Nagy István agrárminiszter a tárca sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a 206 milliárd forintról 218 milliárd forintra emelt költségvetési keretből az Agrárminisztériumnak (AM) meg kell találnia a megoldásokat az új kihívásokra, így többek között a környezeti változásokra, a generációváltásra és a versenyképességi feltételek javítására.

Előbbiekhez kapcsolódik az öntözésfejlesztés, amelyre 5,5 milliárd forint jut jövőre költségvetési forrásból, és amely a jogi és adminisztratív akadályok elhárításával tovább egyszerűsödhetne – közölte. A tárcavezető megjegyezte, hogy

Magyarországon 87 ezer hektár termőföld öntözhető, csupán 2 százaléknyi, miközben a nyugati országok átlaga 8 százalék körüli.

Hozzátette, az igények felmérése alapján 2022-re 200 ezer hektárra növelhető az öntözött terület nagysága. Elsőként azokat a területeket öntözhetik, amelyek rendelkeznek kiépített, de nem működő infrastruktúrával. 2030-ra már a 400 ezer hektárt is elérheti az öntözött területek nagysága, mivel a kormány hosszabb távon, 10 éven át évi 17 milliárd forintot biztosít az infrastruktúra további fejlesztésére. Az új nyomvonalú öntözőcsatornák tervezése és a közbeszerzési eljárások már megkezdődtek – mondta Nagy István.

öntözés

A kormány 10 éven át évi 17 milliárd forintot tervez biztosítani az öntözési infrastruktúra fejlesztésére – fotó: Agroinform.hu

Sürgette emellett újabb nagy víztározók kijelölését, a gazdáknak pedig azt ajánlotta, hogy a költséges öntözési berendezések telepítésekor tömörüljenek öntözési közösségekbe és pályázzanak állami támogatásra.

Magyarország több vizet enged ki a szomszédos országokba, mint amennyit befogad tőlük, ezért a vízgazdálkodás előtt nagy lehetőségek állnak – mondta.

A miniszter kiemelte emellett az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 5 milliárd forintos tőkeemelését és a finanszírozási eszköztár kiterjesztését. Az ösztönző intézkedéseket azzal indokolta, hogy az agrárvállalkozások elindítása és működtetése a hosszú termelési ciklusok, az időjárási kitettség, a termés és a kereslet ingadozása miatt tőkeigényes, hiteligényük ezért jelentős.

További támogatásokat lát indokoltnak emellett a tudásátadás és az agrárdigitalizáció ösztönzésére, valamint a beruházási lendület fenntartása érdekében a következő uniós támogatási ciklusig.

Nagy István arra számít, hogy a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége a beruházásoknak köszönhetően már jövőre javul, emellett arrra, hogy a munkaerőhiány kevésbé érinti az ágazatot, hiszen az agrárpályázatok elsősorban nem a munkahelyteremtést célozzák, hanem a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását. A mezőgazdaság – tette hozzá – számolhat munkaerőtartalékkal, és ezt az idénymunkáknak és a kézimunkaigényes ágazatoknak ki is kell használniuk.

munkaerő

Az agrárpályázatok elsősorban a korszerű technológiák bevonásával a munkaerő kiváltását célozzák – fotó: MTI/Bugány János

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke üdvözölte a vízgazdálkodás fejlesztését, és hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó beruházások a NAK vízigényfelmérésén alapulnak. Győrffy Balázs kiemelte a Magyar méhészeti program éves támogatási keretének emelését is 788 millió forintról 1,36 milliárd forintra, ugyanakkor az uniós szintű piacvédelmet hiányosnak ítéli.

Az EU-nak ki kell nyilvánítania, hogy a gyantaszűrt készítmény nem méz, nem tartalmaz értékes anyagokat, megtéveszti a vásárlókat.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a majdnem 5 millió hektár magyarországi szántó hasznosításának hatékonysága fokozatosan zárkózik föl a nyugati országokéhoz, köszönhetően a korszerű technológiák bevezetésének és a vízhasznosítási rendszereknek. Jakab István hozzátette, hogy a vizet erőforrásnak és nem problémaforrásnak kell tekinteni, hiszen a hatékony vízgazdálkodás nem csak növeli a termésátlagokat, de új növényfajok termesztését is lehetővé teszi.