Ukrán beszámolók, valamint a Twitteren közzétett videó szerint orosz támadás érte és hatalmas robbanások rázták meg az Azovstal mariupoli acélgyárát – adta hírül Guardian.

Vagyim Denysenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója Európa egyik legnagyobb acélüzemeként hivatkozott a gyárra, a videót pedig Leszja Vasziljenko, ukrán parlamenti képviselő posztolta.

Az Ukrajna elleni háború, valamint ennek következtében az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatására világszerte csökkent az acélkínálat és az acél ára jelentősen emelkedni kezdett. A Mariupol melletti hatalmas acélgyár elleni orosz támadás valószínűleg mind az acélhiányt, mind az acél árának emelkedését tovább fogja erősíteni.

Jayanta Roy, az ICRA indiai hitelminősítő intézet acélszakértője szerint Ukrajna és Oroszország a nemzetközi acélkereskedelem mintegy tíz százalékát adja – írja a hvg.hu.

Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják, ennek 40 százaléka Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból származik

Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják, ennek 40 százaléka Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból származik – Fotó: Pxfuel

Jayanta Roy néhány napja még úgy kalkulált, hogy Kína és India, a világ két legnagyobb acéltermelője pótolni tudja a kieső acélmennyiséget, ugyanakkor a Német Acélkereskedelmi Szövetség (BDS) igazgatóságának tagja Oliver Ellermann nem volt ilyen derülátó. Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják, ennek 40 százaléka származott korábban Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból, ráadásul a távol-keleti acélszállítások költsége igen magas.

Ellermann kitért arra is, hogy a világjárvány miatt az acélárak az elmúlt két évben történelmi csúcsot értek el és ennek fő oka a megnövekedett energiaköltségek, az érc, a kokszszén és a vashulladék nyersanyagok piacán kialakult árharc, valamint a megnövekedett szállítási díjak. Az árnövekedést két terméken keresztül szemléltette: 2021 őszéhez képest építőiparban használt acélháló ára 72 százalékkal emelkedett. A betonacél pedig 46 százalékkal lett drágább. Ráadásul a BDS az acélárak további emelkedésére számít.

Közben az EU védővámokat vetett ki Indonéziából és Indiából származó, hidegen hengerelt rozsdamentes acélból készült termékek uniós behozatalára – írja az MTI. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az Indonéziával és Indiával szemben meghozott intézkedéssel az EU a Kínából származó, vagy kedvezményes kínai finanszírozáshoz köthető acélipai nyersanyagokra vonatkozó, a kereskedelmet erősen torzító exportkorlátozások ellen küzd.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős uniós biztost kiemelte: a szubvencióellenes vámok nélkül veszélybe kerülne az alapvető, rozsdamentes acélból készült, hidegen hengerelt lemezek és szalagok, azaz lapos termékek uniós előállítása az építőipar, az energetikai berendezések, az infrastruktúra, a fogyasztási cikkek és a járművek számára.