A Balaton körül mintegy 1200 hektárnyi nádas található, amelynek harmadáról-negyedéről kellene telente levágni a növényt annak megújulása érdekében, illetve vízminőség-védelmi okokból, de ez évek óta nem teljesül. Az elmúlt években egyre csökkent a learatott terület nagysága, és idén sem várható emelkedés. A tervek teljesítését évek óta hátráltatja, hogy a tó nem fagy be, így csak a szárazföldi mintegy 400 hektárnyi területen lehet aratni, a vízügynek azonban nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés.

Februárban kezdődhet a balatoni nádaratás.

Az igazgatóságnak nincs saját aratógépe, meghívásos pályázatot írtak ki a munka elvégeztetésére – fotó: MTI/Varga György

AZ OVF az MTI megkeresésére közölte, hogy az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság már kiadta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett a mederkezelői hozzájárulásokat az idei balatoni nádvágáshoz. Mivel az igazgatóságnak nincs saját aratógépe, meghívásos pályázatot írtak ki a munka elvégeztetésére. „Sajnos nagyon kevés vállalkozó van, aki foglalkozik ilyen jellegű tevékenységgel. A pályázat elbírálása a jövő hét elejére várható, utána tudnak nekiállni a konkrét nádaratásnak” – közölte az OVF.

Idén azért csúszik a nádaratás a korábbi évekhez képest, mert vártak a fagy beálltára, amikor a nád ledobja a leveleit, és könnyebbé válik munka. A fagyok nem jöttek el, de a tavasszal beinduló vegetáció miatt február végéig végezni kell a nádvágással.

A vízügynek nincs saját nádaratógépe.

A vállalkozóknak fizet a vízügy a gyengébb minőségű, további hasznosításra nem alkalmas nádasok learatásáért – fotó: MTI/Varga György

A vízügy évek óta szeretne saját nádaratógépet. Ezzel kapcsolatban annyit közölt az OVF, hogy "az eszközbeszerzésre vonatkozó pályázat összeállítása megtörtént, az igazgatóság várja annak pozitív elbírálását".

Ezen a télen is kértek engedélyt tisztító nádvágásra önkormányzatok, civil szervezetek, magánszemélyek. Nekik nem, de a vállalkozóknak fizet a vízügy a gyengébb minőségű, további hasznosításra nem alkalmas nádasok learatásáért. Idén 3 millió forintot tudtak erre a célra elkülöníteni – az OVF tájékoztatása szerint. A rendelkezésre álló keret, illetve a csekély vállalkozói érdeklődés miatt idén is a tavalyihoz hasonló nagyságrendű, 23 hektárnyi nádas levágására írt ki pályázatot a vízügy.

Évente legalább 200-300 hektárról kellene levágni a nádat.

A szakértők legalább 300 hektárnyi nád levágását javasolják a Balatonnál – fotó: MTI/Varga György

„Az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele irtást végzett az aratás helyett” – közölte egy tavalyi rendezvényen légi fotók elemzései alapján Pomogyi Piroska, a balatoni nádasfelméréseket több évtizede végző hidrobiológus. Az MTI kérdésére, hogy az engedélyek kiadása szigorodott, vagy változott-e emiatt, az OVF azt a választ adta: ”A hozzájárulásunk csak és kizárólag téli nádvágási tevékenység elvégzésére vonatkozik, olyan engedélyt, melynek leple alatt nádirtás folyhat, nem adunk ki”.

A szakértők hosszú ideje évente legalább 300 hektárnyi nád levágását javasolják a Balatonnál. A vízügy korábbi nyilatkozata szerint a térség nádgazdálkodási tervének megalkotása és elfogadása kell ahhoz, hogy meghatározzák azokat a területeket, ahol az aratást el kellene végezni. Az OVF ezzel kapcsolatban annyit közölt: „A balatoni nádgazdálkodási terv elkészült, az abban foglaltak szerint is évente 200-300 hektár learatása lenne indokolt”.