Melyiket szeressük: állami vagy magán?

Lázár János beszámolója szerint a Mezőhegyesi ménesbirtok kapcsán is vita folyik arról, hogy hol húzódnak, és melyek az állami vagyonnal történő gazdálkodás keretei. Gyakorlati példaként Franciaországot és az ottani szolgáltatói szektorokat említette, de hozzátette, hogy sok helyütt stratégiai vagyonnak számít a bankszektor és az energetika is.

2010 óta megsokszorozódott a nemzeti vagyon, az Állami Számvevőszék és Költségvetési Tanács szerint hozzávetőlegesen 5000 milliárd forint értékű vagyon került vissza állami tulajdonba.

A kormányzat mai célja az újabb privatizáció megakadályozása, tehát forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonelemek létrehozására törekszenek, melynek az alapítványi forma éppen megfelel.

Az így keletkezett vagyon működtetésére tett három éve Lázár János javaslatot Mezőhegyes vonatkozásában, olyan garanciák beépítése mellett, melyek kizárják az újbóli privatizációt. Az így létrejött tulajdonlási formát hibrid modellnek nevezte, hiszen bár alapítványi vagyon keletkezik, de annak közfeladatot kell ellátnia és közérdekű tevékenységet végez. Kiemelte, hogy Mezőhegyes az utolsó állami kézben maradt nagyobb mezőgazdasági érdekeltség, mivel 2004-ig minden egyéb a szektorhoz tartozó vállalatot privatizáltak.

Jövő Nemzedék Földje Alapítvány: a zászlóshajó

A friss hazai eseményekre áttérve beszámolt arról is, hogy

a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány birtokába kerül majd a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100%-os részvénycsomagja, valamint 8219 hektáros termőföldvagyon és 1839 hektár erdőterület vagyonkezelői joga.

Az összesen 10058 hektárnyi földterület nem lesz forgalomképes, a Földhivatal által bejegyzett elidegenítési és megterhelési tilalom alá esik majd, bérlője pedig a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lesz.

Lázár János elmondta azt is, hogy az alapítvány mintagazdaságának terjeszkedését sem zárja ki, az integráció szintjének növelése okán és az előállított termékminőség emelésével összhangban.

Ez takarhat majd föld vagy agrárcég felvásárlásokat is itthon és a környező országokban egyaránt.

Lázár beszámolója szerint a cél az, hogy a JNFA olyan mintagazdaság legyen, ami az agrárszektor zászlóshajójaként akár digitálisan is átadható jó gyakorlatokat, komoly adatvagyont és a 21. század kihívásainak megfelelő tudásanyagot teremt. Részt vesznek egy szakközépiskola működtetésében is, ahol újra megkísérlik vonzóvá tenni az agrár-életpályát a fiatalok számára is.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának tagjai:

  • Lázár János elnök
  • Balczó Barnabás, MFB Invest Zrt. vezérigazgató
  • Csányi Attila, Bonafarm Csoport Zrt. vezérigazgató
  • Kerezsi Miklós, ABO Holding Rt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke Győrffy Balázs a szervezet delegáltjaként lesz jelen, Vida József a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója lesz a felügyelőbizottság elnöke, részt vesz Jakab István MAGOSZ elnök, és állandó helyet kap Mezőhegyes város mindenkori polgármestere, aki ma Papp István. A pénzügyek ellenőrzéséért Naszvadi György felel majd, a könyvvizsgálói feladatkört Jeszenszky Miklós tölti be.

"Magyarországon 10 ezer hektáros összefüggő mezőgazdasági földterület nincs másutt, csak a Bonafarm és a Mészáros Csoport gazdálkodik nagyobb területen, de ezek földrajzilag szegmentáltak."

Vagyoni felelősség

A működést tekintve érdekes elem, hogy az alapítvány kurátorai a saját magánvagyonukkal is felelnek a működés során keletkezett veszteségekért. Az alapítvány a vagyonkezelésbe kapott szántókat bérbe adja majd a saját tulajdonában lévő cégnek, és már innen bevételez 600-650 millió forintot, majd a tervek szerint 300-350 millió forint felvehető osztalék is keletkezhet a működés eredményeképp, vagyis hozzávetőlegesen egymilliárd forintból gazdálkodhat a JNFA, ami egyéb költségvetési forrásokra – az alapításkor megkapott 600 millió forint mellett – nem számíthat

Csányi Attila saját szerepének meghatározásában a versenypiaci működés menedzserszemléletű garanciáit ígérte szigorúan betartatni, illetve kiemelte a szakmai minőség fontosságát. Beszélt a  nehézségekről is, megemlítve az exportpiacok elérésének kihívásait és a mezőgazdasági üzemek jellemzően 3-5 éves időtartam alatti bevezethetőségét, ami talán lassabb a mai világban megszokott üzleti ciklusoknál, de a fejlődés azért folyamatosan értékelhető.