termelését, mint Kína, ahol a jelenlegi mennyiségben képtelenség lesz rizzsel foglalkozni. A kutatók azt is kimutatták, hogy a globális kukoricatermelés 24 százalékkal zuhanhat 2030-ra. A hőmérséklet-, valamint a csapadékmintázatok változásai azonban olyan növények termesztésében segíthetnek, mint a búza, amit már olyan országokban is meg tudnak termelni, mint Oroszország és Kanada, ahol jelenleg túl hideg van, hogy a gazdák ezzel foglalkozhassanak.

A globális élelmiszer-infláció a 2030-as évekre akár évi 3 százalékot is elérheti abban az esetben, ha nem hajtanak végre jelentős változásokat. A cukor kapcsán a jelenlegi ársokk arra figyelmeztet, hogy az élelmiszer termeléssel kapcsolatos korábbi feltételezéseket el kell vetni.

„Élelmiszernövényeinket alapvetően az elmúlt 10 000 év időjárásához optimalizáltuk – ez a viszonylag stabil éghajlat, amely most évente változik"

– zárta gondolatait Wagner.