A koronavírus miatt többet fertőtlenítünk, így még több veszélyes anyag kerülhet az élelmiszerekbe

A WESSLING Hungary Kft. Élelmiszervizsgáló Laboratóriumának szakemberei válaszoltak a kérdésekre.

Mik azok a klorátok és perklorátok?

A klorátok a mezőgazdaságban (főként nátrium-klorát) gyomirtó szerként ismert, vízben jól oldódó vegyi anyagok, amelyek a környezetben nem halmozódnak fel és nem maradnak meg, azonban minden zöld növényi részt elpusztítanak, vagyis totális gyomirtó szerek. Ezért alkalmazásuk elsősorban nem a mezőgazdasági területekre jellemző és nem is terjedt el széles körben.

A klorátokat (CIO₃-- ionokat) tartalmazó készítmények mint növényvédő szerek alkalmazásáról az Európai Unió már 2008-ban döntést hozott értelmében nem kerülhetett fel az akkor hatályos pozitív listára (a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK Tanácsi irányelv I. melléklete).

Az egyes Uniós tagállomoknak vissza kellett vonniuk a klorátokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit, Magyarországon azonban ilyesfajta intézkedésre nem volt szükség, hiszen hazánkban nem volt egyetlen olyan klorátot tartalmazó növényvédő szer sem, amely forgalomba hozatali vagy felhasználási engedéllyel rendelkezett volna. Az Európai Unió Bizottságának döntése alapján a mezőgazdaságban használatos klorátot végül minden tagállamra vonatkozóan 2011-ben vonták ki a forgalomból.

A klorát (nátrium-klorát) minden zöld növényi részt elpusztít, vagyis totális gyomirtó szer.

A klorátionokhoz hasonló hatással bírnak a perklorát ionok (CIO₄-- ionok), amelyek geokémiai eredetű, valamint ipari tevékenységből származó szennyeződésekként (például nitráttartalmú műtrágyák használata következtében) jelennek meg a környezetben. Természetes módon előfordulnak nitrát- és kálium-karbonát üledékeként, a légkörben keletkezve pedig bejuthatnak a talajba és a felszín alatti vizekbe. Perklorát keletkezhet a víz fertőtlenítésére használt nátrium-hipoklorit lebomlása során is, a vízkészlet szennyezését okozva ilyen módon.

A vizet, a talajt és a műtrágyákat az élelmiszerekben előforduló perklorátszennyezés potenciális forrásainak tekintik.

Hogyan kerülnek ezek a veszélyes anyagok az élelmiszerekbe?

A klorátok nagy valószínűséggel a zöldségek és a gyümölcsök mosására, hűtésére alkalmazott klórral, hipóval fertőtlenített vízből, illetve az egyes élelmiszerek feldolgozása során alkalmazott klóros fertőtlenítőszerek/fertőtlenített víz felhasználásával kerülnek az élelmiszerek felületére. A klorátok és a perklorátok káros hatást fejthetnek ki az emberi szervezetben, például károsítják a vér hemoglobinját, vesebántalmakat okozhatnak, és megzavarhatják a pajzsmirigy működését is. Élelmiszerekben megengedett határértékeiket éppen ezért rendelet szabályozza (2020/685 EK-rendelet), amelynek értelmében a megengedett határértékek az egyes élelmiszerek típusától függően 0,01 és 0,75 mg/kg tartományban mozognak.

A vilájárvány új helyzetet teremtett

Az idei évben kialakult pandémiás helyzet is szükségessé teszi, hogy az egyes vízrendszerek fertőtlenítésére az azokat működtető szervezetek hipót (nátrium-hipoklorit vizes oldatát) vagy klór-dioxidot használjanak, ezért az Európai Unió területén 2020. július 1-jétől életbe lépő 2020/749 rendelet értelmében 0,05 és 0,75 mg/kg-ra módosultak a korábban megadott még eltűrhető klorát-maradék értékek. A különböző üzemekben, létesítményekben kiemelten fontossá vált az ivóvíz ellenőrzése, már csak azért is, mert a klorát- és a perklorátionok a vízen keresztül szennyezhetik a mezőgazdasági területeket is.

Az ivóvízen kívül célszerű éppen ezért az élelmiszerek ellenőrzése is a fenti rendeletben megadott határértékek alapján.

Az idei évben kialakult pandémiás helyzet is szükségessé teszi, hogy az egyes vízrendszerek fertőtlenítésére az azokat működtető szervezetek hipót (nátrium-hipoklorit vizes oldatát) vagy klór-dioxidot alkalmazzanak.

Az élelmiszerekben található maradékanyagok és szennyeződések kimutatása a legmagasabb követelményeket támasztja a laboratóriumi vizsgálatokkal szemben. A WESSLING Hungary Kft. Élelmiszerbiztonsági Üzletága folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió élelmiszerbiztonsági jogszabályainak változó előírásait, ennek megfelelően egy validált, akkreditált módszercsomagot vett át, illetve dolgozott ki a klorát- és perklorátionok élelmiszerekből és vizekből történő meghatározására. Ezekkel a vizsgálatokkal a termelők és forgalmazók, valamint a létesítmények vezetői és a víziközművek vezetői is nagy biztonsággal meggyőződhetnek az általuk előállított termékek vagy az általuk szolgáltatott ivóvíz megfelelő minőségéről.

A WESSLING Hungary Kft. validált, akkreditált módszercsomagot vett át, illetve dolgozott ki a klorát- és perklorátionok élelmiszerekből és vizekből történő meghatározására.

Bár a perklorát- és a klorát-vegyületek szerkezete egymáshoz hasonló, kémiai meghatározásuk mégis különböző módszert és technikát igényel. A vízmintákból a klorátionok ioncserés folyadékkromatográfiák módszerekkel meghatározhatók, a perklorátok vizsgálatához azonban – az Európai Unió által előírt maradékanyagszinteken – folyadékkromatográfiás elválasztásra és tömegszelektív detektálásra is szükség van (LC/MS/MS). A klorátionok élelmiszerekből történő meghatározását a WESSLING Hungary Kft. laboratóriuma szintén saját fejlesztésű LC/MS/MS technikával végzi.

A nemkívánatos növényvédőszer-maradékok mellett a WESSLING Élelmiszervizsgáló Laboratóriuma vállalja többek között dioxinok és policiklusos bifenilek, mikotoxinok, nehézfémek, policiklusos aromás szénhidrogének, antibiotikum-maradékok, valamint akrilamid és atropin szkopolamin vizsgálatát is.

Szerzők: Konecsny Tímea, Dr. Szigeti Tamás, Szunyogh Gábor
WESSLING Hungary Kft.
Budapest, Anonymus u. 6.