Alumínium az élelmiszerekben: újabb ok az aggodalomra?

A növények és az élelmiszerek alumínium tartalmával, és annak emberi szervezetre gyakorolt hatásaival foglalkozik az Élelmiszervizsgálat Közlemények, az eviko.hu cikke. A témát alaposan körüljárva sokat megtudhatunk az alumínium mezőgazdasági jelentőségéről, az élelmiszerekben való előfordulásáról, élettani szerepéről.

Az alumínium magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat és különösen a vesebetegek számára jelent magas kockázatot — fotó: pixabay.com

Az alumínium a Föld harmadik leggyakoribb eleme

Az alumínium olyan fém, ami az oxigén és a szilícium után a földkéregben a legnagyobb arányban (7,5 %) fordul elő, azaz a harmadik leggyakoribb elem. Az alumíniumot biológiai jelentőséggel nem rendelkező nyomelemként tartják számon, mert nincs szerepe az emberi sejtműködésben.

A határ azonban a biológiai jelentőséggel rendelkező és nem rendelkező elemek között nagyon elmosódott, hiszen régóta köztudott, hogy elvileg minden anyag toxikus lehet, mert a hatás mértéke csupán a koncentrációtól és a felvett mennyiségétől függ.

Az alumínium mennyiségének a jelentőségét is az adja, hogy magasabb koncentrációban toxikus hatást mutat és különösen a vesebetegek számára jelent magas kockázatot. Nagy mennyiségben azonban az egyébként egészséges embereknél is problémákat okozhat: mérgező lehet az idegrendszerre és lerakódhat a csontokban.

Ott van mindenhol: ételben, italban, kozmetikumokban

Tulajdonképpen minden étel, ital és környezeti elem tartalmaz valamennyi alumíniumot, aminek köszönhetően egy átlagos felnőtt akarva-akaratlanul 30-50 mg alumíniumot "fogyaszt el" naponta. Ott van mindenhol: a levegőben, a vízben, a csomagolóanyagokban (alufólia, joghurtos poharak teteje), a tartályok oldalán, a fémdobozokban, a dezodorokban, a festékekben, a konyhafelszerelési cikkekben, gyógyszerekben.

Legnagyobb mennyiségben pedig a növényi és állati élelmiszerekkel és alumínium-tartalmú élelmiszeripari adalékanyagokkal vesszük magunkhoz.

Hitted volna?

Sok olyan élelmiszer van, amibe az alumínium vegyületeket a feldolgozás során direkt belekeverik. Ilyenek a sajtok, a sütőport tartalmazó sütemények, a fagyasztott tészták adalékanyagai a szépen hangzó nevű alumínium-ammónium szulfát (E523), az alumínium-szilikát (E554) , az alumínium-sztearát (E391), az alumínium-szulfát (E520). Az alumínium port (E173) élelmiszer színezékként is használják, az ezüstszürke színhatás elérése érdekében.

Belélegezve is gondokat okozhat

Belélegzés útján is a szervezetbe kerülhet - ennek főként azok az emberek vannak kitéve, akik az alumíniumgyártás, vagy  a veszélyeshulladék-lerakók közelében élnek. A belégzés következtében a szervezetbe jutó alumínium egy része a tüdőben raktározódik, míg egy másik része felszívódik, vagy a csontokban, a májban, a lépben és az életkor előrehaladtával pedig az agyállományban is felhalmozódik.

Napi 10-35 mg alumíniumot fogyasztunk el anélkül, hogy tudnánk róla — fotó: pixabay.com

Alumínium a növényekben, a növények alumínium-mérgezése

Az alumínium a növényekben jelentős mennyiségben is előfordulhat, elsősorban a vegetatív részeikben.  Az alumíniumban gazdag szubtrópusi és trópusi savanyú talajok esetében igen magas az alumínium-tartalom, ezért a tea, a kávé, és az ananász kultúrákban magas koncentrációk mérhetőek.

Mezőgazdasági szempontból a növények tápanyag ellátottsága, elsősorban P-ellátottsága oldaláról nézve döntő jelentőségű elem. Az alumínium  0,2-20 % gyakorisággal fordul elő a talajokban, átlagos a koncentrációja a tengervízben 0,002 mg/liter, 0,3 mg/liter a felszíni édesvizekben.

A növények alumínium-tartalma nagymértékben függ a talaj pH-értékétől, erősen savas talajokon jelentős lehet a talajvíz alumínium-tartalma ami P-hiányt eredményezhet. A savanyú kémhatású talajokban könnyen alumíniummérgezés alakulhat ki, aminek jellemző tünete, hogy leáll az érintett növények gyökerének és hajtásának hossznövekedése, gátlódnak az élettani és biokémiai folyamatai, csökken a növények tápanyag- és vízfelvétele - közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolva a hozamra.

A konzervekkel is érdemes óvatosnak lenni, a doboz alumínium-tartalma kioldódhat — fotó: pixabay.com

Az alumínium fontosságát és hatásait folyamatosan kutatják

Az alumínium azon elemek közé tartozik, amire legfeljebb csak minimális koncentrációban lenne szükségünk, emiatt  a hiányában valószínűleg semmiféle hiánytünet nem lépne fel.  (Ennek esélye sincs, hiszen, ahogy fentebb említettük az alumínium a harmadik leggyakoribb elem). Egy azonban biztos: a túl sok alumínium megzavarja a szervezet kalcium-, foszfor- és fluor-anyagcseréjét, emiatt károsan hat az  emberi szervezetre.

Az, hogy a táplálékkal mennyi kerül be a szervezetünkbe döntő mértékben attól függ, hogy milyen a fogyasztott növényi és állati termékek aránya. Jellemző módon az állati eredetű élelmiszerek alumínium-koncentrációja az alumínium-vegyületek rossz felszívódási tulajdonságai miatt jelentősen kisebb, mint a növényeké. A tejbe is csak minimális mennyiségű alumínium választódik ki.

Fémdobozos üdítőitalok: a szénsav szintén oldhatja az alumínium-tartalmat — fotó: pixabay.com

Alumínium-forgalom az emberi szervezetben

A szervezetünk napi alumínium-felvétele vegyes étrend mellett körülbelül 10-35 mg, az emberi testben folyamatosan jelen lévő alumínium mennyisége pedig  50-120 mg közötti érték, ami idősebb korban általában növekszik. Az alumínium-bevitel döntően függ attól, hogy növényi vagy inkább állati eredetű táplálékot fogyaszt-e valaki.

Az emberi szervezet számára az alumínium különböző vegyületei és sói gyakorlatilag nem mérgezőek, ami annak köszönhető, hogy az emésztőcsatornából csak kis mértékben szívódnak fel, és a széklettel kiürülnek. A túlzott mennyiség azonban káros.

Mi történik, ha túl sok alumínium kerül a szervezetedbe?

Természetesen a túl sok alumínium bevitele kedvezőtlen hatásokat okozhat: károsodhatnak a vesefunkciók, idegrendszeri zavarok léphetnek fel. Az alumínium tartalmú porok a tüdő szöveteiben lerakódva akadályozzák a gázcserét, köhögést, légszomjat okozva.

Jelentkezhet gyomor-bélrendszeri irritáció, de a mai napig folynak kutatások az Alzheimer-kór és az alumíniumkitettség közötti kapcsolat bizonyítására is, amit eddig még nem sikerült igazolni hitelt érdemlően. Az alumínium vérszegénységet idézhet elő, negatívan befolyásolhatja a kalcium és a magnézium csontokba való beépülését.

Kellő odafigyeléssel csökkentheted a bevitt alumínium mennyiségét — fotó: pixabay.com

Amennyire csak lehet, érdemes vigyázni vele! A kérdés csak az: hogyan?

Az alumínium-bevitelt -  környezetünkben való elterjedtsége miatt - lehetetlen teljesen kiküszöbölni. Szerencsére bizonyos mértékben mégis van ráhatásunk arra, hogy  a szervezetünkbe mennyi kerülhessen be. Miként? Tudatos odafigyeléssel és a rossz beidegződések legyőzésével.

Néhány alumínium-bevitelt csökkentő példa, amit te is alkalmazhatsz:

• válassz minél kevesebb alkalommal alumínium dobozban árult üdítőt, mert az alumínium kioldódik a folyadékba, majd onnan a szervezetedbe jut
• alumínium evőeszközök helyett részesítsd előnyben a rozsdamentes acélból készültet
• alumínium bevonatú dobozok és edények helyett használj mást (üveg tárolókat, rozsdamentes acél, vagy zománcozott edényeket,), mert a savas ételek könnyen kioldhatják az alumíniumot (paradicsompüré, savanyú káposzta, sárgabarack, rebarbara)
• táplálkozz egészségesebben, ügyelj a kalcium, magnézium és a vas megfelelő mennyiségű bevitelére. Kiváló magnéziumforrás a tökmag, a dió, a barna rizs; kalciumforrás a lazac, a szardínia, a brokkoli vagy a spenót
• kerüld a maltózt tartalmazó élelmiszereket - ez az ízfokozó ugyanis segíti az alumínium vérbe, majd az agyba jutásához szükséges feltételek kialakulását
• körültekintően vásárolj olyan dezodorokat, kozmetikumokat, amelyek alumínium sókat tartalmaznak dezodorokat, és kozmetikai szereket

Az edényekből forraláskor kioldódó alumínium mennyiségei (µg/l)

A fenti ábrán jól látható, hogy milyen óriási különbségek vannak az egyes edényekből kioldódó alumínium-mennyiség között forralás során.  Potenciális veszélyt jelenthetnek még a:

• dobozos sörök – hiszen a doboz 99,7%-a alumínium,
• dobozos szénsavas üdítőitalok
• többrétegű üdítős dobozok - amelyeknek alumínium fólia van a doboz falában,
• konzerves dobozok - melyekből a tárolás során folyamatosan kioldódhat az alumínium