Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke beszélt erről a Magyar Közgazdasági Társaság online rendezvényén.

Előadásában részletezte, hogy milyen folyamatok jellemezték a magyar élelmiszeripar fejlődését 2015 óta. Mint mondta, meglepetésre az ipar egészének növekedését az utóbbi 5 évből 4-ben meghaladta az élelmiszeripar növekedése, pedig ez általában fordítva van.

Az ágazat jó mutatóiban nagy szerepet játszott az export, mivel az élelmiszeripari ágazat bevételeinek 45 százaléka exportból származik a KSH adatai szerint. "Nehéz időszakokban az export növekedése szokta megmenteni az ágazatot" – jelentette ki Éder Tamás.

Most viszont valószínűleg nem reménykedhetünk ebben, a 2023. első negyedéves adatok azt mutatják, hogy 10 százalékos visszaesés van a termelésben, amit az export sem fog tudni kiegyensúlyozni.

A kihívásokat sorolta:

  • A gyártáshoz szükséges anyagok, eszközök, gépek ára a forint gyengülése (2022-ben) miatt drasztikusan megemelkedett.
  • Az energiahordozók árának emelkedése és az ár tervezhetetlensége. Igaz, hogy már csökkentek az árak, de sokan ragadtak benne magasabb árszinten kötött szerződésekben.
  • Béremelések.
  • Munkaerőhiány.
  • Alapanyaghiány a háborús helyzet és az aszály miatt.
  • A NETA emelése és a termékkör bővítése.
  • Az ársapka fennmaradásának következtében kialakuló kereskedői kármentési gyakorlat okozta bizalomvesztés a termékpálya szereplői között.
  • A fogyasztói kereslet várható, jelentős csökkenése.
  • GVH vizsgálat, kötelező akciók, árfigyelő rendszer bevezetése.
  • Szintén érdekes adat, hogy a mezőgazdasági termelői árindex (149,7 százalék) és az élelmiszeripar belföldi értékesítési árindexének (134,2 százalék) különbsége 15,5 százalék volt 2022-ben, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek árainak emelkedését nem tudta teljes egészében beépíteni áraiba az élelmiszeripar.


A belföldi élelmiszeripar fejlesztése az évtizedek óta nem látott nehézségek ellenére sem állhat le – mondta.

Az ársapka kapcsán részletezte azt, hogy milyen hosszabb távon jelentkező problémákhoz vezet az intézkedés. Eredetileg csak néhány hónapra tervezték az élelmiszerár-sapkát, ami nem okozott volna gondot. A növekvő terhek kompenzálására a kiskereskedők különféle megoldásokat találtak, nagy súlyt kapott a megoldások között az olcsó import keresésének lehetősége.

Éder Tamás úgy véli, hogy a drágulást árszabályozással hosszú távon nem lehet ellensúlyozni.

Emiatt ma már egyre feszültebb a viszony az élelmiszerlánc szereplői között, és az intézkedés is tehet arról, hogy egyre több az import termék a belföldi forgalomban – állapította meg.

Véleménye szerint a kereskedőknek és a vásárlóknak el kell fogadniuk, hogy a fogyasztói árakat a termelési költségekkel arányosan kell emelni.

Hozzátette, hogy az utóbbi 3-4 év pozitív tendenciái azt mutatták, hogy a kiskereskedők preferálják a magyar termékeket, és csökkentették az importot. 2018 után 2021-ben és 2022-ben a belföldi értékesítés bővülése meghaladta az élelmiszer-kiskereskedelem bővülését, némileg javult a polcokon a magyar termékek aránya.

A fentebb felsorolt körülmények következményei nem túl bíztatóak: nő az alacsonyabb minőségű termékek és a helyettesítő termékek (pl. frissföl, hús helyett húskészítmény "rudacska") jelentősége, jellemző lesz a diszkontosodás. Nagyobb teret nyernek az olcsó importtermékek, a termékfejlesztések és a beruházások pedig elmaradhatnak pont akkor, amikor jelentős fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni.

Éder Tamás amellett, hogy az élelmiszeripart támogató kormányzati döntések szükségességére hívta fel a figyelmet, azt is megjegyezte, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell a termékek valódi önköltségéről ahhoz, hogy a magyar élelmiszeriparnak legyen jövője.

Indexkép: Shutterstock