Látványosan fokozza a robbanásszerű népességnövekedés a húsok iránti keresletet, de a mű- és laboratóriumi húsok világszerte jelentős piacot hódíthatnak el a klasszikus állattenyésztéssel és élelmiszerfeldolgozással foglalkozó vállalkozásoktól - írja a novekedes.hu
Az élelmiszerek iránti kereslet 60 százalékkal nő 2050-re – fotó: pixabay.com
A húsok iránti kereslet drasztikusan emelkedik
A világ húsfogyasztásában az elmúlt évtizedekben elképesztő változások következtek be. 1960-2020 között az éves kereslet 540 százalékkal bővült: 65 millió tonnáról 360 millió tonnára növekedett. Eközben a globális népesség - ami a fogyasztás fő mozgatórugójának számít - 260 százalékkal, 3 milliárdól 7,8 milliárd főre nőtt. Ez azt jelenti, hogy a húsok iránti kereslet a népességrobbanás mértékét kétszeresen meghaladta.
A Föld lakossága a prognózisok szerint 25-30 százalékkal növekedhet a következő években, így 2050-re megközelítheti a 10 milliárd főt, ami az élelmiszerek iránti kereslet 60 százalékos bővülését vonhatja maga után.
Ami jó az agráriumnak és az élelmiszeriparnak, az fenntarthatósági szempontból aggályos lehet
A növekvő kereslet óriási lehetőséget jelent az állattenyésztési és élelmiszerfeldolgozási ágazat számára, de egyúttal aggodalmakat kelt a fenntarthatóság szempontjából. Kutatási eredmények szerint az állati eredetű termékek előállításához, az állatok etetéséhez több növény kell, ami azért jelent problémát, mert az állatokon keresztül hasznosított takarmányok transzformációs vesztesége nagy. Akár nyolcszoros-tízszeres mennyiségű növényi alapanyagot is meg kell etetni az állatokkal egységnyi állati termék előállításához.
Az Európai Unióban az üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékáért az élelmiszerláncot teszik felelőssé, ezen belül pedig az állattenyésztést tartják az egyik fő tényezőnek.
Az állattenyésztési érdekek ellen hat az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) is, amely 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának a jelentős csökkentését és a klímasemlegesség elérését irányozza elő.
A népesség csaknem 15 százaléka tartózkodik az állati eredetű alapanyagoktól
A világon egyre emelkedik azok száma, akik vegetáriánus, vegán és egyéb húsmentes életmódot folytatnak. Ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy a húskiváltó megoldások mellett áll ki több világhíresség is, aminek eredményeképpen ma már több nagy multinacionális húsipari vállalat is befektet a vegahús üzletbe.
A vegán termékek térhódítása megállíthatatlannak látszik, sokasodnak is a jelölésekkel és megnevezésekkel kapcsolatos viták, amelyek már bírósági perhez vezettek Magyarországon is.
A húskiváltó megoldások mellett áll ki több világhíresség is – fotó: pixabay.com
Hús vagy nem hús az, amit növényekből készítenek?
Egészségügyi szempontból a húsfogyasztás mellett és ellen is számos érv szól, ahogy a növényi alapanyagok fogyasztásánál is ez a helyzet. Míg a növényi alapú, vegán ételek előnye, hogy alacsonyabb a zsírtartalmuk, magasabb a rosttartalmuk, hátrányuk, hogy nincs meg bennük minden szükséges tápanyag, ezért ahhoz, hogy teljesértékűvé válhassanak mindenképpen kombinálni kell az alapanyagokat.
Ennek ellenére mégis igazi „vegahús őrület" bontakozik ki a világban. Ezeket a műhúsokat - húsanalógokat, vegaburgereket, vegán termékeket - növényi eredetű fehérjékből (általában borsóból, szójából, lencséből vagy búzából), illetve akár mikroorganizmusokkal hasznosított széndioxidból állítják elő.
A vegahúsok térhódításában szerepet játszik az is, hogy olyan világhírességek is kiállnak a népszerűsítésük mellett, mint Bill Gates, Leonardo DiCaprio, James Cameron, vagy Lewis Hamilton.
A "vegahúsok", vegán élelmiszerek terjedésében azonban ma már nem csak az egészséges életmódra törekvés játszik szerepet, hanem az üzleti érdekek is, egyre több gyorsétteremlánc és üzletlánc kapcsolódik be a forgalmazásukba. Sőt! Olyan multinacionális húsipari vállalatok is elkezdtek foglalkozni a műhúsgyártással, akik eddig csak tradicionális hústermékeket állítottak elő (ilyen az amerikai húsóriás Smithfield is, amely ma már szójaalapú fehérjét és vegán darált húst is gyárt).
_fill_540x300_0.jpg)
Minek nevezzelek?
Amilyen ütemben terjednek a vegán termékek, olyan ütemben sokasodnak a megnevezéseket és a jelöléseket kísérő viták is.
AZ USA-beli Mississippi államban törvény mondta ki, hogy a növényi, illetve rovaralapú élelmiszereket tilos húsokként forgalmazni, de a vegán szervezetek kezdeményezése miatt 2019-ben mégis engedélyezték a növényi alapú húsanalóg termékek jelölését hús kifejezéssel, abban az esetben. ha azt kiegészítik megfelelő ("meatless," "plant-based" vagy "vegan") melléknevekkel.
2020-ban az Európai Parlament növényi alapú termékeknél engedélyezte a melléknévvel ellátott hús kifejezés használatát, és kifejezetten támogatja azok fogyasztását is.
Laboratóriumi húsok - a jövő élelmiszerei lesznek?
A kifejlesztés alatt álló laboratóriumi hús lehet a másik jelentős új termék. Ezt a terméket a haszonállatokból nyert őssejtek izomrosttá tenyésztésével hozzák létre. Bár a tömeggyártás még messze van, de jelentős előrelépések történtek a technológiában.
Egyes vizsgálatok szerint a laborhús legnagyobb előnye, hogy százszor kevesebb földet és 5-6-szor kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos hústermelés. Az eljárás lényege, hogy állati szövetmintából, tojásból, tollból őssejteket nyernek, amelyek rozsdamentes acéltartályokban - úgynevezett bioreaktorokban - gyorsan szaporodnak. A sejteket szénhidrátokkal és aminosavakkal táplálják növekedési faktor segítségével, hogy azok izommá, zsírrá vagy kötőszövetté tudjanak alakulni. Elsőként 2020-ban egy amerikai vállalat, az Eat Just kapott engedélyt a laboratóriumi hús termelésére Szingapúrban.
Az Európai Unióban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) élelmiszerekről szóló szabályozása már tartalmazza a laboratóriumi húsokat is, de az érintett vállalatoknak az esetleges engedélyezi eljárások során bizonyítaniuk kell, hogy a fogyasztókra nézve atermékeik biztonságosak.
A kifejlesztés alatt álló laboratóriumi hús lehet a másik jelentős új termék – fotó: pixabay.com
Az állattenyésztési szektornak egyre több lesz a konkurense
Napjainkban a statisztikák szerint már 170 olyan vállalkozás van a világon, ahol laboratóriumi hústermeléssel kísérleteznek, de ezen termékek forgalma 2021-ben még csak a globális húspiac 0,2 százalékát tette ki.
Viszont a prognózisok szerint 2040-re az összes húsfogyasztás 60 százalékát már a vega- és a laboratóriumi húsok teszik majd ki, ami kihívást jelent majd az állatenyésztők számára a piacon.
