Többek között szavaztak a földorgalmi szabályozásról is. Az MTI tudósítása szerint a képviselők 132 igen, egy nem szavazattal fogadták el Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról. A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.
Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről. A kontraktus megítélésekor figyelembe kell venni többek között a föld jövedelemtermelő képességét is.
Kizárólag az agrárkamara területi szerve adhat ajánlást arra, hogy ki vásárolhat földet – fotó: PIxabay
Erdőnek nem minősülő föld esetén a föld – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár. Erdőnek minősülő föld esetén a föld 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képessége számít úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani.
Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat.
Változás az is, hogy földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.
Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez.
Kibővült az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak köre a szaporítóanyag-előállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a szóban forgó területen bizonyos ideig ezt a tevékenységet folytatják. Szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot.
A jogszabály hatályba lépése után új feles bérleti és részesművelési szerződés nem köthető, a meglévők 2028. december 31-vel hatályukat vesztik.
A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Szintén szerdán fogadtak el több más agárszabályozással kakcsolatos módosítást, többek között a hamisított élelmiszerekkel, az illegális fakitermeléssel és az erdészeti ügyintézéssel kapcsolatban. Erről ITT írtunk.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
