Jelentős eltérést mutatnak az agrárágazatok idei évre vonatkozó kilátásai: míg a gabonatermesztők soha nem látott jó áron tudják értékesíteni termékeiket, pozitív várakozásokkal tekintenek előre, addig az állattenyésztési piac szereplői negatív kilátásokat jeleznek a következő negyedévre - értékelték a Takarékbank elemzői szerdai sajtótájékoztatójukon.

Megtört a Takarék AgrárTrend Index több mint egy éve növekvő trendje, a harmadik negyedévben 31,4 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 0,7 ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél – mondta Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Üzletág ügyvezetője.

Derűlátók lehetnek a gabonatermesztők

A gabonatermesztők a leginkább derűlátóak, a világpiaci árak magasak, a sokéves átlag jövedelemszint elérhetőnek tűnik. Az állattenyésztők között a baromfihús-termékpálya helyzetértékelése a legjobb, a takarmányárak érvényesíthetőek a termelői árakban, a pulyka kivételével - sorolta.

A hazai húsmarha-tenyésztés főként élőállat exportra alapozott, a beszámolók szerint ezek piaca stabil.

Az állattenyésztők esetében a leginkább pesszimista termékpálya a sertésé. A globális folyamatok továbbra is kedvezőtlenek, Kínában az afrikaisertéspestis-járvány után az állomány folyamatosan növekszik, így nem szorulnak már olyan mértékű behozatalra, mint a megelőző években, továbbá a német kivitel a németországi sertéspestis-fertőzések miatt korlátozott a harmadik országok irányába.

Ezért Európában túlkínálat van, ami jelentősen lenyomja az árakat. Az alapanyag és az energia ugyanakkor drágul, így a termelők közül kevesen vannak, akik önköltségi ár felett tudnak értékesíteni. Ezért az ágazat alindexe három hónap alatt 1,2 pontot esett, ami a legnagyobb csökkenést jelenti a különböző ágazatok közül.

Javulás várható a szőlészet-borászatban

Kiemelkedő javulás várható a szőlészet-borászatban, az alapanyag ára kissé nőtt, a szüret jól sikerült. A gyümölcságazat tartósan pesszimista, a sertéságazathoz hasonlóan, a tavaszi fagyok súlyos kárt okoztak, nincs megfelelő munkaerő sem.

Rossz kilátások a tojáságazatban

Átlag alatti kilátásokat mutat a tojás termékpálya, a hazai kereslet csökkent, a takarmány árak emelkedése nem jelent meg a tojás termelői árában, talán az utolsó negyedévben fog - mondta Hollósi Dávid. A következő negyedévre ható bizonytalansági tényezők közé sorolta az emelkedő energiaárakat, és a koronavírus esetleges újabb hullámait.

Az állattenyésztési és növénytermesztési árak elváltak egymástól

Héjja Csaba elemző arról beszélt, hogy a 2021-ben az állattenyésztési és növénytermesztési árak elváltak egymástól. Az állattenyésztők a takarmányárak emelkedését nem tudták érvényesíteni az áraikban, és a közvetlen támogatások aránya a jövedelmen belül az ágazatban 5 százaléknyi, míg a növénytermesztésben az arány 20 százalék. Az élelmiszer-termelés költségszerkezetére jelentős hatással lesz a minimálbér emelése is közlése szerint.traktor

Az állattenyésztési és növénytermesztési árak elváltak egymástól – Fotó: pixabay

A kukorica árszintje mindent befolyásol

A Takarékbank előrejelzése szerint a magyar agrár-élelmiszeripar 2021-es évének vízválasztója az lesz, hogy világszerte hogyan alakul a kukorica árszintje az október–novemberi aratás után. Ez alapjaiban befolyásolja az állattenyésztők és az ipar helyzetét. A Takarékbank harmadik negyedévi megkérdezése alapján a termelők az ideihez hasonló árakra számítanak, többen számoltak be arról, hogy az idei termés jó részét betárolják, várva a mostaninál még kedvezőbb értékesítési lehetőségekre. Ez viszont az állattenyésztési pályákon jelenthet további alapanyag-drágulást.

Az agrárium az energiaárak alakulását is élénk figyelemmel követi, hiszen a drágulás mind a termelésben, mind a feldolgozásban komoly kihívás elé állítja a szereplőket. Az élelmiszer-termelés költségszerkezetére emellett jelentős hatással lesz a minimálbér emelése is, így az élelmiszer-kereskedők oldaláról a beszerzési árakban ezeknek érvényesülnie kell ahhoz, hogy fenntartható maradjon az élelmiszer-gazdaság.

A Takarék AgrárTrend Index a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján készül, és hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium. A válaszadók 30 százalékban kisüzemek, 30 százalékban középüzemek, 40 százalékban nagyüzemek.