Júniustól elérhetővé válik a Jedlik Ányos Energetikai Program részeként meghirdetett új pályázat, amely a biogáz- és biometán-termelést hivatott ösztönözni. A programot Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára jelentette be az M1 aktuális csatornán. A pályázat teljes keretösszege 40 milliárd forint, amelyből 18 milliárdot a kis- és középvállalkozások számára különítettek el, míg a fennmaradó részt a nagyvállalatok használhatják fel.



A pályázati konstrukció jelenleg társadalmi egyeztetés alatt áll, a tervek szerint a támogatási kérelmek benyújtására augusztustól lesz lehetőség. A program széles körben támogatja a biogáz előállításához kapcsolódó tevékenységeket. A nyertes pályázók a támogatási összegből többek között a megtisztított biometán központi gázhálózatba történő betáplálását, valamint a kapcsolódó csatlakozási költségeket is finanszírozhatják.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió előírásai alapján a pályázatokhoz nyújtott vissza nem térítendő támogatás mértéke vállalkozásmérettől függően akár 65 százalék is lehet.

Magyarország mezőgazdasági adottságai kiemelkedők, így jelentős mennyiségű mezőgazdasági hulladék keletkezik évente. Ezek – a kommunális hulladékkal, biohulladékkal és szennyvíziszappal együtt – energetikai célokra is hasznosíthatók. A gázképződés során keletkező biogáz megtisztítva akár a földgáz egy részét is helyettesítheti, ezzel csökkentve az importfüggőséget és növelve az energiaszuverenitást.

A Jedlik Ányos Energetikai Program mellett az Energiaügyi Minisztérium más területeket is támogatna: Steiner Attila példaként a geotermikus energia kutatására hívta fel a figyelmet. A szabályozás egyszerűsítésének köszönhetően a kutatási engedélyek beszerzése könnyebbé vált, és a költséges fúrási munkákhoz is terveznek támogatási programokat.



A Kossuth rádióban adott interjújában az államtitkár elmondta: Magyarország jelenleg évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termel, ami az országos, 8,5 milliárd köbméteres földgázfogyasztásnak csupán kis része. A kormány célja azonban, hogy ezt az arányt 2030-ra a háromszorosára növelje.

A most induló pályázati lehetőség célja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások, hulladékgazdálkodók és az élelmiszeripar szereplői számára vonzóvá tegye a hulladék energetikai hasznosítását. Ez nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is előnyös megoldás lehet a résztvevők számára.

Steiner Attila emellett azt is hangsúlyozta, hogy hazánk villamosenergia-termelésének már negyedét napenergia biztosítja, amivel Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő helyen áll – még olyan, kedvezőbb adottságokkal rendelkező országokat is megelőzve, mint például Görögország.

Indexkép: képernyőfotó