Így foglalhatók össze a Visegrádi Négyek agrárkamaráinak kibővített ülése után tartott sajtótájékoztatón elhangzottak. A négy ország hagyományos találkozóján ezúttal is képviseltette magát Litvánia, Horvátország és Bulgária is.
Az október 19-i volt a V4-ek agrárkamaráinak 67. ülése. A találkozón a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a Lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), a Litván Köztársaság Agrárkamarája (ZUR), valamint a Horvát Agrárkamara (HPK) képviselői, illetve bolgár szakmai szervezetek vettek részt.
Fontos összejövetel volt a budapesti, ahol tanácskozás fókuszában a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) állt. Ráadásul magyar és bolgár javaslatra módosították a márciusban elfogadott pozsonyi nyilatkozatot. Így két újabb aláíró is csatlakozott, ezzel nyolcra bővült a dokumentumban foglaltakkal egyetértők száma.
Varsóban már konkrét uniós javaslatokról tárgyalnak
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az Agroinform.hu-nak elmondta: a NAK azért nem írta alá korábban a pozsonyi megállapodást, mert abban általános tiltás fogalmazódott meg a nemzeti költségvetési forrásból finanszírozott támogatások összegére vonatkozó határérték meghatározásával kapcsolatban. Most arra cserélődött a szöveg, hogy nemzeti hatáskörben eldönthető kérdés, tehát a támogatások felső határáról is tagországi szinten lehet dönteni. Így most már „mi is boldogan írtuk alá, mivel a deklaráció egyébként teljes mértékben egyezik az álláspontunkkal, hiszen közel azonos érdekekkel rendelkezünk” – emelte ki.
A kérdésre, hogy a következő, varsói ülésen mivel folytatják a ma abbahagyott tanácskozást, a NAK elnöke elmondta: mivel december elején lesz az ülés, addigra már pont megszületik az első uniós „nyersanyag” a 2020 utáni időszakra vonatkozóan. Úgyhogy ott már valóban konkrét, érdemi tárgyalásokra számítanak, hiszen lesz egy kiinduló anyag, amit „cincálni” lehet. Ez lesz az első ilyen alkalom – tette hozzá.
Győrffy Balázs a varsói ülésen már konkrét, érdemi tárgyalásokra számít – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK
Ragaszkodnak a közvetlen jövedelemtámogatás megőrzéséhez
A mostani találkozón szó esett a részt vevő országok jelenlegi agrárpiaci helyzetéről, a NAK által szervezett, fenntartható gazdálkodásról szóló előző napi nemzetközi a konferencia főbb megállapításairól, és a növényvédő szerek használatának Európai Unió általi korlátozásáról, illetve tiltásáról, valamint a BioEast kezdeményezésről – áll a tanácskozásról kiadott NAK-közleményben.
A találkozót értékelve a dokumentum kiemelte: a pozsonyi nyilatkozat magyar és bolgár kérésre történő módosítása a jelenlévő szakemberek szerint jelentős mértékben erősíti annak súlyát, és megkerülhetetlenné teszi. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika előkészítésével kapcsolatban a felek egyetértettek abban, hogy egy megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező, erős KAP-ra van szükség a gazdálkodók gazdasági életképességének biztosítása, a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi dimenzióinak teljesítése érdekében. Hangsúlyozták továbbá a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását, a pillérek közötti átcsoportosítás lehetőségének megőrzésével – áll a közleményben.
Az aláírók. Minél többen vannak, annál nagyobb az esély az érdekeik érvényesítésére – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK
Az ülésén elhangzott: az érintett országok ragaszkodnak a közvetlen jövedelemtámogatás megőrzéséhez, amely biztosítja a stabilitást és a gazdálkodók likviditását. Bizonyított, hogy ez nélkülözhetetlen alapja a gazdálkodás fenntarthatóságának, illetve az életképes élelmiszertermelés biztosításához.
A nyilatkozat tartalmazza azt is, hogy a termeléshez kötött támogatások szükségesek, hiszen az érzékeny ágazatokban jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági tevékenység megőrzésében. Ezért ezt a támogatást fenn kell tartani, és hatékony pénzügyi forrással kell támogatni.
A találkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy támogatnak egy pénzügyileg erős és változatos KAP második pillért, ugyanakkor ragaszkodnak a vissza nem térítendő beruházási támogatások fenntartásához, amelyek az innovatív technológiák terjedésének kulcsfontosságú mozgatórugói. A visszatérítendő támogatás és más pénzügyi eszközök csak kiegészítő jelleggel alkalmazhatók – hangsúlyozzák. Ahhoz, hogy versenyképesek és ugyanakkor fenntarthatók legyenek a régió országai, a mezőgazdasági és élelmiszeripari innovációk második pilléren belüli támogatásának az egyik fő prioritásnak kell lennie – zárul a NAK közleménye.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a a termeléshez kötött támogatásokat meg kell őrizni – Gyulai Tóth Zoltán/NAK
A piaci verseny ne a nemzeti költségvetések versenye legyen
Zdeněk Jandejsek, a Cseh Agrárkamara elnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: sok pozitívummal járt az unióhoz való csatlakozás, de problémákat is generált, elsősorban az állattenyésztésben, továbbá a nemzeti költségvetésből származó támogatások ügyében és a kereskedelmi láncokon keresztül történő értékesítésben. Ezekre keresik most a megoldásokat.
Mr. Milan Semancik, a Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara elnöke méltatta, hogy két új aláíró csatlakozott a Pozsonyban született dokumentumhoz, így már nyolcra emelkedett a támogató országok száma. További szövetségeseket is keresnek, akár Nyugat-Európából is. „Mert minél többen vagyunk, annál nagyobb az esély érdekeink érvényesítésére”.
A legfontosabb az a követelésük, hogy a vállalkozási feltételek ugyanazok legyenek az egész Európai Unióban Hogy a piaci verseny ne a nemzeti költségvetések versenye legyen, mint eddig volt.
Wiktor Szmulewicz, a Lengyel Agrárkamarák Szövetségének elnöke arról beszélt, mennyire fontosnak tartja, hogy már most elkezdtek egyeztetni az alakulóban lévő uniós költségvetésről. Kiemelt feladatuknak nevezte annak elérését, hogy a támogatásokban se alakuljon ki egy többsebességes Európa. Bízik abban, hogy a Pozsonyban és most Budapesten aláírt dokumentumokat az Európai bizottság komolyan veszi.
_fill_540x300_0.jpg)
