Kőolajszármazékok, környezetvédelem és laskagomba
Állandó olvasóink emlékezhetnek rá, hogy nemrég hírt adtunk a jelentős összegből kutatási tevékenységet és tervezőmunkát folytató Bay Zoltán kutatóintézetről, ahol akkor azt írtuk a vg.hu nyomán: olyan ötleteken dolgoznak, melyekkel a kőolajszármazékokból és élelmiszer-alapanyagokból előállított műanyagoktól lehetne legalább részben mentesíteni a környezetünket. A tudósok a biológiailag lebomló polimerek világában már ismert eljárások továbbfejlesztésével szeretnének eredményeket elérni. Most az is napvilágot látott, hogy emellett az afrikai laskagomba-termesztés technológiájának kidolgozásában is jeleskednek.
A műanyagmentesítő projekt tervezett időtartama 3 év, a költsége pedig csaknem 2 milliárd forint, amiből gyártásra vagy gyakorlati kísérletekre egyelőre nem fordítanak, mivel a forrás azt megelőző tervezésre, illetve többek között egy intenzív társadalmi szemléletformálási kampányra lesz elköltve.
A hazai exportképességet is fokozó kutatás, amelyben a Bay Zoltán Kutatóközpont és az európai szinten is vezető szerepet betöltő laskagomba-termesztő agráripari vállalat, a Pilze-Nagy Kft. képviseli Magyarországot, 2024-ben zárul. Kép: Wikipédia
Biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok
De vissza a laskagombákhoz. Öt ország - köztük Magyarország - hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában - közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont az MTI-vel. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.
A német, magyar, kenyai, egyiptomi és algériai kutatók célja, hogy Afrika robbanásszerűen fokozódó élelmiszerigényét környezetkímélő módon lehessen kielégíteni a jövőben.
A hazai exportképességet is fokozó kutatás, amelyben a Bay Zoltán Kutatóközpont és az európai szinten is vezető szerepet betöltő laskagomba-termesztő agráripari vállalat, a Pilze-Nagy Kft. képviseli Magyarországot, 2024-ben zárul. A három éven át tartó projekt magyar partnerei által megvalósított rész 96 millió forint összköltségű.
A laskagombák fehérjében gazdagok, egyszerű szénhidrát tartalmuk alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalmuk magas. Kép: Wikipédia
A laskagombák élelmezésben betöltött szerepe az ehető és gyógyhatású gombák között jelentős, többrétű táplálkozási előnyökkel.
A laskagombák fehérjében gazdagok, egyszerű szénhidrát tartalmuk alacsony, miközben nagy molekulasúlyú szénhidráttartalmuk magas. Zsírokban szegények és antioxidánsokban gazdagok. A laskagombákból Hiányzik belőlük a koleszterin, az A- és C-vitamin, viszont számottevő mennyiségű a B-vitamin komplex egyes tagjainak (B2, B3, B5) és az ergoszterol (a D2-vitamin provitaminja) jelenléte. Magas továbbá a faj élelmi rosttartalma.
Interkontinentális alkalmazhatóság
A magyar partnerek az afrikai laskagomba-termesztés technológiájának kidolgozására, a gombatermesztés melléktermékeinek felhasználására, laskagombát tartalmazó, új helyi élelmiszerek létrehozására, illetve környezetbarát, körforgásos technológiákat alkalmazó mintagazdaság létrehozására és bemutatására fókuszálnak. Az új technológiák bármely más kontinensen alkalmazhatók lesznek.
A laskagombákból Hiányzik belőlük a koleszterin, az A- és C-vitamin, viszont számottevő mennyiségű a B-vitamin komplex egyes tagjainak (B2, B3, B5) és az ergoszterol (a D2-vitamin provitaminja) jelenléte. Kép: Wikipédia
A Bay Zoltán Kutatóközpont mintegy 160 magyar kutató tudását és munkáját fogja össze, ahol elsősorban hazai és nemzetközi piaci igényekhez igazított fejlesztési projektek valósulnak meg; évente csaknem 200 partnerrel működnek együtt, egyik fő szakterületük a fenntartható gazdaságot támogató újszerű megoldások felfedezése.
(Forrás: MTI)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
